Összefoglaló és jogszabálygyűjtemény
Olvasói javaslatra cikkünk végén pontokba szedve összefoglaljuk az érintett témaköröket, elsősorban arra koncentrálva, hogy mely esetekben mire ajánlatos odafigyelni.
Vásárlás:
- Árfeltüntetés: Figyeljünk arra, hogy a kereskedő áfa nélküli (nettó) vagy áfás (bruttó) árat ad-e meg árlistájában.
- Kezelési utasítás: Az áruhoz magyar nyelvű kezelési utasítást kell kapjunk. Ha nincs mellékelve, kérjük az eladótól. Amennyiben nem kapunk leírást, semmi esetre se írjunk alá olyan átvételi elismervényt, amelyen az szerepel, hogy a magyar nyelvű kezelési utasítást átvettük!
- Áruátvétel, kipróbálás:
- Csak hiánytalan csomagolású árut vegyünk át. Ha sérülést látunk a terméken, ne vegyük át azt. Vásárlásnál mindig kérjünk számlát vagy blokkot, illetve olyan termékeknél, amelyekre kötelező a jótállásvállalás, jótállási jegyet.
- Figyeljünk rá, hogy ha a kereskedő egy évnél hosszabb jótállási időt vállal a termékre, az a jótállási jegyen fel legyen tüntetve.
- Ha alkatrészt vásárolunk kérjük egyben annak beépítését is, így lehetőség nyílik a kipróbálásra is, illetve a kereskedő nem hivatkozhat szakszerűtlen beszerelésre hiba esetén. A beszerelésről kérjünk írásos igazolást!
Meghibásodás:
- Jótállás esetén a vásárlástól számított három munkanapon belül javítás helyett elsősorban cserét kérhet a vásárló.
- A vásárlás (üzembe helyezés) napjától számított minimum egy évig terjedő időszakban a termék kijavításáról a kereskedő gondoskodik, kivéve ha bizonyítja, hogy a hiba nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.
- Szavatosság esetén nincs lehetőség három napon belüli cserére. Mindemellett tartós fogyasztási cikkeket a vásárlástól számított hat hónapon belül javítani köteles a kereskedő, kivéve ha bizonyítja, hogy a hiba keletkezésében vétkes a fogyasztó. Fél évtől három évig terjedő időszakban a fogyasztó bizonyíthatja ennek ellenkezőjét.
Javítás és csere:
- A javítási határidő mind szavatosság, mind jótállás esetén 15 nap. Ezt a kereskedő indokolt esetben túllépheti, de a meghibásodott áru átvételét követő három munkanapon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az áru javítható-e, vagy ki kell azt cserélni.
- Javításra visszaszállított áru átvételére mind a kereskedő, mind a kijelölt szakszerviz köteles.
- Javítás során mindig csak új alkatrész építhető be a termékbe, amelyre kötelező a szavatosság vagy jótállásvállalás (önkéntes jótállás esetén).
- A szervizben töltött idővel a jótállási idő meghosszabbodik.
- Ha a termék nem javítható, vagy a javítást a kötelezett nem vállalja, a fogyasztó kicserélést kérhet.
- A kereskedő csere esetén azonos típusú, új terméket köteles nyújtani.
- A kicserélt készülékre vagy alkatrészre a jótállási vagy szavatossági időszak a csere napjától újraindul.
- Ha az azonos típusra történő csere nem lehetséges, az eredeti vételárat alapul véve a forgalmazó más termék felajánlásával is kárpótolhatja a fogyasztót.
- Ilyenkor ha a vásárlónak valamilyen okból nem felel meg a cserére felajánlott termék, elállhat a szerződéstől.
Elállás:
- Amennyiben a felek elállnak a szerződéstől (felbontják a szerződést), az eredeti állapot visszaállítására kötelesek.
- A fogyasztó köteles a termék visszaszolgáltatására, cserébe követelheti a vásárláskor kifizetett (eredeti) vételárat, melyet a forgalmazó köteles megtéríteni a fogyasztónak.
Webáruházakra vonatkozó speciális szabályok:
- A webáruházat üzemeltető gazdasági társaság köteles tájékoztatni a fogyasztót a 17/1999. Korm. rendelet (a teljes szövegezés letölthető a jogszabálygyűjteményből) 2. §-a szerint.
- Webáruházakból történő rendelésnél a vásárló az átvételt követő nyolc munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.
- Elállás esetén az áru forgalmazóhoz történő visszajuttatásának költségét a fogyasztó állja.
- A forgalmazó a fogyasztó által kifizetett összeget köteles az elállást követően legkésőbb harminc napon belül visszafizetni.
***
Jogszabályi gyűjtemény (jogszabályi hierarchia szerint):
- 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (kivonat) – [+]
- 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről – [+]
- 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről – [+]
- 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről – [+]
- 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról – [+]
- 49/2003. (VII. 30.) GKM-rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről – [+]
Hasznos weboldalak, források:
Koi Tamás
Cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönetet mondunk a következőknek: Bertha János, Ferenczi Csaba, Gáspár Zoltán, Horváth Eszter, Nagy László, Siklósi Máté.
