Új hozzászólás Aktív témák

• #24976 MageRG addikt MageRG #24975

  Új Válasz 2021-04-08 19:51:10 #24976

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  MageRG

  addikt

  válasz MageRG #24975 üzenetére

  OK, ezt a cikket találtam róla.
  Itt csak arra jutottak, hogy a női hangra jobban reagálnak a növények, és szó sem volt dicséretről és szidásról.

  "What is bravery, without a dash of recklessness!"

• #24977 Miklós315 aktív tag MageRG #24975

  Új Válasz 2021-04-08 21:04:16 #24977

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  válasz MageRG #24975 üzenetére

  Ezt csak olyan "lazább" témának szántam. Évekkel ezelőtt rádióban hallottam róla, meg valami cikkben is olvastam (ezek ilyen mesélős érdekességek szintjén tárgyalták, nem részletezve tudományosan) a növények és a zene, valamint a jó/rossz (nem növénytani, hanem "lelki") bánásmód kapcsolatát.

  Emellett a szórakoztató műfajokban is rendre előkerülnek az "élő növények/teremtés-zene kapcsolatok" megközelítések: pl. A gyűrűk ura (a szférák zenéje nyomán zenei teremtés), Avatar (a lelkek fája, információközvetítő/"merevlemez-fa"), Werckmeister harmóniák (utalás a zenei hangzásra mint transzcendens rend-tényezőre), mitológiák, stb.
  Szóval át- meg átszövi a kultúrát (régen és ma is) e "sejtés"...

  Hirtelen ezt találtam (ez is csak mesélős összefoglaló):
  http://www.kagylokurt.hu/1183/termeszettudomany/biologia/a-novenyek-zenei-izlese.html

  "De a kísérleti eredményeket filozófiai utalásokkal is szerette volna alátámasztani. A könyvtárban bukkant rá Enoch: Titkok könyve c. gyűjteményére, ami szerint az univerzum minden eleme, a növények, a mezők, de még az ég csillagai is individuális, lelkes lények; Hermész Triszmegisztosz, egyiptomi misztikus pedig egyenesen azt állította, hogy a növényeknek éppúgy van lelkük, elméjük, mint az állatoknak, az embernek vagy a fejlettebb lényeknek. Őt tekintik az egyiptomi művészet, tudomány, mágia, alkímia és vallás atyjának, nevéből származik a hermetikus (zárt, titkos) kifejezés is.
  
  Hans Kayser német kutató egészen meglepő összefüggéseket tárt fel Harmonia Plantarum című művében. Ugyanis a hangok egy oktávon belüli sajátságos elrendezése, fölvázolása nyomán egy növényi levél alakja rajzolódik ki. A hangközök és a természet összefüggéseit jelzi az is, hogy Bartók zenéjében is felismerhető például a toboz pikkelyeinek spirálisa, ami hang és természet, ember alkotta mű és az anyatermészet jelenségeinek egyetemes testvériségét tükrözi. E kapcsolat transzcendens kozmológiája az óind Védákban is föllelhető, ott ugyanis a kozmoszt egy lótuszvirághoz hasonlítják, melyben a bolygókat egy éteri hangzás vibrációja irányítja. Ez az éterikus muzsika, a szférák zenéje sokakat megihletett, köztük Franz Holst osztrák zeneszerzőt is, aki elmélyülten tanulmányozta a Védákat. Egyik szimfonikus költeménye a Rig-véda himnuszai címet viseli, a Planéták szvitjében pedig a szférák zenéjét igyekezett hallhatóvá tenni.
  
  Ilyen értelemben a zene már nem pusztán szórakozás, hanem az élet lényeges kifejező eszköze, olyan pozitív eszköz is lehet, ami segít megtalálni a harmóniát, az egyén s a világ békességét, az univerzum nyugalmát. Bízzuk magunkat a növények zenei ízlésére!"

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák