Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cucka

    addikt

    Csak most találtam rá erre a gyöngyszemre (mármint a cikkre gondolok).

    A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselőiből álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következő két negyedévben a kormány részére kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot.
    A szervezet neve valóban tízpontos, a kérdés, hogy a zenék/filmek magáncélú másolata, illetve a szoftverkalózkodás kapcsán miért kérdezi meg őket bárki. Ha jól tudom, Magyarországon nem az a fő probléma, hogy az emberek pénzért hamis szoftvert vesznek, sőt, azt sem gondolom, hogy megtévesztő oldalakon fizetnek pénzt a zene- és filmletöltésekért. Különösen azért fontos ez, mert a magáncélú másolás nem bűncselekmény, a hamisítás pedig igen.
    Egyébként kiváncsi lennék arra a cselekvési programra, például hogy a keresleti oldalon hogyan fogják csökkenteni a hamis termékek vásárlását. Tehát ha a csóró gyereknek csak kínai piacos D&G pólóra futja kétezerért, akkor milyen módon fogják kormányzati eszközökkel rávenni arra, hogy legközelebb legyen szíves megvenni ugyanazt 40 ezer forintért. Vagy hogy milyen kormányzati eszközzel lehet azt elérni, hogy az 1080i rip helyett kicsengessen bárki 6-7 ezer forintot egy bluray filmért. Esetleg meggyőzni arról a szegényebb családokat, hogy a 3 ezer forintos hamisított Nike tornacipő helyett legyenek szívesek 15ezres eredeti tornacipőt venni a gyerekeknek. (Nyilván, fel kell világosítani az embereket, hogy vigyázzanak a hamisított termékekkel, mert ugye a fő problémánk az, hogy az embereket átverik a kínai piacon és nem eredeti terméket adnak el nekik)

    Ebben kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer-hamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére.
    Tehát van az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás, amelyek valóban veszélyes dolgok, ezekhez viszont mi köze van az internetes zeneletöltéseknek (ami legális) vagy a szoftverkalózkodásnak?

    Elsősorban a zeneszerzők és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet – hasonlóan az üres adathordozókhoz – az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni.
    Minden társadalmi csoport körében határozott támogatottsága lenne egy olyan tervezetnek, amely lényege, hogy más emberek zsebéből a pénzt a saját zsebükbe csatornázzák. Ebben a művészek (akik zsebébe kerül a pénz) illetve az Artisjus (akik a pénz beszedését és elosztását végzik, kvázi jutalékért) is igencsak érdekelt, sőt, bevallom, én is marhára szeretnék érdekelt lenni egy hasonló modellben, ahol én kapok pénzt a más emberek kárára.

    Egyrészt az implementálása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna
    Itt a gazdasági következményeknél vajon arra gondolt, hogy a matricák ára miatt a magyarországi üres cd/dvd piacot sikerült térdre kényszerítsék? Jó látni, hogy ilyen gazdasági lángelmék vannak az Artisjus-nál.

    Az Artisjus egyébként közvetlenül nem vesz részt a HENT munkájában, csupán a jogvédők ernyőszervezetén, a ProArton keresztül képviselteti magát a testületben.
    Ezek a jogvédő szervezetek szaporodnak, mint a gomba, egyszer kéne valamilyen grafikon, hogy mi, átlagemberek is tudjuk, hogy milyen szervezetek milyen rendszerben (és egymás közti viszonyban) végzik az áldozatos munkájukat azért, hogy a többi ember pénzéből védjék más emberek gazdasági érdekeit.

    [ Szerkesztve ]

  • cucka

    addikt

    válasz Heimdallr75 #187 üzenetére

    Viccet félretéve ez egy olyan jogi szabályozás ami ha egy kereseti kérelmet nyújtanék be a jogvédő szervezet(ek) ellen a számlákkal a termékekről amit privát célra használok, jó eséllyel nyerhető per lenne.
    Jelenleg nem nyerhető a per, mert a jogdíj az átalánydíj, és mint ilyen, igazságtalan. Ez van.
    A javaslatod megint egy olyan jogi helyzet lenne, amiből az átlagember semmit sem profitálna, legfeljebb alapot teremthetne a magáncélú másolás korlátozására. Most komolyan, ki a f*szom fog bíróságra menni, hogy visszakérje az 1000 forint jogdíját, meg ki tudja hitelesen igazolni, hogy az adott adathordozóra soha semmikor nem másolt fel jogvédett anyagot? Az egész törvénynek semmi gyakorlati értelme nem lenne, tehát a törvény felesleges lenne.

Új hozzászólás Aktív témák