Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • haromegesz14

    aktív tag

    válasz Mindless #7 üzenetére

    Amit degu is említett, az valamilyen szinten már megvalósult 2 majdnem hogy teljesen különböző társaság közreműködésével, akik nem is ismerik egymást, volt 1-2 dolog amit mind a két oldal állított, többi inkább csak apróságok, de azokkal kapcsolatban se adok teljesen igazat nekik.

    Azzal, hogy figyelem saját gondolatimat, talán nem is igazán értem hogy miként figyelem. Nem is tudom értelmesen megfogalmazni, hogy megértsétek a mondani valómat ;]

    Tudnál nekem felsorolni pár könyvet, ami ezzel a témával foglalkozik, és nem is kell minden egyes mondatot 3-szor elolvasnom hogy megértsem? No meg jöhetnek linkek is ilyen site-okról.

    10 féle ember létezik, aki ismeri a bináris számrendszert, és aki nem!

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #15 üzenetére

    Nagyon jol hangzanak ezek az idezetek! :K
    Akik irtak,azoknak biztosan meg volt mindenuk,ami az emberi modon eleshez szukseges...
    De megprobalom ezt a ket idezetet a kapualjban vegetalo hajlektalannak felolvasni!
    Biztosan segit megoldani a problemait... :C

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #28 üzenetére

    Szerintem az optimistának kissé a "javított verzióját" írtad le, míg a pesszimistának túlságosan negatív oldalát emelted ki. Holott a helyes út az "arany középút" lenne valószínűleg. :))
    Egy embernek csak akkor van esélye boldogulni az életben, ha a lehetőségek mellett látja az akadályokat is. Tisztában van a korlátaival. Tisztában van az erősségeivel. És tudja, hogy mit akar.
    Rengeteg helyzet van az életben, amikor pesszimistának kell lenni, a legrosszabbra érdemes készülni. (pl. matematikai algoritmusok kitalálása, de sorolhatnám a hétköznapi példákat is)
    Vegytiszta optimizmusból ugyanúgy nem lehet sehova jutni, mint az ellenkezőjéből.

    [ Szerkesztve ]

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #28 üzenetére

    Nem egeszen ertek egyet az *optimista-pesszimista*definicioddal.
    A problemamegoldo keszseg szerintem mindket tipusban megtalalhato.Csak az optimista nerm *csapaskent* fogja fel a problemat,hanerm egy adott elethelyzetnek.A pesszimista ezzel szemben-csapaskent,akadalykent,a sors *kiszurasakent*eli meg.Szorong.
    En alapjaban pesszimista vagyok,de ujabban egy kellemetlen tortenesre,problemara ugy probalok reagalni,hogy...ez az elet! Az eletet elni kell,es nem vegigszenvedni.
    Es ez sokszor segit.Mindjart jobb kedvem lesz! :K
    Egyebkent szerintem az optimista/pesszimista szemlelet fugg attol is,hogy az ember milyen tapasztalatokat gyujtott be az elete folyaman.Akit sok kellemetlenseg ert,az hajlamos a *rosszra keszulni*
    De ez mar egy masik kategoria,megpedig,hogy kinek mennyire szerencsesen alakult az elete.Tapasztalataim szerint az elethez elsosorban szerencse kell!
    Vannak a kornyezetemben emberek,akiket sorozatosan erik a sorscsapasok,es vannak /igaz ezek kevesen vannak/ akiknek az egesz elete egy karneval.Szinte mindig,minden sikerul Nekik,es az elet sorozatosan kinalja fel az olyan szituaciokat,amik nagy elonnyel jarnak,
    annak ellenere,hogy SEMMIT nem tettek annak erdekeben.
    Egyszeruen...igy alakul a sorsuk.

    [ Szerkesztve ]

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #35 üzenetére

    Erre,es a kovetkezo hsz-edre is reagalnek.
    Az egesz elgondolasod,filozofiad,azon a premisszan alapul,hogy a sorsodat Te iranyitod!
    Ez -szerintem-alapvetoen teves kiindulas.
    Lehetnek bizonyos dolgok,esemenyek,amikben Te donthetsz igy,vagy ugy,de az eletedet 90%-ban nem a Te donteseid,hanem a sors iranyitja.Eleg felrevezetoen hangzik ez a kijelentes,mert a *fatumot*,vagy a *karmat* vagy egyeb obskurus dolgot enged sejtetni,de tekintsunk el a minositestol! :R
    Az elet annyira bonyolult,osszetett,es olyan sok tenyezo befolyasolja,hogy a Te donteseid sulya elenyeszo ehhez kepest!
    Mondok egy peldat,hogy mire is gondolok:
    Nagy havaj,gorogbe nyaralunk.Szabalyosan haladok keresztul egy varoson,ahol egy bevasarlokozpont parkolojabol kivezeto szervizutrol,a stoptablaval vedett foutvonalra elemkanyarodott egy kisteherauto,egy 82 eves mumiaval a kormanynal.
    Sz*rra torte a kocsim,szerencsere az egesz csaladnak be volt csatolva a biztonsagi ovje,igy megusztuk.Elotte egy fel oraval vacillaltam egy pihenonel,ahol gyumolcsot is arultak,hogy megalljak -e.Megalltunk,es vettunk gyumolcsot.Ha nem alok meg,akkor nem tortenik meg a karambol.Ez volt az en dontesem.
    De!
    Dontott az oreg is...mondjuk visszament valamiert a hazba,indulas elott.Ez mar kivulesik azon,hogy en iranyitom a sorsom/eletem a donteseim altal.Ez mar a SORS,ami nem rajtam mulik.
    Vagy a Te peldadnal maradva.Lekuzdod a szorongasodat,hogy a vizsgan megbukhatsz,
    hiszen kemenyen dolgoztal,hogy legyozd az akadalyt,de a prof a Te vizsgaztatasod elott kapott egy telefont a nejetol...es q*rvara osszevesztek!
    Erre mi tortenik? Mergeben,bosszusagaban...megbuktat! :K /Volt mar nem egy ilyen a vizsgalegendariumban/
    Tehat a vizsgaeredmenyed nem a Te dontesedtol /hogy kemenyen tanultal/ fuggene,
    hanem egy veletlenen,meg a prof emberi gyengesegen.
    Az egyik kollegam edesapja napi 2 csomag cigit szivott el 16 eves koratol kezdve,es nem a tudeje vitte el,hanem 92 evesen egy apro baleset.
    Tehat nem azon a dontesen mulott az elete hossza,hogy napi 2 csomag cigit szivott el.
    Hozhatnek meg fel 100 peldat,mert az elet olyan meglepo dolgokat produkal,amit nem lehet maskent ertelmezni,mint hogy szerencseje volt,vagy...pechje.
    Ugyanez a kollegam /akinek egyebkent egy sikersorozat volt az elete,es nem azert,mert jo donteseket hozott,hanem piszok szerencses ember volt./
    Behivatta a diri a fomernokkel egyutt,egy ugyben,es a fomernok ellentmondott a dirinek egy szakmai ugyben.Osszeszolalkoztak.Erre a fomernok kiviharzott az irodabol,es bevagta maga utan az ajtot!
    A diri rogton kirugta,es kinevezte a kollegamat...fomernoknek! /2 honapja dolgozott ott!/
    Masik jellemzo eset: Meghalt a kollegam anyosa,es megorokolte az anyos lakasat.Ez a rendszervaltas,es a lakasarak hihetetlen megugrasa utan volt./elotte ket hettel jelent meg a rendelet a tanacsi lakasok megvasarolhatosagarol/.Rogton eladta 9 millaert,es vett egy csuda-kocsit! /Mivel mindene az egvilagon megvolt mar/
    Es meg sok ilyen dolog tortent Vele,ami nem mese volt,hanem ellenorizheto teny.Es ezekert a dolgokert/sikerekert O nem tett semmit! Nem kellett donteseket hozni-beleszolasa sem volt.A fonokunk sokszor mondta Neki: Bandi! Te 10 embert tettel szerencsetlenne,mert *elhasznaltad* a szerencse-reszuket.
    De ez mar *eletfilozofia* :DDD

    [ Szerkesztve ]

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #41 üzenetére

    Gondoljatok at meg egyszer,amit leirtam!
    NEM azt probaltam cafolni,hogy a donteseid,a pozitiv gondolkodas,a kitartas hozza meg az eredmenyt, vezet a cel eleresehez,hanem azt,hogy az elet sokszinusege bonyolultsaga
    miatt,igen kis-mondhatni elenyeszo-mertekben befolyasolhatod a sorsodat a donteseiddel!
    Pontosabban fogalmazva a dontesed /hogy mesz -e egyetemre,vagy nem/ jelentosen befolyasolja a tovabbi eleted alakulasat,de egy veletlen,szerencses szituacio is gyokeres valtozast hoz az eletedben,annak ellenere,hogy nem volt celod annak elerese,vagy nem *gondolkodtal pozitivan rola* -es bejott megis a dolog,vagy nem tettel semmit annak erdekeben,hogy bekovetkezzen a *fordulat*vagy esemeny.
    Meg egy pelda:
    A csoka gurizett a konzervgyarban-bagoert,mikor is kapott egy telefont Amerikabol,egy ugyvedi irodatol,amelyik hagyateki ugyekkel,es az orokosok felkutatasaval foglalkozott,hogy eladja -e 120 millaert az Orczi-teri ingatlanat,amit Amerikaba kivandorolt,es elhunyt,igen tavoli rokonatol megorokolt.Nem is tudta,hogy van ez a rokona.
    Es...eladta!
    Ott epult fel a jelenlegi irodakozpont,+lakotelep! :K
    Hat mi ez,ha nem szerencse?Veletlen? Mit tett O ezert? Ez volt a celja,aminek az elereseert kemenyen dolgozott? /Nem O olte meg a tavoli rokont! :DDD /
    En ugy gondolom,hogy mindket ervelesnek van igazsaga,de nem zarja ki egyik,a masikat,es nem allja meg az az allitas a helyet,hogy a sorsodat Te iranyitod,kemeny munkaval,helyes celkituzessel,es kitartassal,hanem a *szerencse* a kaszinotulajdonos,ahol az eleted,sorsod,a rulettasztal forgasatol fugg-tulnyomoan! :R
    ...jo idoben lenni,jo helyen...
    Ennek erdekeben tehetsz dolgokat,tuzhetsz ki celokat,de rengeteg ember van,akit *csak ugy*odavet a sors,ahol meguti a bankot...

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #45 üzenetére

    Sokkat sokretubb a problema,mint hisszuk! :K
    Valoban volt olyan szakasz /tobb is/ az eletemben,amikor elhataroztam,hogy valtoztatok az eletemen,es utolag visszagondolva-sikerult is. :C De meg tobbszor gyozodtem meg rola,hogy realis cel eleresebe is hihetetlen,bosszantoan pitianer dolgok is megakadalyoztak.Ilyenkor valik az ember fatalistava.Amikor a jozan esznek,es minden tapasztalatnak ellentmondo dolgok tortennek! :W
    Van nem egy olyan tapasztalatom/mindennapos!/ hogy vannak napok,amikor SEMMI sem sikerul.A legegyszerubb problemak megoldasa is elkepeszto,es szinte hihetetlen,ostoba akadalyokba utkozik.2 nappal kesobb szinte magatol oldodnak meg olyan problemak is,
    aminek a megoldasaba bele se mertem vagni,olyan valoszinutlen volt a feltetelek megteremtese.
    Az auto/motor/ut,figyelem* iranyitasarol*annyit,hogy.a defenziv autovezetes alaptetele,hogy veszhelyzetben,amikor onhibadon kivul kerulsz veszelyes helyetbe /pl. elozes kozben elkezd a csoka balra huzodni/ akkor nem a veszelyt kivaltora,hanem az *egerutra*kell koncentralni,ahol megmenekulhetsz.Ez szamtalanszor bevalt,beigazolodott szamomra.
    Az pedig,hogy a cel elerese kozben mive valsz...az is igaz,de az is hozza tartozik a teljesebb kephez,hogy a celhoz vezeto ut legalabb olyan jelentoseggel bir,mint a cel elerese.
    Az pedig,hogy ki mit hisz az *eletvezeteserol* teljesen szemelyes.Mondhatni olyan,mint a vallas.Hit kerdese.
    Az egyik szentul hiszi,hogy a sorsa a sajat kezebe van,es minden tole fugg,a masik pedig hisz a sors meghatarozo szerepeben,es a torekveseivel egyutt,remenykedik a sorsa szerencses alakulasaban.
    Valoszinutlen,hogy megnyerem a 6-os lotto fonyeremenyet,de barmennyire torekedek ra,es mindent megteszek az erdekeben,ha nincs baromi szerencsem,akkor SOHA sem nyerek! Es megis...valaki idonkent meguti... :R

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #45 üzenetére

    Amiről te beszélsz, az az önbizalom. Teljesen más. De azt, hogy tőlem független dolgok (pl. természeti katasztrófa) "bevonzása" létezik... Ez nem tény. Ez maximum hit.

    (#47) Gebriel:
    Igazán mélyre hatóan nyilván nem tudunk dolgokat, de az legalább egy tapasztalható fizikai jelenség.
    Hogy te bevonzod a rosszat (ismét megjegyzem, tőlem független "csapásról" beszélünk), avagy a jót, hogy tapasztalod? Én az aktuális lelki állapotomtól függetlenül tapasztalom ezeket az un. bevonzásokat. Oda-vissza. Nyilván jobb pozitívan hozzáállni, de attól még ugyanúgy kapom a pofonokat, maximum jobban viselem.

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #76 üzenetére

    Például azért koncentráltam a kivételre, mert kaptam egy kerek-perec kijelentést, miszerint az emberi cselekedet nem véletlen?
    Lehet hinni, de ez magánügy. Egy vitában azzal előjönni, hogy a bevonzás is épp annyira tény, mint az áram működése (amit mindenki könnyedén megtapasztalhat, elég pontosan ismerjük a tulajdonságait, törvényeit), szerintem elég vicces. Ő elhitette magával, hogy az ugyanolyan tény, attól még másnak nem lesz a kettő egy szinten. :U

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #78 üzenetére

    Miért akarnék itt bármit is tanulni, ami nincs ínyemre? A hsz-eit töröltető kolléga talán azért volt itt? Vagy őt azért nem említed, mert történetesen egyet értettél a nézetével? Egyébként sem várok megerősítésre, egy dologra reagáltam, onnan indult az egész. Nem én kezdtem el téríteni. Ellenben a személyiségfejlesztést lehet úgy is csinálni, hogy nem kell hozzá mindjárt vallást váltani. ;)

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #81 üzenetére

    Hova gondolsz, hogy egy topicba fogom leírni a magán jellegű dolgaimat? Vagy akár csak egy idegennek? :N Általánosságban érdekel a téma, elsősorban az önismeret, önelemzés, és az érzelmi tudatosság fejlesztése.
    Te nyitottad ugye a topicot, de ahelyett hogy a topic témáját legalább most jó irányba vinnéd, személyeskedés irányába szeretnéd terelni a témát. Ebből nem kapsz. :N A jó irány szerintem az lenne, ha végre esne szó önismeretről, az önismeret mélyítéséről, hisz ez mondhatni a legalapabb dolog a személyiségfejlesztésben.
    Mert mit ér önmagában a pozitív életszemlélet? Szerintem nem túl sokat. Rengeteg ember él ilyen felfogással. De hogy ő kicsoda, mit akar, mit keres, pl. milyen partnerre vágyik, arról halvány lila gőze sincs.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #7 üzenetére

    nincsenek olyanok, hogy veled született személyiségjegyek, mindent meg lehet változtatni,

    Pedig de. Pl. introvertált gondolkodóból nem lesz soha introvertált érző, stb. Ha érdekel a téma, C. G. Jungot ajánlom olvasásra. Én mindig is annak a híve voltam, hogy az ember maradjon hű magához, az alapjaihoz. Nincsenek eleve kudarcra ítélt "személyiségtípusok", személyiségek. Bár az igaz, hogy valaki eleve jobb lapokkal jön a világra a személyisége (meg az adott kultúra) miatt. De ha az ember megnézi, mindenféle személyiségű emberből kerülnek ki sikeres emberek. Ezért kell dolgozni, változtatni kell néhány dolgon. De nem az alapokon.
    Tehát mit tudom én, pl. egy alapvetően visszafogott embernek nem kell hiperaktívvá válnia.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #84 üzenetére

    Senki nem mondta, hogy nem lehet változtatni, de bizonyos (alap)dolgokon nem tudsz. Ilyen a vérmérséklet.
    Persze egy sürgő-forgó szangvinikus is lenyugodhat valamelyest, de soha nem lesz ténylegesen olyan nyugodt, "minden mindegy", mint egy flegmatikus. Egyébként miért is kellene az alapokon változtatni?
    Ha valakinek önértékelési gondjai vannak, az kellene legyen az első ötlete, hogy homlokegyenest más személyiség szeretnék lenni? :U

    Egyébként nem belekötöttem dolgokba, ésszerű ellenérveket hoztam föl, amire nem kaptam érdemleges választ.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #84 üzenetére

    Egyébként 61-ben halt meg Jung, azaz 51 éve, ami finoman szólva nem 80. :U

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #87 üzenetére

    Én csak azt állítom, hogy minden sikeres ember egy bizonyos viselkedésmintát követ és bizonyos pontokban 100%-ban megegyeznek és ha ezt követed sokkal nagyobb eséllyel érsz el sikereket az életben

    Igen, ez igaz. De ettől még ezek nagyon különböző emberek. Ha csak a 16-féle mbti típust nézem, mindegyik típusból kerülnek ki sikeres emberek. Ráadásul az emberek ennél még sokszínűbbek is, hisz ezek az mbti-féle besorolások azért eléggé általánosítanak.
    Szerintem ez úgy van, hogy minden egyes embernek megvan a maga szintje.
    A magasabb szint nem azt jelenti, hogy közelebb kerülnek egymáshoz ezek a "típusok", hiszen a sikertelen embereknél is épp úgy megvannak ezek a 100%-ban megegyező pontok.

    A változtatásnál szerintem lényeges, mennyire vagy adott "dimenziónak" a végén.
    A valóságban ami 4 temperamentum, vérmérsékleti besorolás közismert, ott gyakorlatilag senki sem "vegytiszta" szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, vagy melankolikus.
    Szerintem kis változtatást is érzékelhetsz nagynak, pláne ha a "határon" vagy.
    De hogy zárkózott, csendes ember, az csak egyetlen dimenzió. Ha jobban belegondolsz, szerintem te magad is belátod, hogy elég sok dolog megmaradt a régi énedből is.

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #89 üzenetére

    Teljesen azért nem tudok egyet érteni ezzel. Pl. ott van a tehetség, adottság.
    Én elhiszem, hogy mindenki el tud jutni egy bizonyos szintig, de biztos lehetsz benne, hogy nagyon sokan ha belerokkannának sem lennének jók matekból.
    És azért az adottságaink befolyással vannak a személyiségünkre (vagy épp fordítva, de van némi összefüggés). Szerintem az embernek megvannak a korlátai. A természet adta korlátai.

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #93 üzenetére

    Megkockaztatom,hogy az,hogy az eletben ki,mit,es mennyit er el...csupan onbizalom,es elszantsag kerdese!
    Peldanak ott van egy csomo *mediasztar*!
    Anettka,Dundika,feketepako,es a legnagyobb bovli - Tundike! :Y
    Sotet,mint az ejszaka,nem valami nagy szam,mint no,nincs dusgazdag baratja /mint Anettkanak/aki futtatja.Nincsenek befolyasos baratai.Nincs elbuvolo szemelyisege.
    Mije van? CSAK onbizalma!
    Es ez jellemzo minden felsorolt *sztarra*.
    Es mennyi mindent elert.
    Idezve az elso mondatat,amivel belecsoppent az elkepedt koztudatba:
    -eloszor az irott mediat hoditottam meg...-
    Az egy dolog,hogy teljesen hibas az enkepe,de a dobbenetes,hogy ezt az*elkepzelt ent* nem csak magaval,hanem a vilaggal is el tudta hitetni!

    [ Szerkesztve ]

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #93 üzenetére

    Mi veszteni való származhat abból, hogy ha valaki képes túlbecsülni a saját képességeit?

    Van. Rossz irányba mehet el. Nem csak azt kell szem előtt tartani, mit szeretnénk, azt sem árt, mihez értünk. Az embert a fantáziája bizony elviheti rossz irányba. Pl. párkeresésnél is. Kialakít magában egy ideálképet, ami nem feltétlen van összhangban a valós igényeivel. Szerintem nem sok ember van, aki a valós igényei, valós képességei alapján szövögeti az álmait. Pedig azok sem feltétlen rosszabbak ám, mint amit "megálmodott". Sőt ha kellően nyitott lenne, ugyanúgy "bevenné a gyomra". Szerintem ez a legfontosabb az életben, tisztába jönni magunkkal teljes egészében. Mert egyébként gyakran csak szárnyal a fantáziánk, akár a gyereké, aki egyik nap tűzoltó szeretne lenni, másik nap már atomfizikus. Ezeket hívjuk ugye gyerekes álmodozásoknak. De a felnőttek se sokkal jobbak, ők sincsenek tisztában a valós igényeikkel, mi is tenné őket igazán elégedetté.

    [ Szerkesztve ]

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #96 üzenetére

    Haaaat...!
    Szerintem az elet nem igy mukodik! :(
    Ilyeneket a hallivudi filmekben szokott latni az ember,es...nagyon el is erzekenyul rajta ha a film jol van megirva,es megrendezve!
    Ez mar vagy vallas,vagy magia! Vagy csak egyszeruen...hit. :R
    Van egy vagyam-mondjuk egy turbo diesel,markas,4x meghajtasu terepjaro.
    Kielegitem ezt a vagyam /mellesleg egy elet keves volt erre,mert kozben elnem is kellett/ es utanna elgondolkodom,hogy valos volt -e a vagyam? Ez elegge voodoosan hangzik!
    En is egy csodalatos,gyonyoru,intelligens,megerto feleseget szerettem volna,akivel le tudom elni az eletem,es ennek erdekeben hihetetlen erofesziteseket tettem.
    Ennek ellenere 2x nosultem,volt egy majdnem vegzetes szerelmem,es most hosszu ido ota elek Valakivel,aki nem olyan,mint amirol almodoztam 20 evesen,de el nem cserelnem senkivel.
    Rajottem,a sok probalkozas utan,hogy rossz szempontok alapjan keresgelek!
    Nem gyonyoru,intelligens,csodalatos,megerto baratnot kell keresni,hanem egy igazi ta"rsat!
    Aki lehet,hogy nem gyonyoru,lehet,hogy nem tagja az Akademianak,nem erti meg minden cselekedetemet,es nem fogadja el,ugy,ahogy van /mert az ember gyarlo,es gyakran csinal hulyesegeket! :K /
    Hanem mellettem van ! Joban-rosszban,es tudom,hogy szamithatok Ra.Akkor is,amikor hibazok,es jova kell tennem,es akkor is,amikor a fellegekben jarok...es eszhez terit!
    Amellett,hogy megerto /amkor az szukseges/ es eleg okos ahhoz,hogy potolni tudja azt,amiben en gyenge vagyok.
    Arrol nem is beszelve,hogy a csodalatos,gyonyoru,intelligens,megerto baratno mire va"gyik?
    NEM Rad,hanem egy csodalatos,gyonyoru,intelligens,megerto ferfire,aki ezek mellett meg megbizhato,gyonged,figyelmes /es...az sem art,ha van nemi penze is/
    Szerintem a vagyaknak elsosorban realisaknak kell lenniuk,hogy a Te kepessegeiddel,es a lehetosegeiddel ki tudd elegiteni azokat.
    Ne haragudj,nem szenyazni akarok,es nem vonom ketsegbe az eletben elert *sikereidet*
    De a velemenyed,eletfelfogasod engem kisertetiesen emlekeztet azokra a *sikerkonyvekre*amiben megmondjak a tutit a langeszu emberek./mikozben ebbol a bankszamlajuk szep,koverre hizik/
    Leirjak,hogyan lehetsz sikeres,gazdag,eros,kiegyensulyozott,sot! Boldog! :F
    Bizonyara vannak bolcs gondolatok,jo tanacsok,hasznos javaslatok ezekben a konyvekben,de van bennuk egy nagy adag *sarlatansag*,es a boldogtalan,sikertelen emberek hiszekenysegenek *bekalkulalasa*
    Ha viszont valoban olyan vagy,amilyennek leirod Magad,es az eleted ugy is mukodik,akkor Te a jovo embere vagy,...akive...talan valni fogunk 100 ev mulva...Mi is. :R

    [ Szerkesztve ]

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #96 üzenetére

    Ha van egy vágyad elégítsd ki és utána ráérsz átgondolni, hogy valós volt e vagy nem, de meg kell tenned, ez az élet értelme szerintem.

    Persze, hogy ráérsz egész életedben utólag gondolkodni azon, mit is akarsz ténylegesen, hisz örökké élünk. ;)

    De ugyanakkor sok álmodozó kisgyerek akit támogattak és nem adta fel az álmát ma sikeres politikus, sportoló, üzletember, űrhajós vagy bármi egyéb :)

    Aham. Tudod, én anno szerettem volna kisgyerekként pl. agysebész lenni. Ma már ilyen eszembe sem jutna. Nem szeretném azt csinálni ténylegesen. És ehhez nem kellett kipróbálnom ezt a vágyamat sem. Egyszerűen tudom, hogy nem akarom. Mondom, lehet követni így vakon a vágyaidat, amiről te azt hiszed, jó lesz neked. Meg lehet befelé figyelni is, és nem hinni, hanem tudni, mi a jó önmagad számára. Ez pedig óriási különbség.

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #99 üzenetére

    Elkezdtem magamnak programozni azt hogy milyen barátnőt szeretnék és akármilyen furcsa ő ezidő alatt pont olyanná vált mint amit én szerettem volna és belépett az életembe és azóta hihetetlen harmónia van közöttünk. Ez mágia? :) Nem hiszem...

    Véletlen, nem több. Vagy ha tényleg leprogramoztad, akkor feltörte a géped. :)

    Egyébként hagyjuk már ezt a hittérítős szöveget, hogy nincsenek korlátaink. Hogyne lennének! Ha nincs igazán tehetséged a zenéhez, hiába hiszel, hiába robotolsz, nem alkotsz olyat, mint Bach. Nagyon sok mindenre bizony születni kell. Tetszik vagy sem. Nyilván jobban mennek a dolgaid, ha abban a hitben élsz, te bármire képes vagy, de ennyi. Zseniálisat nagyon sokan szeretnének alkotni, nagyon sokan dolgoznak is érte, tesznek is érte, hisznek is benne. És mégis csak nagyon keveseknek jön össze. Tehát azért vannak korlátaink.

    [ Szerkesztve ]

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #100 üzenetére

    Én egyik volt osztálytársam is kinn volt az előző olimpián. Már akkor is csinálta még régen. Na de pont ő nem az a fajta, aki álmodozik, aki mer nagyot gondolni. Inkább földhözragadt, realista. Így lett sikeres. Egyszerűen csak csinálta, jó benne, mert van hozzá tehetsége, ezen kívül türelmes, koncentrált, nyugodt. Ő aztán soha nem álmodozott olimpiáról. :N

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #99 üzenetére

    Tiszteletben tartom a hitedet-ami a velemenyed is egyben,de ne haragudj,nem tudok egyaltalan egyeterteni vele! :(
    Nekem teljesen*agymosott*szovegnek tunik,aminek a valo vilaghoz,a realitashoz -semmi koze!
    Olyan irrealis,es a valos eletben nem mukodo dolgokat bizonygatsz,ami csak hiten,es nem a valosagon alapulhat.Szaz sebbol verzik az elmeleted!
    Ha igazad lenne,akkor nem lenne pl.tehetseg,es zsenialitas...csak szorgalom,es kitartas.
    Elmeleted egy esetben mukodne:
    Ha pl. idohatarosan kituznem magam ele,hogy a legnagyobb kolto leszek,aki valaha elt.
    Idohatarnak kituznem 2615 aplilis 16.-at.
    Hogy nem elhetek 600 evig?
    Akkor eloszor azt tuzom ki celul...

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #105 üzenetére

    Higgyetek abban, hogy nem érhetitek el az álmaitokat

    Nem erről beszéltem. Arról volt szó, hogy az embernek nem randomba kell álmodoznia, hanem reálisan. Mert lehet úgy is. Visszatérve a csajozós példára: hiheted azt, mennyire tetszik neked pl. Angelina Jolie, a valóságban viszont meglehet idei-óráig működne; ha reálisan álmodoznál a valós igényeidnek megfelelően, sokkal elégedettebb lennél. Ez valójában nagyon keveseknek megy. Az, hogy azt mondod, merj hinni, nagyot gondolni, önmagában még nincs rendjén. Az ember személyisége rendkívül bonyolult. Hogy mi számunkra a helyes, az belénk van kódolva, bennünk van az út. De ezt megtalálni, csak úgy lehet, ha sokat nézel befelé, ha megismered magad. Ha érzelmileg tudatosabbá és tudatosabbá válsz. Önmagadat kell felfedezni folyamatosan. Ez az élet. Nem az, hogy lövésed sincs magadról, csak vannak légből kapott vágyaid, amiket vakon követsz. Aztán vagy bejön, vagy nem. Ilyet például pályaválasztásnál nem tanácsos művelni. Kipróbálod magad sebészként, aztán utólag rájössz, hogy mégsem. Időpazarlás. Előbb tudd pontosan, mit akarsz, aztán kövesd. Erről beszéltem.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz Mindless #106 üzenetére

    Létezik tehetség és zsenialitás, de nem attól leszel sikeres. A legtöbb zseni úgy hal meg, hogy nem is tudja, hogy zseni, mert nincs benne kitartás és akaraterő.

    Ez meg nem igaz egész egyszerűen. Pl. Teller Edéről olvastam, hogy 100-ból 99 ötlete használhatatlan volt (nem biztos, hogy ezek a számok pont). De a 100. az a hidrogénbomba volt! :)

    Akik tréningeket tartanak azok zsenik akik rájöttek, hogy zsenik és igyekeznek más zseniknek segíteni megtalálni és kifejleszteni a magukban lévő zsenit.

    Simán csak pénzt akarnak keresni. Ha ez zsenialitás, hogy más embereket átvernek, akkor zsenik. :U

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #105 üzenetére

    *Srácok szerintem ennek semmi értelme*
    Ezt ne mondd,mert pont az a topik temaja,celja,hogy koruljarjuk a szemelyisegfejlesztes kerdeseit,ami nem egy oncelu *mutatvany*hanem segitseg a teljesebb,boldogabb elethez.
    Az eletutad felvazolasara- en is elmondhatom az enyemet.
    Nem nagy *megvilagosodasok,almok* stb. igazitottak el,hanem a realis lehetosegek szambavetele,es ennek alapjan...a dontes!
    Igaz,hogy nekem is volt celom,ami osztokelt,de nem elsosorban az,hogy a barati korombol mindenkit felvettek valamilyen egyetemre,es nem akartam megrekedni a segedmunkas szinten-elveszitve esetleg a barataimat,hanem az,hogy nem akartam en lenni MO.legokosabb,legintelligensebb segedmunkasa,aki 50 eves kora utan,mar
    fizikailag is elhasznalodott.Ugy ereztem,hogy tobbre vagyok kepes.
    Ebben az idoben irtam,es pozitiv visszajelzeseket kaptam,de ugy iteltem meg,hogy ez egy nagyon bizonytalan,kodos ut.Aminek vegigjarasakor derul ki,hogy volt -e bennem eleg tehetseg.Mert ha nem,akkor elfecsereltem az eletem egy alom kedveert! :W /Es a kultura terulete mindig is egy bizonytalan megelhetes volt/
    Kezembe akadt egy ujsaghirdetes,amiben potfelvetelit hirdettek,villamosmernoki szakra.
    Dontottem,es elhataroztam,hogy ezt az utat fogom jarni!
    Atnyergeltem alapvetoen human beallitottsagom ellenere a muszaki vonalra.
    Ez nem volt egy optimalis dontes,mert iszonyu nagy munkat kellett befektetni a hianyzo ismeretek potlasahoz.De mivel nem akartam egy evet elvesztegetni az *agyalassal*- belevagtam.Tartva attol,hogy egy ev multan halvanyul a megszerzett tudasom,es a*tett halala az okoskodas*-jelentkeztem.
    Pocsekul sikerult a felvetelim a realtargyakbol./Mondanom sem kell,hogy ez esti/levelezo kurzuson volt,ami egyedul szambajohetett,mivel nem volt senki,aki eltartott volna 5 evig./
    Az elso bukott matekszigorlatom utan ismet dontenem kellett.Es elhataroztam,hogy innen engem csak agyuval fognak eltavolitani! :K
    Igy a segedmunkaskodas mellett villamosmernok lettem.Nem egy kimagaslo,talan egy kozepes,de kreatvitassal,es kello elszantsaggal komoly sikereket ertem el!
    Es visszatekintve...nem bantam meg semmit,es nem kesergek azon,hogy esetleg egy jo iro lehetett volna belolem.

    [ Szerkesztve ]

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #114 üzenetére

    Koszi! :R
    Tobben biztattak mar,hogy folytassam az irast,de az a problemam,hogy nincs olyan tema,ami igazan arra osztokelne,hogy megirjam! :(
    Mirol irjak?A letunt,leronditott rendszerrol,vagy a szaz sebbol verzo mai valosagrol?
    Vagy az onzo,kimeletlen,gatlastalan emberekrol?Akik vigan boldogulnak ebben a beteg tarsadalomban?Kit erdekel?
    Vagy azokrol,akik ezek kozott szenvednek,sodrodnak,a letunt emberi ertekekkel lenullazva,kapaszkodnak az *elet peremen*?
    De mivel ennek a topiknak nem a politika a temaja...nem is ragozom tovabb!
    Most a *szemelyisegfejlesztesemnek*egy kituzott celja van,hogy el tudjam viselni ezt a vilagot,anelkul,hogy allandoan konfrontaljak! :((

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #116 üzenetére

    Mar volt ilyen kiserletem-masik topikban...regebben,es rogton a sarlokalapacsot vagtak a fejemhez,hogy a regi rendet sirom vissza! :Y

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • degu

    senior tag

    válasz Mindless #118 üzenetére

    Hagyjuk a dolgot ennyiben,mert ez mar nem a tema./Masokat ez biztosan nem is erdekel/
    Ha kivancsi vagy,akkor olvass bele a blogomba.
    Egyebkent azt hiszem,hogy kimeritettuk a temat! :R
    Udv.

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • inf3rno

    nagyúr

    válasz Mindless #74 üzenetére

    Miért van ilyen hatalmas szükséged arra, hogy boldog legyél? Egyáltalán mi a boldogság? Kétlem, hogy az általános elégedettséggel lehetne azonosítani, mert az előbb - utóbb unalomba fullad.

    Buliban hasznos! =]

  • inf3rno

    nagyúr

    válasz Mindless #105 üzenetére

    Szvsz, az anyagi sikerességet el lehet érni, egyszerűen csak arra kell koncentrálni, hogy hogyan, és nem arra, hogy nem lehet. Kitartás kell, szemléletváltás kell, de ez egyáltalán nem a csodavárásról szól, meg arról, hogy elég csak rágondolni. Az én világom legalábbis úgy működik, hogy kész tervek kellenek, amiket végre lehet hajtani. A szerencsémet az autóbalesetekre tartalékolom...

    Buliban hasznos! =]

  • inf3rno

    nagyúr

    válasz Mindless #110 üzenetére

    Ha feladta volna, akkor lehet, hogy sok évtizeddel előbb kapunk ledes izzókat...

    Buliban hasznos! =]

  • prozodus

    őstag

    válasz Mindless #93 üzenetére

    Na, eddig bírtam... Miféle személyiségfejlesztésről lehet beszélni önismeret nélkül??? Ha vki még azzal sincs tisztában, h ő maga (v mások) milyen típusba tartozik?? Akkor mit akar fejleszteni? Alapok nélkül tetőt húzni??? Mire??? Alapok nélkül nincs ház...

    Mindig vicces, mikor frissen megtértek téríteni kezdenek :))
    Akiknek nincs smi önálló gondolatuk, csak hajtogatják, szajkózzák, amit vkitől hallottak/olvastak...

    És meglehetősen buta, aki azt mondja, h mindent el lehet érni, csak akarni kell. Ez az ezósok legbutább és leghamisabb dumája. Nem lehet mindent. Egy vban okos, bölcs ember ezzel tisztában van, és még azt is tudja, h ő mit érhet el, és mit nem...

    A minihitlerek sosem gyoznek, akkor sem, ha adminok. Magasrol!

Új hozzászólás Aktív témák