Szerdán tartotta első ülését a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselőiből álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következő két negyedévben a kormány részére kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Ebben kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer-hamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére.
Az IT café megkeresésére dr. Tóth Zita, a HENT titkára elmondta: az internetes kalózkodás visszaszorítása, a fájlcsere szabályozása hangsúlyozottan meg fog jelenni a cselekvési programban. Jelenleg még csak a kiindulási tézisek vannak meg, a kormány számára javasolni tervezett konkrét lépésekről egyelőre nem lehet beszélni.
A nemzetközi példák alapján ugyanakkor sejthető, hogy milyen elképzelések kerülhetnek napirendre Magyarországon. Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint nálunk két fő elképzelés látszik kikristályosodni a digitális tartalmak internetes terjesztésének szabályozására. „Elsősorban a zeneszerzők és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet – hasonlóan az üres adathordozókhoz – az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni. Ennek előnye az egyszerűségében lenne, és gyors megoldást jelentene a kultúra finanszírozásában. Ugyanakkor ez a konstrukció számos stratégiai szintű problémát felvet. Egyrészt az implementálása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna” – magyarázta Tóth.
Az Artisjus, amíg lehet, a piaci megoldásokban bízik, de állami ösztönzés, segítség nélkül a szereplők önállóan valószínűleg nem tudják kezelni a problémát. „Állami beavatkozásra példa a Franciaországban működő fokozatos válasz törvény, amely elv szerintünk követendő lehet, még ha nem is biztos, hogy ugyanazok az eszközök nálunk egy az egyben alkalmazhatók. De az, hogy az állam ne csak a jogsértésekkel szemben lépjen fel, hanem pozitív, vállalkozásösztönző szerepet is vállaljon, mindenképp támogatandó” – mondta el Tóth Péter Benjamin.
Az Artisjus egyébként közvetlenül nem vesz részt a HENT munkájában, csupán a jogvédők ernyőszervezetén, a ProArton keresztül képviselteti magát a testületben.
Kapcsolódó hír, hogy a HENT március közepén országos felmérést indított, amelyben a hazai középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja. Az anonim, online kérdőív kitöltésével készülő vizsgálatban többek között arról kérdezik a diákokat, hogy szoktak-e filmeket, zenéket letölteni az internetről, illetve milyen forrásokból, és meg tudják-e különböztetni az illegális és legális szolgáltatásokat.
A felmérés április 12-én zárul, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra.
