Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz tatararpad #2 üzenetére

    Bár egy iskola nem reprezentatív minta, leírom, hogy nálunk mi van.

    Két gépterem, az egyikben 20 gép (ebből 18-19 működik), a másikban 18 (ebből 10-12 működik). A gépekben Celeron proci van, 1 giga RAM társaságában. (Ez idei fejlesztés, mert szeptemberig fél giga RAM-mal tötyögtünk.) A gépeken WinXP és MSO 2007. (Szintén idei fejlesztés, mert szeptemberig MSO 2003 volt.)

    Ezek a gépek szoftveresen tulajdonképpen megfelelnek az igényeknek. Lehetne sokkal jobb is, de ezzel már van értelme elkezdeni az órát. Hardveresen viszont óriási problémák vannak. Bár az XP kényelmesen elvan 1 giga memóriával, de 4-5 perc kell, mire a rendszer feláll, és válaszképes lesz. De ha elindulnak, akkor is gyakran leállnak túlmelegedés miatt. Ha meg nem állnak le, akkor zúgnak, mint egy traktor, ami 15-20 gyerek mellett nem túl kellemes.
    Interaktív tábla van, de nem működik. A fehér, filces táblára vetítünk. (Aminek vannak hátrányai, de én például szeretem.) A projektorok viszont elavultak. Plafonra szerelni nem tudjuk őket, mert kicsi a trapéz korrekciójuk. A kép kicsi, fakó, a színek közelében sincsenek a monitorokon megjelenő színeknek.

    Az iskolai szerver egy külön történet. Időnként gondol egyet, és leáll. Azt nem tudjuk, hogy mitől működik még, mert állítólag már mamut csontvázat is találtak benne.

    Összefoglalva, nem a teljesítménnyel vannak általában problémák, hanem a túlkoros eszközökkel. Egyrészt követni kellene a legmodernebb-1 szoftverek rendszerigényeit, másrészt nem kellene megvárni, amíg végleg megadják magukat, és csak utána elkezdeni gondolkozni, hogy jó lenne forrást keríteni új gépekre majd valamikor a jövőben.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz Lazsnak #11 üzenetére

    Második bekezdésedre meg csak annyit mondanék, hogy teljesen igazad, közvetlenül nem segít a tanulásban a projektor, aktívtábla meg a fluxuskondenzátor, de abban segít, hogy készségszinten kezeld ezeket a dolgokat a jövőben, mikor végzel az egyetemen, mert nap mint nap körbevesznek. Szerintem a cikkben szereplő emberünk is erre akarna kilyukadni, hogy ez fontos

    De, közvetlenül segíti. Nem lesz tőle automatikusan tízzel több a gyerekek IQ-ja, de sokkal szemléletesebb, interaktívabb és motiválóbb órákat lehet velük tartani. (A fluxuskondenzátor kifejezetten hasznos. :DD )

    A saját iskolás éveimből is emlékszek, hogy milyen jó volt, mikor a tankönyv képei, vagy a kopott szertári modellek helyett előkerült egy VHS kazetta. Informatika órát meg nem is nagyon lehet projektor nélkül tartani. (Lehet, próbáltam, ég és föld a különbség.)

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz pengwin #162 üzenetére

    De ugyanez a helyzet a tanárokkal is: az alacsony fizetés miatt korábban is sok tehetségtelen embert vonzott be a pálya, különösképpen ameddig osztott BSc+tanári MSc rendszerben képezték a tanárokat, addig nagyrészt olyanok mentek tanári mesterképzésre, akiket máshová nem vettek fel és/vagy semmi keresnivalójuk nem lett volna tanári pályán.

    Erről van valami tapasztalatod is, vagy csak megragadnak az ilyen városi legendák? Amit leírtál, az ebben a formában nem igaz. Én már az osztott képzésben csináltam a diplomámat, és ugyanúgy volt közöttünk kutyaütő, mint aki erre a pályára született. Olyan is volt, aki gyengén kezdett, aztán félévről félévre fejlődve végül egészen jó tanárrá vált. És hiába kapott diplomát esetleg az is, akinek nem kellett volna, úgyse fog tanítani, vagy ha megpróbálja, akkor is kirakják egy év után.

    Viszont ami legtöbbször fel sem merül, hogy sok tanári szakon az egyetemen oktatott tárgyaknak és a közoktatásban oktatandó tárgyaknak viszonylag kicsi a metszete. Ilyen például az informatika is. Az egy dolog, hogy mit kellene oktatni az iskolákban, de nekem tanárként a kerettantervekhez kell igazodnom. Az, hogy én ma teljesíteni tudom a kerettantervi követelményeket, leginkább annak köszönhető, hogy volt két olyan tanárunk, aki korábban tanított középiskolába, és így tisztában van a valósággal. De ez más közismereti tárgyaknál is sokszor így van.

