2. Fórumok
  3. Infotech
  4. T-1:40-nél kellett megállítani a visszaszámlálást
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #8 Geffry aktív tag emre33 #7
    Új Válasz #8
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Geffry

    aktív tag

    válasz emre33 #7 üzenetére

    Épp ezért akarnak mindenáron egy bárkára leszállni. Nem kell mindent ennyire szó szerint értelmezni, látványvideó ez tény, de akik képesek egy műholdat megépíteni azok szerintem nem hagyják magukat ilyen könnyen "megvezetni".

    Továbbá ahogy azt írtam is, sok nemzetnek nincs rá pénze hogy az űrkutatással foglalkozzon. Szóval de igen, sajnos a spórolásról szól a dolog. Nemhiába eröltette a NASA az űrsiklót annyi ideig ameddig. Embereket ÉS rakományt egyszerre felvinni úgy hogy azután újrahasználhassák ugyanazt a szekeret egy nagyon jó opciónak tűnt. Még úgy is hogy a nagy komplexitásnak nagy hibalehetőség volt az ára... (és persze ebbe bele lehet kötni, mert egy idő után valószínűleg a fenntartási költsége ellensúlyozta az eldobható rakétákon megspórolt összeget, de ekkorra már túl mélyen beleásták magukat a projectbe és volt alternatívájuk amíg az oroszok barátok nem lettek.)

    Ha nem kell új rakétákat építeni akkor csökken a kilövések ára, így pedig az olyan kis porfészkek is képesek lesznek arra hogy saját műholdat küldjenek fel mint például mi. Nyilván ez egy hosszútávú dolog, nem hiszem hogy a pannon puma egyhamar az űrbe szökik, de egy példának jó volt.

    Az általad írt teherbírás pedig a egy alacsony Föld körüli pályára vonatkozik. ~160-200km. ez lássuk be nem olyan vészesen magas. A világűr "hivatalos" határa 100km, tehát ez épphogy fent van. Nyilvánvaló hogy ebben a tömegben már benne van egy utolsó előtti fokozat is ami például a Holdig tudna juttatni egy ennek megfelelően jóval kisebb rakományt.

    [ Szerkesztve ]

    A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

  • #9 Cifu nagyúr emre33 #7
    Új Válasz #9
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #7 üzenetére

    Egész céggel a nagyravágyó marketing a bajom.
    Mindent beigérnek, sok újságíró elhiszi, aztán koppanás van.

    Rám nem lehet rámsűtni, hogy SpaceX / Elon Musk rajongó lennék, de tényszerű, hogy a SpaceX és a Falcon 9 alapjaiban rázta meg a hordozórakéták piacát. Fele annyiért viszik fel a műholdakat, mint az Európai és Amerikai konkurensek, lassan már az Oroszok is drágábbak lesznek náluk.

    Ezek mellett ott van a Dragon esete, mert kevesebb pénzből (olcsóbban) jobb képességű űrhajót építettek, mint az Orbital ATK Cygnus-a.

    Néha a SpaceX-nél is beüt a mennykő, és valóban iszonyú agresszív a marketingjük, ami nekem sem tetszik. De az is tény, hogy per pillanat ők az alfái és omegái az űrhajózásnak.

    Nagypofával irja a Spqcex hivő cikkíró: lehet tippelni hogy SLS vagy Falcon 9 heavy fog elöbb repülni.
    Akkor 2013 várták a startot.... :)
    Idén se fog repülni.

    Azért erre térjünk vissza pár hónap múlva, 2016 áprilisára és októberére van beírva egy-egy Falcon Heavy indítás. Az SLS most 2018-ra van, legközelebb. Szóval azért még mindig esélyesebb, hogy a Falcon Heavy előbb fog repülni.

    Igen, ettől még nem 2013-ban repült, szó se róla...

    Űrkutatás nem erről szól, nem a spórolásról.

    Bocsánat, az űrkutatás is a spórolásról szól, nézd meg az EXOMARS kálváriáját, ahol 2005 óta számtalan áttervezést élt meg a program, mert az ESA-nak nincs több pénze, a NASA belépett majd kilépett, végül az oroszok barterbe viszik fel a műholdakat... :U

    Az EXOMARS időtáblája:

    2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet.
    2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen azonban kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
    2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
    2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
    2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
    2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
    2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
    2016 március 14.: Proton-M/Briz-M hordozórakéta, ExoMars Mars-orbiterszonda / Schiaparelli Mars-leszálló egység, Bajkonur (közös orosz-európai Mars-program, az orbiter elsődleges feladata hogy kommunikációs átjátszóállomásként működjön 2022-ig, első sorban a 2018-ban indítando ExoMars rover részére, illetve több spektrométerrel a légkört illetve a felszínt vizsgálja, és van egy sztereokamerája is, a felszín részletesebb feltérképezésére, a Schiaparelli első sorban leszállási demonstrációs modul, amelynek a légkörbe való fékezést és a puha leszállást kell bemutatni, illetve szintén a légkört vizsgálja, de mivel csak akkujai vannak, 4 sol-ig (marsi nap) fog várhatóan csak működni)
    2018? Második Proton-M indítás, a rover indítása a Mars-ra. Jelenleg elképzelhető, hogy 2020-ra csúszik pénzügyi okokból.

    Ezen kívül tegyük mellé, hogy a SpaceX mostanra már a kereskedelmi megrendelések nagy részét is kezdi besöpörni, mert olcsóbb tud lenni a konkurenciánál...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • #11 marc.loedi csendes tag emre33 #7
    Új Válasz #11
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    marc.loedi

    csendes tag

    válasz emre33 #7 üzenetére

    http://waitbutwhy.com/2015/08/how-and-why-spacex-will-colonize-mars.html

    Ezt ajánlom figyelmedbe. Hosszú olvasmány, de rengeteg infó van benne és jól elmagyarázza, hogy valójában mi is a célja a SpaceX-nek/Elon Musknak, és hogy miért szükséges ez az agresszív marketing.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák