Új hozzászólás Aktív témák
-
hexagon
csendes tag
Ez amit leírtam, De Broglie vezérhullám elméletéhez hasonlít. Ott az volt a probléma, hogy hogyan megy át a részecske a destruktív interferencia helyeken.
Nos egyszerűen, pont úgy, mint a félvezetőkben a lyuk.Ha hullámok interfereciája alakul ki egy rácsban, akkor lesznek olyan helyek, ahol az elektronok hajlamosak lesznek könnyebben leszakadni az atomról. A lyuk ide nagyobb valószínűséggel fog átugrani. És nem feltétlenül kell szomszédos atomnak lennie, lehet ez egy távolabbi atom is. Egy elektron leszakad az atomról, majd a távolabb levő lyuk helyére eljutva azt eltünteti. A helyére ugrott a lyuk. Ha az elektron most nem a félvezetőben van, hanem a vákum negatív energiájú tengerében, akkor mi nem fogjuk észlelni annak a mozgását, csak a lyukét, ami átugrotta a destruktív interferenciahelyet. Ez most egy magányos pozitron részecske a nagy 'semmiben'.
Ami inkább minden. -
hexagon
csendes tag
Persze lehet mondani, Dirac csak kitalálta ezt a tengert, semmi bizonyíték nincs rá.
Nos, Dirac ebből a 'kitalált' tengerből felírta az első relativisztikus hullámegyenletet. Ez az az egyenlet, amiből előre lehetett látni, hogy lesz pozitív töltésű elektron, azaz pozitron. Pár évvel később meg is találták.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_sea
"The issue was finally resolved in 1932 when the positron was discovered by Carl Anderson, with all the physical properties predicted for the Dirac hole."Tehát elég szorosan kapcsolódik a valósághoz ez az egyszerű egyenlet.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dirac_equation
Itt is olvastam, hogy a kvantummechanika meg a relativitás teljesen más. Érdekes gondolat, csak épp Dirac már 1928-ban felírt egy egyenletet, ami mindkét elmélethez kötődik. -
Dany007
veterán
Na igen, ezzel csak az a gond, hogy ezt magyarul se könnyű megérteni. Angolul pedig a közép szintű tudásom sajnos édes kevés ehhez. Ezért próbálok könyveket olvasni.
De ez se a legjobb, mivel nem tudok kérdezni, ha valamit nem értek.
Nemtom ismered-e Roger Penrose a kicsi a nagy és az emberi elme c. írását. Na az kb olyan szintű, mint ahogy te írsz Ezt bóknak veheted. Bár azt jobban megértettem. De a lényeg, hogy abban a könyvben ő is mindent a matematikával magyaráz és ír le. Sokszor geometriai alapokon, és így tovább. Viszont vannak mesék is, de még azt se tudtam mindet megérteni. Ott van pl a híres bombatesztelő kísérlet. Biztos vágod mire gondolok. Az alapszitut megértettem, talán a miérteket is, de mégse értettem meg annyira, hogy el tudnám magyarázni másnak is.A húrelméletről amúgy itt egy magyar video. Elég szájbarágós, sok újdonságot nem is tartalmazott, de az alapokat szépen elmeséli.
Viszont ez meg már nekem kevés.@621: na az a gond, hogy már annyira azért nem vagyok fiatal. Matematikai oktatás nálam pedig az integrálás deriválásnál befejeződött. Furcsa mód fizikán a számolások is jobban mentek, mint matekon... De ez már nagyon rég volt.
Ha olyan szinten magyaráznák el a dolgot, mint ahogy a linkkelt filmben mesélik akkor v.színű bármit megértenék. De ilyen meg ugye nincs.btw ez a hullámcsomagos magyarázat már sokkal érthetőbb és elképzelhetőbb, pedig programozni se tudok
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Hát megpróbálom, de most inkább lesek a könyvből
Szal Elitzur-Vaidman bombatesztelő feladatáról van szó. Adott egy hiperérzékeny bomba, ami egyetlen fotonra is reagál, vagyis felrobban, amennyiben nem gyári hibás, ill. a detonátora nincs beragadva.
A feladat találni egy jó bombát egy nagyszámú selejttel körülvett halmazban. Persze megtalálni a jót úgy, hogy nem robbansz fel, de mégis tudod melyik a hibás és melyik nem.Áh, inkább lefényképezem a könyvből, és megmutatom. Talán így vágod. Szal alapjában megértettem, még amikor olvastam, hogy mi miért van, de már elmagyarázni nem tudnám =/
[link]A videó szerintem jópofa. Bárki megérti belőle a húrelmélet lényegét. Ezután könnyebb a Hawking könyvet is olvasni. És egy kis történelmi áttekintést is kaphat az ember.
-
Dany007
veterán
Valamilyen szinten érthetőbb igen
Ezek után lehetne belemenni egy Hawking féle magyarázatba. De a matematikai részét tényleg csak akkor érti meg az ember, ha érti az alapokat. Na ez meg hiányzik úgy ahogy van.
A hullámok az talán még okés.
De a rezgést azt a húrokra értette. X dimenzióban mozgó húrok rezgéseire, amik alapjaiban határozzák meg az adott kvantumrészecske tulajdonságait. Ebből épülnek a kvarkok, és így tovább...
De film egyáltalán nem tért ki a szuperhúrokra... A szuperpozícióra... -
Dany007
veterán
Én ezt inkább úgy mondanám, hogy minden abból áll. Nincsenek részecskék, amiknek a belsejében húrok vannak, hanem a rezgő húrok alkotják meg azt az 'energiacsomagot' amit részecskének nevezünk.
Igen igen, most, hogy így írod már nekem is kezd beugrani hogy is volt az.
Tehát akkor a foton mindkét irányban végigmegy, de valójában csak az egyiket észleljünk mint fény? A másik irányba nem a számunkra 7köznapi értelembe vett fényként megy tovább, viszont a végén, a detektornál ez mérhető?heh azért a húrelmélet lényegét el tudom mondani. Talán egyetlen mondatba is beleférne az egész.
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Szal akkor ez a bizonyos tenger nem más, mint amit régen éternek neveztek.
Ahogy írod, abból nekem az jön le, hogy ott is van energia, de azok semmilyen dimenzióban nem rezegnek és nem mozognak. Most ne menjünk bele, de ez lehet az a Bizonyos nullponti energia?"Na jó, nevezzük inkább 11 dimenziós bránnak. "
Igen, így már nekem is érthetőbb. Ezen 11 dimenzió valamelyikén mozognak rezegnek a húrok, és elvileg ez határozza meg a húrok által alkotott elemi részecske tulajdonságát.
De ha jól tudom ezek javarésze gyakorlatban még nem bizonyított.
u.i.: ami az aláírásodban van, azt te írtad?
-
hexagon
csendes tag
A Mach-Zehnder interferométer fáziseltolódásai kicsit értelmetlenül van leírva a wikin, helyesen így adódik ki a fotondetektálás a két detektoron
k=pi*2
reflect_term=k/2
transmit_term=k/4c=sin(3*reflect_term+0*transmit_term)/2
+sin(1*reflect_term+2*transmit_term)/2
d=sin(2*reflect_term+1*transmit_term)/2
+sin(2*reflect_term+1*transmit_term)/2 -
tlac
nagyúr
akkor legalább így csináld:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory -
Dany007
veterán
Nem, én ezt nem úgy értem.
Annyi, hogy tudom, hogy a marhahús marhából készül. Tudom, hogy tenyésztik, levágják, elkészítik felszolgálják. De persze fogalmam sincs milyen molekulákból is áll pontosan, és azok hogyan miként kapcsolódnak egymáshoz, de mégis 'tudom', hogy mi az a marhahús.
Remélem érthető volt a hasonlat
-
Dany007
veterán
Na ez az ami igazán érdekes dolog.
Sajnos erről a negatív világ dologról még kevesebbet tudok, mint a húrelméletről...De olyasmi, mint az anyag-anti anyag dolog? Tehát, hogy az anyagnak van egy nem anyag párja? Mint a protonnak a pozitron?
Btw a húrelmélet dimenziói, ahogy a filmből is kivettem térdimenziók.
Mind1, jó lenne ezekről egy átfogó magyar írás, vagy hasonló...
-
hexagon
csendes tag
Megvan az oka az anyaghullámnak, a képlet megmondja. Csak nem a mi nyelvünkön. Minek az egyenlete ez?
sqrtl(1+v/c)/sqrtl(1-v/c)
Gondolhatná aki olvas, hogy valami légbőlkapott hülyeség.Ez a relativisztikus doppler egyenlete. Az egyik közeledő a másik távolodó esetben.
Az anyaghullám egyenlete egy pont mozgását írja le, ami mozgás közben elölről és hátulról is egy f0 Compton hullámot kap. Ennek a frekije a Doppler miatt módosul, és a két különböző frekvencia egy hullámcsomagot hoz létre. Ennek a térbeli szélessége a De Broglie hullámhossz. Az időbeli szélessége pedig az energiától függ. Ez a frekvencia.
Tehát ha egyetlen elektron megy a nagy semmiben, akkor is egy hullámtérben mozog. Ez a Dirac tenger egyik újabb bizonyítéka.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Ahaaam! Igen, én is így hallottam, ahogy írod.
Mindegyik úton végigmegy, csak más univerzumban.
Hát passz. Miciho Kaku könyve pont erről szól. Csak még nagyon az elején tartok. Akkor ő is baromságokról fog beszélni? =/
Időutazás okés... Azt vegyük is ki. Azt nem akartam belerakni a cikkembe.A más univerzum dolog többek közt abból is jött / jöhetett, hogy a húrelméletnek valami 5 megoldását találták ha jól emlékszem. De ugye ebből csak egy lehet igaz. De elméletben a másik 4 is helyes. Szintén nem tudom, és nem is ismerem a képleteket, ezek csak tények.
Másrészt, nem a húrelmélet az, ami megjósolja a graviton-t? Meg a tachiont? Akkor ez is csak scifi?
Amúgy jó lenne egy megfogalmazás az Időre. Kihagyva a fényt természetesen. Hogy mi az amit mi időnek nevezünk? Voltaképp nem az, hogy mi mit nevezünk annak, hanem hogy valójában mi az? Ahogy az egyik esemény eljut A-ból B-be. És itt AB nem távolság, hanem lehet akármi. Folyamat, állapot távolság is, vagy bármi... De ez mi? Ezt mérjük az idővel... De ez még nem az idő definíciója.
Hát maga az éter sem ugyan az már, mint aminek 100 éve elképzelték.
-
Dany007
veterán
Esetleg elmélet...
Remélem időutazásról nem fog beszélni. Hipertérelméletet fejtegeti az elején, ami ha jól értem megegyezik a húrelmélettel.Hja, most azt akartam mondani, hogy miért beszél mindenki térdimenziókról, amikor többletdimenziókról van szó.
Aztán eszembe jutott amit mondtál, hogy a tér és az idő voltaképp ugyan az a rácsozat. Ha a rács meggörbül, akkor az idő is vele változik.De mi van a magasabb dimenziók lehetőségével? Olyanra gondolok, amit mi itt a 4 dimenzióban nem érzékelhetünk. Úgy mint a 2d és 3d közötti különbség. A 3d-ben látszik a 2d-s felület. Viszont 2d-ben nem látni a 3d-t, mert a 3. koordinátán el van mozdulva. És mivel 2d-ben ez a koordináta 0, így nem érzékelhető. Csak akkor, ha 2d és 3d test keresztezi egymást, de akkor is csak a 3d test 2d-s lenyomata lenne látható.
Ergo, mi van akkor van 4-5-6 akárhányadik dimenzió is, csak azt mi pont azért nem látjuk, ill. nem érzékeljük, amiért a 2d se a 3d-t.689: wow ez a link nagyon jónak tűnik. 4 oldal messze nem kimerítő, de érdekes lehet! Thx : ) Dolgozok egy kicsit... aztán elolvasom!
[ Szerkesztve ]
-
hexagon
csendes tag
Az egyezés a pion tömegére nem teljes. Mit lehet tenni ez ellen? Meg kell keresni a leggyengébb pontot. Ez pedig az alfa.
http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/tortenet/nobel/fizika/trocsanyi.html
"Az egyes kölcsönhatások csatolásait sokáig természeti állandóknak gondolták. A kvantumelektrodinamikához kifejlesztett renormálás elmélete azonban azt jósolta, hogy a csatolás nem állandó, hanem függ a kölcsönható részecskék energiájától. Az ilyen csatolást nevezzük futó csatolásnak, a=a(Q), ahol Q a kölcsönhatás energiája. Valóban, a CERN 2000-ig működő nagy gyorsítóberendezésén, a LEP-en az ütköző elektron és poztiron teljes energiája 91,2 GeV (1 GeV = 1,6ˇ10-10 J) volt, ahol a kvantumelektrodinamikai csatolás értéke - az elméleti jóslat és a mért érték egyezésével - a fent említett 1/137 helyett 1/128. "
Mi van akkor, ha már a pion energiájánál elfut az alfa? Ekkor már a megfelelő módosítással kiszámolható a pion tömegenergiájának megfeleltethető sebességű elektron rezonanciája a Dirac tengerrel. Ezt a nagyenergiájú megnövekedett tömegű elektront már csak körpályára kell kényszeríteni, és meg is van a pion.
e0=8.854187817e-12
e=1.60217648740e-19
h=6.6260689633e-34
me=9.1093821545e-31
c=2.99792458e8
alf=7.297352537650e-3
k=8.9875517873681764e9
Epi=139.57018Ee=me*c*c/(e*1e6)
m=Epi*e*1e6/(c*c)
v2 = sqrtl(-(me*me* c*c -c*c*m*m)/(m*m))alf=1.0/136.570601614
u=c*alf
v=(u+v2)/(1+u*v2/(c*c))
b=1.0/sqrt(1-v*v/(c*c))
f2=(me*v*v*b)/h
u=-u;
v=(u+v2)/(1+u*v2/(c*c))
b=1.0/sqrt(1-v*v/(c*c))
f=(me*v*v*b)/hf=(f2-f)/2
E=f*h/(e*1e6)a=E/(Ee*2))
(Az e*1e6 az energiát MeV-ból/ba konvertálja át.)
Itt még sok érdekes cikk van a témában.
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0003/trocsanyi.html
http://www.termeszetvilaga.hu/
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/[ Szerkesztve ]
-
hexagon
csendes tag
Az előbbi mondandómat támasztja alá a kvantum zénó effektus.
http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_Zeno_effect
A lényeg a Schrödinger macskájánál leírtakhoz hasonlóan a megfigyeléssel kapcsolatos. Ha egy kvantumrendszert folyamatosan megfigyeljük, azzal egy határozott állapotban kényszerítjük, ami miatt máshogy fog viselkedni, mint amikor nem figyeljük meg. Egyszerűen nem tud megváltozni, mintegy befagyasztjuk az állapotát.
Ha mágneses csapdában lézerhűtött be ionokat rádióhullámokkal gerjesztenek, akkor azok egy határozott idő alatt mind gerjesztett állapotba kerülnek. De ha félidőben 'megnézzük' őket egy nagyobb energiájú lézerimpulzussal, mondjuk ultraibolya sugarakkal, akkor minden atom beáll egy határozott állapotban. Ilyenkor nyilván a rendszer addig felszedett teljes energiája oszlik el az ionok közt.
És itt kapcsolódik az előző állításomhoz a kisérlet. Miután megnéztünk az ionok állapotát, onnantól kezdve csak azok gerjesztődnek tovább, amelyek az alacsony kezdő állapotba kerültek. Emiatt az időegységre jutó teljes gerjesztés kisebb lesz, mintha nem néztük volna meg az ionok állapotát lézerrel.
Ebből nyilvánvaló, hogy amikor végig magukra hagyjuk az ionokat, akkor végig az összes ion gerjesztődik, egyik sem kerül egyből a magasabb állapotba. Végig kevert állapotban vannak.
Az egészet úgy lehet szemléltetni, hogy poharakat öntünk tele vízzel. Ha félidőben, átöntögetjük azok tartalmait úgy, hogy tele poharakat kapjunk, akkor azután több idő kell, hogy mind megteljen, hiszen a már tele poharak nem tudnak gyűjteni több vizet. Minél kevesebb félig üres pohár van, annál lassabban telik meg az összes pohár.
Tehát az elektromágneses tér csak a rácshibákon adja le az energiát. Itt a rácshiba a gerjesztetlen ion. A gerjesztett állapotú ion a rádióhullámok számára nem létezik.
Itt az is látszik, hogy a 'kvantum ugrás' kifejezés hibás, hiszen félrevezető. Még véletlenül sem pillanatszerű ugrásról van itt szó. Aki ismeri a hullámfüggvényt, annak ez nyilvánvaló. Hiszen minden állapotváltáshoz tartozik valamilyen időintervallum. A hullámfüggvénynek az energiától függően időre van szüksége ahhoz, hogy egy másik állapotba vigye a részecskét. Minél nagyobb a rendszer energiája, annál kisebb lesz ez az idő. Ha ezt a forgó vektort mindig visszakényszerítjük valamelyik bázisállapotba, akkor az soha nem tud elérni egy másik bázisállapotot, befagyott abba az állapotba.
Ez történik mindig, ha csatolunk egy kvantumrendszert a környezetéhez. Ezért stabil a proton és az elektron. Erőssen csatolt a világhoz, emiatt befagyott az elektron állapotba az energia.[ Szerkesztve ]
-
hexagon
csendes tag
A mese része a történetnek úgy szól, hogy akkor kapunk interferenciát, ha nem tudjuk merre ment a foton. Ha valahogy megtudjuk, akkor nincs interferencia.
Amit írtam az igaz, de nem ez a lényeg a kvantum mechanika szemszögéből. Ez a rész csak mese.
A lényeges részletek akkor jönnek elő, ha közelebbről megismeri az ember a kisérletet. Mikor mondhatom, hogy ismerem a kisérletet? Ha le tudom modellezni.
Ha interferenciát kapok a D0 és a D1 (vagy D2) detektorok egyidejű detektálásainál.
A D0 és a D3 (vagy D4) detektor párokon nincs interferencia. Ezt a legtöbb helyen azzal magyarázzák, hogy ilyenkor pontosan ismert, hogy a foton az a) vagy a b) résen jött át. Ez igaz, de mint írtam, nem ez a lényeg, ez csak az egyik következmény.A kvantummechanika (és a QED) megmutatta, hogy csak és kizárólag akkor járunk el helyesen, ha a foton minden lehetséges útvonalát figyelembe vesszük. A modellezést e szerint kell végrehajtani.
A D0 detektor mozgatható X irányba. Ide mindkét résről érkezhet foton, de D0 helyzetétől függően más az úthossz a két réstől a D0-ig. Ez fázisbeli eltéréseket okoz, amire később nagy szükség lesz.
A másik oldal sokkal érdekesebb. Itt a D1 és a D2 detektorokba kétféle képpen is eljuthat a foton. A D1 be az a) réstől a piros útvonalon 2 áthaladással egy-egy BS-en(beam splitter) és egytükröződéssel az Mb tükrön.
A másik lehetséges útvonal a b) réstől a kék vonalon. Innen a D1 detektorba egy áthaladás és két tükröződés vezet. Ez a téma már ismerős, hiszen korábban már írtam arról, hogy hogyan változik meg a fény fázisa a beamsplitteren. Tükröződésnél 180 fok (pi) az eltolódás, áthaladáskor 90 (pi/2).Amit még érdemes tudni, hogy a BBO kristály más frekvenciájú fotonokat küld a D0 fele, mint a másik irányba. (gugli bbo Downconversion) De ez nem tartozik igazán a lényeghez.
Az egyik lényeg az, hogy a BBO kristályon keletkező foton egyik tagja a D0 fele megy, a másik a GT prizma fele. Az ember azt hinné, hogy vagy a kék vagy a piros vonalakon fognak haladni.
De ez nem így van. Csak akkor kapunk interferenciát, ha mindig minden lehetséges útvonalat figyelembe veszünk.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
"Ha valahogy megtudjuk, akkor nincs interferencia."
