Fizess jogdíjat, majd vonulj börtönbe!

A jogvédő szervezetek aktivizálódására válaszul megalakult a Másolható javakat fogyasztók érdekeit védő civil szervezet (MACI). Leskó Norbert, a szervezet vezetője szerint míg az egyik jogvédő szervezet jogdíjat szed, hogy a magáncélú másolás jogtiszta lehessen, addig egy másik börtönnel fenyegeti annak végzőit.

– A Mátrix hub, illetve az ott hirdetett fizetős ftp szájtot üzemeltetők bukása volt az utolsó csepp, amely miatt megalapították az egyesületet?

– Ez önmagában még nem lett volna elég. Az eset előtt egy-két héttel jelent meg az Artisjus 2005-ös üres adathordozókra vonatkozó jogdíjközleménye. Azon belül is a memóriakártyákra kivetett díjak és azok mértéke váltott ki felháborodást. Nem láttuk indokoltnak, hogy több mint tízszeres jogdíjat vetnek ki ezekre az eszközökre a CD-DVD-lemezhez képest, miközben a jogdíjas filmek vagy zenék ilyen kártyákra való másolása elenyésző. Az ilyen kártyák több mint kilencven százalékát fényképezőgépekben vagy PDA-kban használják. Az Artisjus képviselői a jogdíjrendszer védelmében azt hangoztatták, hogy ez teszi lehetővé a magáncélú másolás elfogadását, vagyis azt, hogy a törvény ne kriminalizálja azokat, akik magáncélra töltenek le. Ezek után jelent meg a hír, hogy a rendőrség és az ASVA jogvédő szervezet közös akciója nyomán bezárták a Mátrix hubot, valamint a mellette futó ftp-szervert. Igazából még ez sem lett volna elég egy ilyen szervezet létrehozására. Az ASVA felügyelőbizottsága elnökének nyilatkozata miatt azonban úgy éreztük, hogy szükség van egy ilyen érdekvédelmi szervezetre. Ebben a nyilatkozatban Kálmán András megfenyegette a magyarországi fájlmegosztók felhasználóit.

– Milyen céllal hozták létre az egyesületet?

– Célunk elsősorban a fogyasztók érdekeinek képviselete. Szeretnénk elérni, hogy szűnjön meg az a visszás helyzet, hogy míg az egyik szervezet jogdíjat szed (Artisjus), hogy a magáncélú másolás jogtiszta lehessen, addig a másik (ASVA) börtönnel fenyegeti azokat is, akik magáncéllal másolnak. Vagy ne fizessünk az üres adathordozók után jogdíjat, vagy tölthessünk le szabadon zenét, filmet. Ha van beleszólásunk a dolgok menetébe, akkor a szabadabb felhasználás irányába szeretnénk vinni a szerzői jogok kezelését. Aggasztónak éreztük továbbá, hogy míg "nyugatabbra" liberalizálásról érkeznek hírek, Magyarországon ilyen komoly támadás éri a fájlmegosztók közösségét. A p2p hálók előnyeiről nem olvastunk a sajtóban.

– Milyen előnyei származnak a művészeknek, kiadóknak a fájlmegosztó hálózatokból?

– Ez egyrészt reklám a művészeknek, hiszen sokan ezekben a közösségekben hallanak először az újdonságokról. Másodsorban az összesített CD-DVD-eladások meredek emelkedése is részben a fájlmegosztó hálózatoknak köszönhető, mert sokan a letöltés után meg is vásárolják a gyári CD-t, illetve DVD-t. Harmadsorban e hálózatok segítségével olyan művek is elérhetőek széles körűen, amelyek kereskedelmi forgalomban nem, vagy már nem kaphatók.

– A honlapjukon az olvasható: "Hiszünk benne, hogy a legtöbb javaslatunk jelentősen javítaná az előadók/szerzők helyzetét is, és minimális azon változtatási igényeink mértéke, amelyek hátrányosan befolyásolnák a helyzetüket." Mik ezek a javaslatok?

– Azt szeretnénk elérni, hogy érthetők és megismerhetők, valamint betarthatók és fogyasztóbarátok legyenek a terület szabályai. Szeretnénk, hogy a területet érintő jogszabályok elérhetők legyenek összeszedett formában, közérthető magyarázattal együtt. A felhasználók többsége nem tudja, hogy mit szabad és mit nem. Tapasztalataink alapján a szerzői jogok területének szakértő jogászai sem. Folyamatosan hallunk egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokat, jogértelmezéseket. Problémás területnek látjuk továbbá a másolásvédelem elterjedését. Másolásvédett zenei CD-t saját célra sem jogszerű másolni, miközben terjednek az egyébként nagyon praktikus, mp3-lejátszásra képes hordozható, autós, otthoni készülékek. Szeretnénk támogatni minden olyan kezdeményezést, amely segíti az életünket megkönnyítő új technológiák terjedését (természetesen filmekre, zenékre koncentrálva), ilyenek például a P2P fájlmegosztó hálózatok. Figyelemfelkeltéssel támogatjuk azokat, akik szabadabban teszik elérhetővé műveiket.

– Milyen jogi szabályozást tartanának ideálisnak?

– Szeretnénk, ha a magyar szerzői jogi szabályozás az internetes fájlmegosztó hálózatokon történő film- és zenecserét magáncélú másolatkészítésnek tekintené, és a szabad felhasználás kategóriájába sorolná. Továbbá számunkra szimpatikus amerikai kezdeményezés a www.creativecommons.org által elkészített licenc, amely a szabad szoftverek körében elterjedt licencek kreatív tartalmakra vonatkozó változata.

– Mi ennek a lényege?

– A kreatív tartalmakat a szerzői jog védi, amennyiben a jog tulajdonosa máshogy nem nyilatkozik. A Creative Commons (cc) rugalmas védelmet és szabadságot ajánl a szerzőknek és művészeknek. A tradicionális "minden jog fenntartva" szerzői jogot felhasználva hozta létre a rugalmas és korszerű "néhány jog fenntartva" védelmet. A cc definiálja a lehetőségek spektrumát a teljes jogi védettség (minden jog fenntartva) és a köztulajdon (nincsen jog fenntartva) között. A licencek segítenek abban, hogy a szerzői jogaidat megtartva engedélyezd a munkáid bizonyos felhasználását. A legfrissebb felmérések szerint a cc licenc megjelenése óta mintegy tízmillió alkotás vált szabadon másolhatóvá és terjeszthetővé.

Girnt József – Napi Gazdaság