    Meg aztán milyen a jó tanár? Lehet, hogy valaki nagyon jó szakember, és ezt kiválóan át is tudja adni a diákoknak. Mindaddig, amíg egy elit iskolában taníthat, csodálatos eredményeket ér el, de amint egy olyan helyre kerül, ahol nagyrészt fegyelmezni, nevelni kell, rögtön dobhatja a kukába a szaktudását, mert a gyerekek nem fogják megtanulni. De olyan is lehet, aki a saját szakterületén belül nem rendelkezik olyan nagy tudással, viszont kiválóan tudja kezelni a problémás gyerekeket. Lehet, hogy évtizedeken át megbecsült pedagógus lesz úgy, hogy egy diákja se jut OKTV döntőbe, de még egyetemre is csak kevesek. Na ilyenkor melyikük a jobb tanár?
    Nyilvánvalóan az a kívánatos, hogy a kettő együtt teljesüljön, de ha csak ilyen tanárok taníthatnának, akkor összedőlne a közoktatás, mert sokszoros tanárhiány lenne.

    (#164) Dilikutya
    Leginkább az a baj a PS/2-vel, hogy újraindítást igényel. És nem kell nagy armageddon ahhoz, hogy a gyerek véletlenül vagy éppen szándékosan kirúgja vagy kirántsa a dugót. Mire visszadugjuk és újraindítjuk a gépet, 5-10 perc elmegy az órából. Ráadásul az egér olyan filléres dolog, hogy 50-60 ezer forintból két komplett gépteremben ki lehet őket cserélni USB-sre.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz pengwin #166 üzenetére

    Én is Debrecenben végeztem. A pepszis résszel nagyjából egyetértek, de azért vannak kiemelkedően jó tanárok a neveléstudományosoknál és a tanárképzéseseknél is. A szakmódszertanosokkal kapcsolatban pedig én mindkét szakomnál szerencsés voltam.

    A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban, hogy a gyakorlóiskolák szinte kizárólag az elit körből kerülnek ki. Nem részletezném, hogy egy TÁG-os tanítási gyakorlat után milyen váltás volt a város egyik szakközépiskolájában elhelyezkedni. Úgy nehéz kezdő tanárként megfelelően nevelni, fegyelmezni, motiválni, ha a képzés és a gyakorlatok alatt ilyennel nem találkozik az ember. Szerintem ez az igazi választóvonal, nem az MSc meg a tangyak.

    Egyébként mi az A szakomon ~180-an kezdtük a BSc-t, és csak négyen mentünk tanár MSc-re, szóval a tiéd nem is olyan rossz arány.

    Mindenesetre az előző kommentedre visszakanyarodva, tény, hogy olyanok is kapnak tanári diplomát, akik nem valók a pályára. Mi magunk is sokat beszélgettünk arról, hogy nem lenne szabad, hogy a képzés végén lévő összefüggő tanítási gyakorlat legyen az első igazi szűrő. De a szóhasználat szerintem nagyon fontos az ilyen kérdésekben, mert az nem igaz, hogy "nagyrészt" olyanok mennek tanárnak, akik máshová nem jók. Engem tanárként mindig zavarnak az ilyen megnyilvánulások, mert az emberek körében hamar elterjed ez a vélekedés. Ez nem személyesen sértő, mert én tisztában vagyok a saját képességeimmel, viszont nagyon veszélyes, mert olyan társadalmi hatásai lehetnek, amivel mindenki rosszul jár. Ezért szoktam időnként itt is megszólalni, ha ilyen kommentet olvasok.

    De hogy az eredeti témához is visszakanyarodjak, például az is fontos tényező lehet egy tanár megítélésénél, hogy milyen infrastruktúra áll a rendelkezésére. Mert amikor leromlott egy gépterem állapota, akkor a gyerek is hajlamosabb a további rongálásra. Amikor az óra elején 5-10 percig úgy kell rendet tartani, hogy nem tudok feladatot kiadni, mert még bootol a gép, az problémás. Amikor óra közben gépet kell szerelnem, és nem tudok a rendetlenkedőkre figyelni, az se szerencsés. Amikor nem tud az egész csoport együtt haladni, mert az egyiknek újraindul a gépe, a másiknak vacakol az egere, a harmadiknak kicsi a monitorja, és nem ugyanazt látja, mint ami a kivetítőn van, akkor nehéz fenntartani az óra ritmusát. Amikor nincs elég gép, és párosával kell ülni, akkor a lusta könnyebben kihúzza magát a munka alól, és máris romlik a csoport eredménye.
    Szóval egy ilyen fejlesztés igen is közvetlen hatással lenne a tanárok munkájának minőségére és a diákok eredményeire is.

Új hozzászólás Aktív témák