Új hozzászólás Aktív témák
-
laci1128
tag
Elore is elnezest a jo hosszu okoskodasert.
- Raadasul biztos vagyok benne, hogy vannak a kornyeken akik nalam jobban ismerik az Itaniumot, remelem ok kijavitanak, amennyiben valahol pontatlan volnek.Sajnos nem ennyire egyszeru a helyzet, hogy csupan "hany bites" egy processzor utasitaskeszlet szohossza.
Az IA64 teljesen eltero stilusu architektura a "hagyomanyos" PC-s CISC x86/-64-tol, es ez meg csak nem is a szohosszban ("bitek szama") nyilvanul meg elsosorban. Az IA64 egy un. VLIW utasitaskeszlet, amelynek sajatossaga diohejban hogy az "ateresztokepessegre"[2] probal fokuszalni, de ugy, hogy hardveres megoldasok (csovezetek es tarsai a hagyomanyos CISC es RISC prociknal[3]) helyett a parhuzamositas kezeleset rabizza a forditora es a szoftverre. Emiatt a szoftverfejlesztoknek lenyegesen jobban meg kell eroltetniuk magukat a processzor szamara megfelelo kod elkeszitesehez (cserebe jol parhuzamosithato feladatoknal jol is kellene muzsikalnia a hardvernek), mivel a "hagyomanyos" felepitesu alkalmazasok helyett teljesen mas felepitesu programokat igenyel.
Valoszinuleg inkabb ez, ill. a nem tul izmos teljesitmeny lehetett a jelentosebb oka a nepszerutlensegenek (=csak nagyon dragan lehet ra megfelelo szoftvert kesziteni), semmint a megjeleneskori (2001) hazon beluli x86 konkurencia. Az AMD64 csupan nehany evvel kesobb (2003) erkezett, az Intel sajat (raadasul a hirhedten nem is tul harapos/hatekony NetBurst) Xeonjai pedig az AMD64-hez kepest meg nehany honap kesessel (2004) kaptak meg az EM64T-t (= az AMD64 Inteles implementaciojanak a korabeli elnevezese).
Az utasitaskeszlet sajatossagai (parhuzamositas szuksegessege, valamint a meglevo szoftverek nehezkes futtatasa) miatt szerintem sohasem szantak a fogyasztoi, annal inkabb viszont a HPC es szerver szegmensbe.Erdekessegkeppen az AMD TeraScale architektura (vagy mas neven VLIW5 es VLIW4 a Radeon HD 2000-6000 kartyakon) jobban hasonlit az IA64-hez (pedig a TeraScale eseten 32 bit a szohossz), mint az Intel x86.
Egyebkent ugy tunik futtat hagyomanyos x86-os kodot is[4], csak nyilvan nem tul jo sebesseggel az optimalizacio hianya es az emulalas miatt.
Remelem azert sikerult nehany miszteriumot eloszlatni az IA64 Itanium procik kapcsan.
[ Szerkesztve ]
"But at least the code looked good, which is the main thing."
-
hallador
addikt
Sőt az itánium sztori sokkal régebbre nyúlik vissza 1989-re. A HP kezdte el fejleszteni, mint új hardver infrastruktúra. A lényeg az volt, hogy a processzor egy órajel ciklus alatt több utasítást tud futtatni párhuzamosan, hármat. Nem mellesleg a HP volt az egyetlen óriás cég akinek nem volt abban az időben valódi egyedi architektúrája, a SUN-ak, az IBM-nek, DEC-nek, és még egy halom cégnek is volt ilyenje. Azonban a HP rájött, hogy nem éri meg saját architechtúrát fejleszteni, ezért 1994-ben átadták az Intel-nek a fejlesztéseket. Innen indul a közös munka, ami végül 1998-ban a Merced-hez vezetett.
A Processzor RISC alapú, amihez ugyan még a Microsoft is készített operációs rendszert (NT4 for Risc), de alaphelyzetben ennek a processzornak elsősorban a HP Integrity rendszerek maradtak mindig is. (Persze az SGI, és sokan is használták, de sikeres nem lett. )
A HP ugyan a HP-UX-ot támogatta ameddig tudta az Itániumokon, de ma már a HP-UX -ből sem jön ki újabb, megszüntették a fejlesztést.
Nem titkoltan a HP a SUN majd Oracle, és az IBM ellen akart menni az Itániummal. Azonban a SUN beolvadt a az Oracle-be, a Oracle pedig szépen megszüntette a Solarist, akár a HP a HP-UX-et. Az oracle is az x86 felé halad, és a Linuxra migrálja a Solaris-t ahol lehet sok helyen nem lehet, de próbálkozik.(emlékszünk még a HP Oracle perre pontosan azért mert az Oracle nem adta ki egy időben a szoftvereit itániumra, illetve mocskos licenceléssel)Az IBM Power van már csak aki releváns szereplő ezen a piacon, ugyan a Fujitsu még szenved a Sparc-okkal, de az közel nem olyan erős mint az IBM.
Tanenbaum professzor még azt írta a könyvében, hogy az intel legszívesebben a tengerbe dobta volna az x86-ot már 1998-ban, ilyen célból vette meg a HP-től az Itánium technológiát, de sajnos a RISC nem terjedt el a PC piacon, sőt kihalt. Holott a mobiltelefonokban azért a RISC kaszál.
Szóval az Itánium egy letűnt kor gyermeke, a klasszikus értelemben vett mini gépek fogalmának ma már nincs értelme.
The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [Work Machines: HP EliteBook, HP ProBook & Linux Mint 20 ; Entertainment: Apple Macbook AIR M1]
- Raadasul biztos vagyok benne, hogy vannak a kornyeken akik nalam jobban ismerik az Itaniumot, remelem ok kijavitanak, amennyiben valahol pontatlan volnek.
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az új 9700-as sorozat az egész Itanium termékcsalád utolsó dobása lesz.
- Renault, Dacia topik
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Steam, GOG, Epic Store, Humble Store, Xbox PC Game Pass, Origin Access, uPlay+, Apple Arcade felhasználók barátságos izgulós topikja
- Milyen okostelefont vegyek?
- Vicces képek
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- EA Sports WRC '23
- Villanyszerelés
- Dell asztali gépek
- További aktív témák...
- Beszámítás! Intel Core i3 9100 4 mag 4 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Beszámítás! Intel Core i3 10105 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- PROFESSZIONÁLIS Delid / Relid AMD Ryzen Processzorokhoz, garantált minőségben! (CSAK AM5!)
- AMD Ryzen 7 3700X processzor (használt)
- AMD Ryzen 3600 (pár napig használt, szinte új)