Az Európai Bizottság ma jelentette be hivatalosan, hogy az unió legfelsőbb bíróságát, az Európai Bíróságot kérték fel arra, hogy vizsgálja meg a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) szövegét, és állapítsa meg, hogy az megfelel-e az EU előírásainak, különös tekintettel a szólásszabadságra és az internet szabadságára.

Erre a – sokak által megkésettnek tekintett – lépésre azok után került sor, hogy a múlt hónapban több uniós ország is aláírta a nemzetközi egyezményt, ám az érintett országokban, különösen Kelet-Európában az ellenzők tüntetéseket szerveztek a szerződés ellen. Ezek hatására több aláíró ország felfüggesztette a ratifikációs folyamatot, illetve az aláírást későbbre tervezők pedig kijelentették, hogy kivárják a közös európai álláspont megszületését, illetve saját országukban is felülvizsgálatot kezdeményeztek.

Az Európai Bizottság még mindig pártolja az ACTA-t, de a külső nyomás hatására kénytelenek voltak lépéseket tenni. Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa újra kijelentette, hogy az ellenkampányban sok pletyka és félrevezető információ játszott kulcsszerepet, ezért szükség van egy tisztázó, csakis a tényeken alapuló vitára, hogy megvilágosítsák az ACTA lényegét. Gucht hozzátette, hogy meggyőződése szerint az ACTA a szerzői jogok nemzetközi szabványosításának alapja lehet, és ez segíti a kalózkodás elleni küzdelmet, mely igen sok kárt okoz, és káros a munkaerőpiacra is.

Az egyezményt korábban támogatta Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa is, ám nemrég egy Twitter-bejegyzésében kijelentette, hogy a szerzői jogok védelmére hivatkozva nem lehet a szólásszabadságot vagy az információszabadságot korlátozni, az internetkapcsolat blokkolása pedig számára soha nem lesz vállalható lehetőség.

Az Európai Bíróság valószínűleg gyors vizsgálatot végez, ugyanis ahhoz, hogy az Európai Parlament júniusban szavazhasson az egyezményről, hamarosan el kell indítani a ratifikációs folyamatot.