Ez legfőképpen azért van, mert a megfigyeléssel mindig befolyásoljuk a kísérletet.
Ugyan ez a helyzet az elektron interferenciánál. Egyenlőre nincs olyan mérési módszer, ami ne befolyásolná a kísérletet, ezért nem tudjuk pontosan megfigyelni.
Na, a többit majd később átrágom -
AttoFemto
újonc
Üdv itt is! A hullámmechanikához kapcsolódóan: Feynman utal arra, hogy két foton tárgyalásakor már egyértelműen különbözik a hullámmechanika és a kvantumelektrodinamika. Ld. [http://vega.org.uk/video/programme/48] 86 percénél. Hogyan kapható meg a kétfoton-amplitúdó a hullámmechanikából?
-
geprombolo
senior tag
Azannya! Te ebből doktorálsz? Vagy te vagy Einstein reinkarnációja? Jujdenagyonmagaseznekem! Még odáig világos, hogy foton, meg fázis, de hogy miért lesz egy foton antifoton és mitől kezd visszafele menni az időben, azt már nem értem. Hülye vagyok ehhez kérem.
cmd: ping win! Vakegérke, odafent találkozunk és játszunk tovább, mert játék az élet!
-
neduddgi
aktív tag
Sr macsekja. Heisenberg hatáározatlansági relációja miatt a vákum ,meg minden egyéb elemi részecske állapota bizonytalan. A macsek pedig speciel olyan, mint egy katonai alakulat, amelyiket ha aktivitásra szólítjuk fel, ( megmérjük.. ) lehet gránátvető, vagy lehet katonazenekar. Attól függően, adott valószínűséggel mihez van kedve. Kár azon filozófálni, hogy a mi volt a köztes állapotban. A legutolsó pillanatig nyitva állt mindkét lehetőség. Na asszem ez szép makroszkópikus hasonlat volt!
BUÉK[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
runner 125
nagyúr
-
-
Megon
csendes tag
Kedves hexagon, azt íród a 602. cikkben (ne keljen visszalapozni):
„Feynman szerint nincs is nem is lesz olyan mechanizmus, ami magyarázatot adna a kétréses interferencia kísérletre.
Azért próbálkozni remélem, még lehet.”Én is próbálkozom, és mint földhözragadt materialista állítom, hogy a megoldás nagyon egyszerű.
Elvégezték ugyanis a kétréses kísérletet 1-1 elektronnal is. Az elektron áthaladását jelző érzékelőket helyeztek el mindkét résnél. Azt tapasztalták, hogy létrejött az interferencia, kivéve abban az esetben, ha valamelyik résnél indikálható volt az elektron.
A megoldás kézenfekvő: az elektron nem egyszerre hullám és részecske (ez nyilván képtelenség), hanem váltakozva hullám vagy részecske. Vagyis, amikor a résen hullámként halad át van interferencia, amikor részecskeként nincs interferencia.
Ha a megfigyelést egy optikai ernyővel végezzük, akkor a hullámforma interferenciáját érzékeljük. Viszont, ha pl. egy CCD érzékelővel, akkor a részecskeforma becsapódásának valószínűsége szerinti, az interferencia csíkokhoz hasonló mintázatot kapunk. Mert ahol nagyobb az intenzitás nagyobb a részecske rekombináció valószínűsége, ezáltal a fényelektromos jelenség létrejöttének lehetősége.Minden a tárgyban végzett kísérletre igaz, hogy nem a foton vagy elektron „tudja”, hogy milyen kíséretet akarunk elvégeztetni vele (John Gribbin), hanem az eredmény attól függ, hogy hól, hogyan, mikor alkalmazzuk, illetve érzékeljük hullám vagy részecskeformájukat.
Új hozzászólás Aktív témák
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Spórolós topik
- Vodafone-ra áttért Digi Mobilosok
- Milyen processzort vegyek?
- Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
- LEGO klub
- Nagyrobogósok baráti topikja
- Autós topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Huawei Mate 10 Pro - mestersége az intelligencia
- További aktív témák...