Új hozzászólás Aktív témák

  • Auratech

    őstag

    válasz vzozo #101 üzenetére

    Igazad van a mostani kudarcok okát tekintve. Tényleg lehetséges a tolósugár vektorával operálni és járulékosan a felső korrekciós hajtóművekkel egyensúlyban tartani a rakétatestet. Ezt a korábbi sikeres landolás bizonyítja.
    Az üzemszerű használathoz azonban sokkal nagyobb tartalékokkal kell rendelkeznie a szabályozásnak, mint a beavatkozások reakcióidejét, mint erejét tekintve.
    Egy cseppet szerencsésebb a visszatérési pozíció a platformra érkezés pillanatában és sikerül. Ez látszott.
    Ha egy-két fokkal egyenesebben ér le és a felső ellenhatás erősebb lehetett volna, sikeres lett volna a leérkezés..
    A szabályozás reakcióideje szoftveresen csökkenthető, modellezhető, akár előjelezhető pár másodpercre.

    Szerintem a leérkezéskor a hajtóművekből leáramló és a platformon irtózatos lángvihart kavaró gázok megjósolhatatlan erőhatásokat keltenek. Felszálláskor azt hiszem nem a lábairól és sima platformról, hanem a hajtógázokat le-oldalra részben elvezető rácsról indul a rakéta. A gázok tombolásának közvetlen erőhatása csökkentve van, hiszen jobbára elvezetésre kerül a platform alatt, oldalra.
    A holdexpedíciók során a hold vákuuma miatt ez alig jelentett problémát.
    A földi leérkezéskor a hajtóműgázok párnahatása nagy kihívás. Ehhez szinte hibátlanul függőlegesen kell leérnie a fokozatnak. tulajdonképpen az utolsó fél méteren le kéne állnia a hajtóműnek, hogy a test tömege képes legyen a lábakon erőt ébresztve stabilizálni. Időzítés. Javítható.
    Ehelyett olyasmi volt a látvány, mintha ferde jégre ért volna le. Ezt a leszállás sebességével próbálták ellensúlyozni, de a stabilizálás a leérkezés előtti pillanatban épp túlment a (dőlés)határon.
    Szóval rácsos platformot kell alátenni és betennék alá néhány erős ventilátort, ami elszippantja a párnahatást keltő lángtengert.

    [ Szerkesztve ]

    Auratech Field Recording

Új hozzászólás Aktív témák