Megjelent a Firefox 4: bemutatjuk

JavaScript-turbó és HTML5

Gyors, gyorsabb

A Mozilla Firefox fejlesztése során komoly hangsúlyt kapott a sebesség. Napjaink weboldalai előszeretettel alkalmaznak JavaScript-kódokat kliensoldali műveletek végrehajtásához. Az e tekintetben sokáig gyengén muzsikáló Firefox 4 végre begyújtja a rakétákat, hiszen a JavaScriptet intenzíven használó alkalmazásoknál látványos gyorsulást értek el a fejlesztők a vadonatúj JägerMonkey metódusalapú fordító segítségével. Az elterjedt benchmarkokban háromszoros-hatszoros sebességnövekedést tapasztalhatunk.

A fejlesztők a weboldal-megjelenítés folyamatán is csiszoltak, így a böngésző fürgébben jeleníti meg a betöltött weboldalakat. Összetett oldalak esetén a lazy frame construction elnevezésű eljárás biztosítja a tartalom erőforrás-kímélőbb megjelenítését. A weboldalon lévő minden elemet egy-egy réteg jelképez, és ezeket a rétegeket – szemben az eddigi megoldással – a böngésző egyszerre, az összes elem feldolgozása után képzi le.

Hirdetés

A retained layers segítségével a weboldal elemeit tartalmazó rétegek fastruktúrába szervezett halmazából csak a megváltozott rétegek kerülnek újból leképzésre. Ráadásul ez a leképzés a fő Firefox-programszáltól külön végezhető úgy is akár, hogy az oldalt felépítő elemek gyorsítótárazhatóak és felhasználhatók a hardveres gyorsítás még teljesebb kiaknázásához is. A böngésző emellett jobban kiaknázza a számítógép videokártyája által kínált hardveresen gyorsított megjelenítési lehetőségeket, az összes támogatott platformon. (Blog)

Windows Vista és Windows 7 operációs rendszerek esetén a gyorsítás a Direct2D interfészen keresztül működik, minden támogatott, legalább DirectX 10 képes hardver esetén. Az alábbi gyorsítási interfészek használatosak a különféle rendszerszoftverek esetében:

Linux Windows XP Windows Vista/7 Mac OS X
Tartalom XRender nincs Direct2D Quartz
Kompozíció OpenGL Direct3D Direct3D OpenGL

A grafikus hardver ilyen módú felhasználásából sokat profitál a böngésző, hiszen a megjelenő weboldal jóval gyorsabban reagál a felhasználói tevékenységre, különösen az összetettebb, többek között átlátszóságot és átváltozó elemeket tartalmazó weboldalak esetén. A gyorsítás két területen kerül bevetésre: tartalom és kompozíció. A tartalom leképzésének gyorsítása a böngésző rétegeinek tartalmát állítja elő hardveresen gyorsított módon. Ebben az esetben olyan tartalmakra kell gondolnunk, mint a weboldal szövege, az oldalon megjelenített képek és CSS-elemek, valamint keretek.

A már elkészült rétegek gyors kihelyezéséért és esetleges manipulálásért (például: elforgatás, elhalványítás) a kompozíciógyorsítás a felelős. Itt valósul meg a HTML5-videók lejátszásának gyorsítása, valamint az oldalgörgetés hardveres támogatása is. A hardvergyorsítás bemutatását szolgálja ez a demó.

A alapfelszereltségű és a kiegészítőkkel telepakolt Firefox is gyorsabban indul, de érdemes a profilt tisztítani, vagy a fontos adatok mentése után új profilt létrehozni. Számos kritika érte a Firefoxot a memóriaéhség, memóriaszivárgások és a memória felszabadításának lassúsága miatt. A tesztkiadások több hónapnyi aktív használata után örömmel jelenthetem, hogy a fejlesztés során ezek a hibák lassan eltűntek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Firefox 4.0 memóriaéhsége nem növekszik hosszú használat során sem, és a program bezáráskor is gyorsan szabadítja fel a korábban lefoglalt memóriát.

A Firefox 3.6.4-ben debütált bővítmény-összeomlás elleni védelem célja az új verzióban is ugyanaz: a böngészőproblémák jelentős hányadát okozó bővítmények kiszervezése egy „konténerszálba”, amely függetlenül fut a fő böngészőprocesstől. Így a bővítmény hibája esetén a böngésző nem omlik össze, és a kiegészítő újraindítható.

Élmény a weben

Áttekintve az internet – és főként a web – fejlődését, általános tendencia, hogy a kezdeti statikus lapokat, felváltották a dinamikusan létrehozott oldalak. A gyártótól és azok technológiáitól való függés csökkentése érdekében – a mindenki számára elérhető nyílt és szabad internet jegyében – újul meg a web nyelve, a HTML és a hozzá szorosan kapcsolódó technológiák. Ez a HTML5, melynek nagy része ajánlásként érhető el jelenleg, és csak a hosszadalmas specifikációs folyamat végén, várhatóan 2014-ben nyeri majd el végleges formáját.

HTML5-logó A formálódó új szabvány nagyobb szabadságot kínál a fejlesztők és mozgalmasabb webes élményt a felhasználók számára. A HTML5-funkciók egy részét már a Firefox 3.5 is támogatta, de a szolgáltatások javát csak a Firefox 4.0-s verziója vezeti be: a videók és hangzóanyagok egyszerű beágyazása, a fogd és vidd rendszerű fájlhozzáadás, a dinamikus oldalakat meghajtó JavaScript 2D (Canvas) és 3D (WebGL) képessége, az oldal formáját adó CSS3 (Common Style Sheet) és SVG, az egyedi fontkészletek támogatása, a szkriptek háttérben történő futtatásának lehetősége (WebWorkers), a fájlok manipulálása (FileAPI), űrlapok beépített ellenőrzése, webalkalmazások kliensoldali adattárolója (IndexedDB), helymeghatározás (Geolocation), hangfeldolgozás (Audio API) vagy éppen a képletek megjelenítése (MathML), mind-mind ezek közé tartozik. E szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók egyre több olyan alkalmazást futtathatnak a böngészőben – a felhőben –, amelyet korábban csak az operációs rendszerre telepített, helyi alkalmazásként tudtak használni.

A Mozilla láthatóan elkötelezett a mindenki által elérhető, nyílt szabványokon nyugvó, modern megoldásokat alkalmazó webhelyek és webalkalmazások iránt. Ilyen oldalakat mutat be a felhasználók számára például a http://www.webowonder.org/ vagy a fejlesztők részére ajánlható Mozilla Demo Studio oldal is, ez utóbbi a https://developer.mozilla.org/en-US/demos/ webcímen érhető el.

A bemutatók is jól példázzák, hogy milyen komoly fejlesztések történtek a Firefox alapjait adó Gecko rendszerben is, amely immáron a 2.0-s verzióvá érett, és jól „beszéli” az internet jelenlegi és jövőbeli nyelvét, a HTML5-ajánlást.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények