Problémafelvetés: kalózok és jogászok
Nemrég, az európai tüntetések előtt nem sokkal, megjelent egy blogbejegyzés az IT café oldalán, melyben a szerkesztő – röviden fogalmazva – azt igyekezett kifejteni, hogy habár a jelenlegi szerzői jogi helyzet elfogadhatatlan a digitális világban, így nagyon is helye van a változtatások követelésének, de a konkrét esetben a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) elleni tiltakozó akciók a szimpatikus vonásaik ellenére is értelmetlenek, az aktivistáknak inkább a nemzeti törvényhozásokra kellene nyomást gyakorolniuk a saját országuk szerzői jogi szabályozását illetően, mivel az ACTA ellen fellépni nem sok alapjuk van.
Ahogy az várható volt, bőven érkezett kritika az írás tartalmával kapcsolatban. Ezt a kissé szándékolt hatást vártuk is, és a hír fórumában olvasható hozzászólásokat látva úgy döntöttünk, hogy érdemes lenne az olvasók által felvetett kérdésekre, gyakorlatilag tipikusnak mondható kritikákra érdemi válaszokat adni. Ezért megkerestük azokat a magyar szakembereket, érintetteket, akikről úgy gondoltuk, hogy képesek világosabbá tenni a felmerülő problémákat, illetve tudnak érvelni az álláspontok mellett.
Végül úgy határoztunk, hogy a blogbejegyzés topikjában felvetett érdemi, tipikusnak mondható érveket vesszük elő kérdésként, ezekből készítettünk egy bizonyos mértékig szerkesztett, kiegészített válogatást, amelynek kommentálására többeket felkértünk. Igyekeztünk az egyezményt pártolók és az ellenzők fontos képviselőit is megkeresni. Az egyszerű körkérdés megszervezése azonban a vártnál kissé nehezebb lett, minden egyes esetben más és más okokból.
A budapesti tüntetés képei (Fotók: Krasznay Endre, IT café)
Sajnos nem sikerült a digitális részleteket illetően jelentős mértékben érintett jogképviselő szervezet, a ProArt más fórumokon már többször megszólaló szakértőit megnyerni, mivel ők úgy gondolták, hogy az adott kérdések inkább diplomáciai, politikai jellegűek, így ők ebben nem igazán illetékesek. Ahogy írták: „Mivel a kérdések jórészt olyan témákat érintenek, amelyek a magyar Kormányt is képviselő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak, ezért javasoljuk, hogy forduljanak a kérdésekkel a Hivatal képviselőihez.”
Az SZTNH-t egyébként is fel kívántuk keresni, mivel e területnek ők az első számú felelősei. Esetükben sikerrel jártunk, ám itt is kell némi felvilágosítással szolgálnunk: a hivatalnál, illetve a hasonló feladatkörrel rendelkező egyeztetési platformnál, tanácsadó-javaslattevő testületnél (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – HENT) dolgozó szakértők készséggel álltak rendelkezésünkre, ám kérték, hogy válaszaikat ne hivatalos közleményként, véleményként értékeljük. Az indoklásuk elfogadható, ugyanis blogbejegyzésekre válaszolni valóban nem egy kormányhivatal dolga, másrészt jelen pillanatban egy folyamatban lévő ügyről van szó, melyről sem az SZTNH, sem a HENT nem akar ilyen módon hivatalosan nyilatkozni. (Más módokon egyébként megtették már, készítettek egy kiskátét, melynek az a célja, hogy világossá tegye az ACTA tartalmát, illetve a tüntetések hatására egy felvilágosítónak szánt közleményt is készítettek.) Ugyanakkor felkérésünket igen komolyan vették, ez látható a válaszokból, és mély szakmaiságra törekedve igyekeztek tájékoztatást adni. Az alábbi szövegben a jogászcsapatra hivatkozni elég nehézkesnek bizonyult, ezért – mindenféle más sugallattól mentesen, csakis az egyszerűség kedvéért – „Szakértők” néven jelöljük meg őket.
Örömmel fogadtuk, hogy dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense, a szerzői jog egyik elismert hazai szakértője, a témáról saját blogot vezető jogász készséggel állt rendelkezésünkre.
Nagyobb gondjaink inkább az ACTA-t ellenzőkkel voltak. Egyrészt nehéz volt feltalálni olyanokat, akit tudnak és akarnak is nyilatkozni. Végül két megkeresésünk járt sikerrel. Egyrészt megnyertük a budapesti tüntetésben szervezőként résztvevő Magyar Kalózpárt aktivistáját, László Zoltánt, illetve régi ismerősünket, Stefet, aki egyéb ismert kreatív tevékenységei mellett már évek óta igyekszik az ACTA káros hatásaira is felhívni a figyelmet. Ez utóbbi két válaszadó esetében azonban más problémáink akadtak. Ők láthatóan kedvelik a lakonikus, rövid válaszokat, amivel nem is lenne különösebb baj, de a tömörség időnként az érthetőség rovásra ment, így nem kis szerkesztői munka volt kihüvelyezni és olvashatóvá tenni a mondandó lényegét. De esetükben is úgy jártunk el, ahogy a kérdések alapjául szolgáló hozzászólásoknál: a szerkesztés során formai változtatásokat végrehajtottunk, de tartalmiakat nem. (A kalózpárti nyilatkozatoknál ez sajnos néha azt eredményezte, hogy kissé nehezen érthetőek a szövegek, illetve Stef a kifejtés helyett előszeretettel választja az utalást, így ezeket is meghagytuk.)
Lássuk tehát a kérdéseket és a válaszokat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
