Csere-bere, fogadom
A karácsonyi ajándékozás általában kétszer mozgat meg és tesz próbára vásárlót és kereskedőt egyaránt: egyszer az ünnepek előtti rohamban, a termék megvásárlásakor, másodszor az ünnepek után, a cserére ítélt ajándékok visszavitelekor. Számos Olvasónk fordult hozzánk ezzel kapcsolatos kérdéssel vagy keserű tapasztalatának történetével, ezért igyekszünk most összefoglalni a hibás vagy feleslegesenek ítélt áruk kicserélésével kapcsolatban fontosnak tartott tudnivalókat.
Javítás, csere, levásárlás
Nem szabály, csupán jótanács: jótállási időn belül mindig a vásárlás helyére vigyük vissza a meghibásodott terméket, ne a szervizbe. Tavaly nyáron, amint arról beszámoltunk, módosult a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállását szabályozó 151/2003 (IX.22.) Korm.rendelet melléklete, és ez érinti a számítástechnikai eszközök jótállási szabályait is. E kormányrendelet szerint a 10 kg-nál súlyosabb, illetve rögzített bekötésű készülékek elszállítása, valamint le- és felszerelése a kereskedő feladata, ezt is vegyük tehát figyelembe a visszaszállításkor, illetve visszaszállíttatáskor.
A javításra vonatkozó törvényi előírások szintén fogyasztóbarátabbak lettek az elmúlt években. Régebben mindenképpen bele kellett nyugodnunk a termék javításába, jelenleg viszont már az első meghibásodáskor is kérhetjük annak cseréjét, vagyis az új szabályok szerint "a kicserélésnek mint fogyasztói igénynek már nem feltétele a javíthatatlanság". Ennek egy akadálya lehet, ha a Ptk. 306. §-a alapján a kereskedőnek aránytalan többletköltséget jelentene a csere (például minimális idő- és anyagszükségletű javítás esetén) – ilyenkor megtagadhatja a kicserélést.
Ha a csere amiatt kivitelezhetetlen, mert a kereskedőnek nincs hasonló terméke, úgy értékegyeztetéssel – amelynek alapja szigorúan az eredeti vételár, jótállási idő alatt nem lehet amortizációval számolni – felajánlhat más hasonló terméket. Ezt az ajánlatot akár indoklás nélkül is elutasíthatjuk, ilyen esetben jogilag elállunk a szerződéstől, a vételárat pedig visszakapjuk. Természetesen a jog nem ismeri a „levásárlás” intézményét, hiszen a szerződés felbontásával egyidejűleg visszaállítjuk az azt megelőző állapotot, és a kereskedő nem kötelezhet minket újabb vásárlásra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
