Új hozzászólás Aktív témák
-
Egész céggel a nagyravágyó marketing a bajom.
Mindent beigérnek, sok újságíró elhiszi, aztán koppanás van.Rám nem lehet rámsűtni, hogy SpaceX / Elon Musk rajongó lennék, de tényszerű, hogy a SpaceX és a Falcon 9 alapjaiban rázta meg a hordozórakéták piacát. Fele annyiért viszik fel a műholdakat, mint az Európai és Amerikai konkurensek, lassan már az Oroszok is drágábbak lesznek náluk.
Ezek mellett ott van a Dragon esete, mert kevesebb pénzből (olcsóbban) jobb képességű űrhajót építettek, mint az Orbital ATK Cygnus-a.
Néha a SpaceX-nél is beüt a mennykő, és valóban iszonyú agresszív a marketingjük, ami nekem sem tetszik. De az is tény, hogy per pillanat ők az alfái és omegái az űrhajózásnak.
Nagypofával irja a Spqcex hivő cikkíró: lehet tippelni hogy SLS vagy Falcon 9 heavy fog elöbb repülni.
Akkor 2013 várták a startot....
Idén se fog repülni.Azért erre térjünk vissza pár hónap múlva, 2016 áprilisára és októberére van beírva egy-egy Falcon Heavy indítás. Az SLS most 2018-ra van, legközelebb. Szóval azért még mindig esélyesebb, hogy a Falcon Heavy előbb fog repülni.
Igen, ettől még nem 2013-ban repült, szó se róla...
Űrkutatás nem erről szól, nem a spórolásról.
Bocsánat, az űrkutatás is a spórolásról szól, nézd meg az EXOMARS kálváriáját, ahol 2005 óta számtalan áttervezést élt meg a program, mert az ESA-nak nincs több pénze, a NASA belépett majd kilépett, végül az oroszok barterbe viszik fel a műholdakat...
Az EXOMARS időtáblája:
2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet.
2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen azonban kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
2016 március 14.: Proton-M/Briz-M hordozórakéta, ExoMars Mars-orbiterszonda / Schiaparelli Mars-leszálló egység, Bajkonur (közös orosz-európai Mars-program, az orbiter elsődleges feladata hogy kommunikációs átjátszóállomásként működjön 2022-ig, első sorban a 2018-ban indítando ExoMars rover részére, illetve több spektrométerrel a légkört illetve a felszínt vizsgálja, és van egy sztereokamerája is, a felszín részletesebb feltérképezésére, a Schiaparelli első sorban leszállási demonstrációs modul, amelynek a légkörbe való fékezést és a puha leszállást kell bemutatni, illetve szintén a légkört vizsgálja, de mivel csak akkujai vannak, 4 sol-ig (marsi nap) fog várhatóan csak működni)
2018? Második Proton-M indítás, a rover indítása a Mars-ra. Jelenleg elképzelhető, hogy 2020-ra csúszik pénzügyi okokból.Ezen kívül tegyük mellé, hogy a SpaceX mostanra már a kereskedelmi megrendelések nagy részét is kezdi besöpörni, mert olcsóbb tud lenni a konkurenciánál...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Épp ezért akarnak mindenáron egy bárkára leszállni.
Pardon, az elhasznált üzemanyagtól függ, hogy hol próbálnak meg leszállni. A SES-9 esetében, mivel nagy műholdról és GTO pályáról van szó, így kevés üzemanyag marad az első fokozatban, ezért nincs mód rendes lassítási fázisra. Éppen ezért a SpaceX is előre jelezte, hogy kicsi az esély a teljesen sikeres leszállásra.
Nemhiába eröltette a NASA az űrsiklót annyi ideig ameddig.
Az űrsikló program ezer sebből vérzett, kezdve ott, hogy az USAF (pontosabban az akkor még titkos NRO, vagyis Nemzeti Felderítési Iroda, a kémműholdakat felügyelő szervezet) határozta meg a raktér méreteit, át odáig, hogy irreálisan magas indítási számokat határoztak meg, alaptalan számokra támaszkodva, és ezt csak az 1980-as évek közepén-végén kezdték el beismerni. Aztán ott van még a hővédő pajzs kezelésének a problémája, vagy az irgalmatlanul drága üzemeltetés költsége.
Ha nem kell új rakétákat építeni akkor csökken a kilövések ára, így pedig az olyan kis porfészkek is képesek lesznek arra hogy saját műholdat küldjenek fel mint például mi. Nyilván ez egy hosszútávú dolog, nem hiszem hogy a pannon puma egyhamar az űrbe szökik, de egy példának jó volt.
India meglehetősen spártai körülmények és alacsony finanszírozás mellett kifejlesztette a saját hordozórakétáját (illetve abból már több típust is) és műholdjait, közte a saját regionális GPS rendszerét. Lehet így is.
Az általad írt teherbírás pedig a egy alacsony Föld körüli pályára vonatkozik. ~160-200km. ez lássuk be nem olyan vészesen magas.
Ha megnézed a honlapját, azzal kezdik, hogy ez a legerősebb rakétája a világnak. Mintha nem lett volna Saturn V., N-1 és Enyergia.
Továbbá érdemes megnézni Günther oldalát, ott ugyanis ki vannak szépen gyűjtve a számok.
53 tonnát úgy tud, hogy Crossfeed (a két szélső fokozat táplálja a középső fokozat hajtóműveit) mellett, vissza nem térő fokozatokkal indul a rakéta. 38,25 tonnás teherbírást tud úgy, hogy CF mellett a gyorsító és az első fokozatait visszahozza.
Képes 53 tonnás terhet LEO pályára eljuttatni a rakéta? Feltehetően igen. Csak akkor zéró újrafelhasználás (és teljes ár) lesz a jutalom...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#12
Cifu
nagyúr
marc.loedi
#11
válasz
marc.loedi
#11
üzenetére
Jujj... Na most ez az írás (noha bizonyos részleteiben igen alapos és roppant korrekt) nagyon sok téren kb. ugyanúgy költői túlzásokba esik, mint a SpaceX honlapján a Falcon Heavy mellé odaírni, hogy a világ legerősebb rakétája.
Csak beleolvasva:
-Nem említi, hogy a két első Falcon-1 indítást (illetve annak kudarcát) a DARPA fizette, a harmadik indításnál a négy műhold közül három állami (kettő ezekből NASA) fizető utas volt (és semmisült meg).
-Nem említi, hogy a SpaceX mókásan megfogalmazott szerződéseket írt alá, hogy pénzhez jusson, a Kanadai űrügynökség CASSIOPE műholdja 5 évet pihent egy hangárban, mert a SpaceX megígérte, hogy legfeljebb 10 millió dollárért feljuttatja azt, a kanadaiaknak pedig nem volt pénze, tehát kapva kaptak az alkalmon. Az eredetileg ígért Falcon-1 indításra nem került sor, sokkal (5 évvel) később pedig egy Falcon-9 kvázi tesztindításon (a Falcon-9 v1.1 első indítása) lett a világűrbe küldve. A szerződésben kötbér ugyebár nem szerepelt.
-Azt írják, hogy a Falcon-1 sikere után egyszer csak felhívta a NASA, hogy akarnak adni neki 1,6 milliárd dollárt. Egy frászt, a SpaceX agyon küzdötte magát, hogy megnyerje a NASA döntéshozóit magának, Musk végigpromózta az egész időszakot, már csak azért is, mert közben a szintén folyamatosan veszteséges Tesla is pengeélen táncolt épen. Ha akkor és ott nem jön a NASA döntése a CRS-ről, akkor a SpaceX rövid úton csődbe ment volna.És a többi, és a többi, és a többi...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A döntés mögött az volt, hogy a folyékony oxigén feltöltésekori hőmérsékletet nem tudták biztosítani. E nélkül nem pedig nem garantálható, hogy a rakétának elegendő teljesítménye lenne a műholdat a megfelelő GTO pályára állítani. A SES-9 tömege a hivatalos adatok szerint 5 300 kg, míg a SpaceX oldalán 4 850kg van megadva GTO-ra feljuttatandó hasznos teher esetén. Szóval a helyzet nagyon úgy néz ki, hogy a Falcon 9 v1.1 Full Thrust is csak teljesen optimális esetben tudja biztonságosan pályára állítani a műholdat...
Ja , előbb-utóbb csak összejön
Jelenleg Szombat Előtt Nem Indítjuk a felkiáltás (Not Earlier Than Saturday). A légtérzár engedélye egyébként helyi idő szerint péntek este 11 óráig érvényes.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Megszenvednek a SpaceX-nél a mélyhűtött oxigénnel.
A probléma az, hogy a LOX hőmérsékletét tartani nem olyan egyszerű, így folyamatosan hűteni kell. Nem tudni, hogy milyen megoldást használnak, két fő elterjedt eljárás van, az elektromos hűtés, amely egyszeri nagyobb befektetés, viszont utána csak elektromos áram kell hozzá. A másik (valószínűbb) a folyékony nitrogén (LN2) "fürdő". Itt egy kvázi hőcserélben a LOX-ot csővezetéken forgatják folyamatosan, a csővezeték pedig egy LN2 tartályban van. A LOX-ot cirka -190-200°C környékére kellene hűteni, az LN2 a folyamatban természetesen felmelegszik, de a gáz halmazállapotú nitrogént nyugodtan ki lehet engedni a légkörbe.
A jelek szerint a rendelkezésre álló hűtőképesség nem elegendő, hogy megfelelő hőmérsékletre visszahűtsék az oxigént adott idő alatt (ezért kellett két nappal eltolni a második indítási kísérlet után a következőt). Ahogy most kinéz, ezen legalábbis valamilyen szinten felülkeredhettek, mivel a vasárnapi indítási ablak után már a hétfői is megvan, ha a vasárnapi valamiért nem jönne össze...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
1.: A privát űripar fontossága megkérdőjelezhetetlen. Vesd össze a SpaceX és a NASA felügyelte SLS/Orion program költségeit és képességeit. A SpaceX töredék pénzből hamarabb fog ember küldeni a világűrbe, az űrhajója pedig képes arra, amire az Orion.
2.: Ha nincs a SpaceX, akkor az ULA feltehetően még 10-15 évig ellébecol az Atlas V. / Delta IV. párossal, és nem áll neki új, hatékonyabb hordozórakétát fejleszteni. Ugyanígy aligha lesz az európai Ariane 6 esetében részleges újrafelhasználhatóság, és a költségek csökkentésére vonatkozó erőfeszítések. Ez vitán felül a SpaceX legnagyobb eredménye, hogy megindult újra valami az űriparban, ahol az innováció és a költséghatékony szavak végre nem csak marketingszövegek.
3.: Nem, én sem rajongok Elon Musk és a SpaceX agresszív, sokszor túlságosan is piperkőc hozzáállásához. De az eredményeiket ezek sem homályosítják el...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ezúttal az indítás végső leállítása egy kicsit macerásabb okra vezethető vissza. A Falcon 9 v1.1 Full Thrust verziója esetén a folyékony oxigént az olvadáspontja fölé hűtik (a LOX olvadáspontja cirka -218,8°C, a forráspontja -182,96°C), ezt "szuperhűtött" (supercooled) LOX-nak is hívják. Mivel a szokott, cirka -190°C helyett -210°C környékére hűtik le, az oxidálószer sűrűbb, ezáltal adott térfogatú tartályba több LOX-ot lehet betölteni. Mivel hidegebbre kell hűteni a LOX-ot, ez okozta eddig a problémákat, amiket lent már leírtunk.
Most az volt a hírek szerint a gond, hogy ez a mélyhűtött oxigén csökkentette a folyékony hélium oldhatóságát (a folyékony héliumot használják a tartályok és vezetékekben a nyomás fenntartására), emiatt egy buborék jött létre, feltehetően az oxigénvezetékekben. Mikor ez a hajtóműhöz eljutott, hirtelen (relativ) oxigénhiányt okozott az égésben, és a hajtóművet figyelő számítógépek (mivel a hajtómű működése az optimálistól eltért) azonnal elállították az indítási procedúrát).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A hagyományos Falcon 9 v1.0 és v1.1 esetében nem volt ennyi problémájuk az oxigén mélyhűtésével, sőt, az első Falcon 9 v1.1 FT verzióval sem. Tehát önmagában itt nem a folyékony hajtóanyag okozza problémát, hanem az, hogy a korábbinál hidegebbre hűtik le, és itt úgy tűnik akadnak még problémák, amelyeket orvosolni kell.
A szilárd hajtóanyag sok problémával rendelkezik, a két legfontosabb az, hogy a szabályozhatósága messze nem olyan rugalmas, mint a folyékony hajtóanyagnál, továbbá az ISP-je (mennyire hatékony az üzemanyaggal az adott tolóerő eléréséhez) jóval rosszabb, mint a folyékony hajtóanyagú hajtóművek, magyarul nehezebb lesz a rakéta(fokozat) szilárd hajtóanyagnál, mintha folyékony hajtóanyagot használnának.
@Jester01: Challengerről hallottál már?
A Challenger esete speciális, ott volt egy szigorúan meghatározott indítási követelmény arra, hogy legfeljebb milyen hidegben lehet indítani az űrrepülőgépet. Ezt a követelményt félresöpörték, mert már a sokadik indítási kísérletnél tartottak, alaposan megcsúsztak.
Ha akkor és ott a politikai / érdekérvek helyett az észérvek győztek volna, akkor feltehetően a Challenger katasztrófája sem következik be...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it A SpaceX csütörtökről péntekre virradóra sem tudott indítani, a SES-9 műholdnak még várnia kell. Vasárnap éjjel próbálják újra.
