Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    válasz mephi666 #34 üzenetére

    Na pontosan erről beszélek én is :)

    Amúgy voltam sima segédmunkás is, igaz az nyári gyakorlat volt. De ugyan úgy 8 órában betonoztunk - építész technikusként - ami előtt persze ki kellett ásni a kútalapot.
    Persze, nem volt könnyű 34 fokban sziklás talajból 2m x 80cm-es gödröt kiásni a tűző napon, de utána hazamentem, lefürödtem és elfelejtettem az egészet.

    Itt nem így megy. Van, hogy délután egyszercsak beugrik, hogy hopsz ezt elfelejtettem, és akkor megy a stresszelés másnap reggelig, amíg ki nem derül, hogy lett-e probléma belőle vagy nem.
    Vagy amikor épp fél 1 milliós árajánlatokat írok, na az se túl kellemes. Ha az ember elír valamit akkor abból nagyon nagy szívás lehet. Ezért elég nagy a felelősség! Olyan munkák felelőssége amit "neked" kell megoldani senki más nem fog segíteni mert nem is tudna.
    Közben persze megy a 25 milliós nyomtatógép, azt is kell figyelni elvégre ~ 300.000 forintnyi munka jön ki óránként belőle. Na, ott se lenne jó elcseszni valamit. Meg persze közvetlenül a főnöknek kell "jelenteni".
    Megcsinálni az elszámolást, anyagkimutatásokat, és persze anyagot is nekem kell rendelni. Az már senkit nem érdekel ha a raktáron épp nincs anyag, oldjam meg. Volt, hogy kikocsikáztam egy kiskerhez, mert ott még volt, és megvettem ott.

    Szóval tény, hogy kemény volt kútalapot ásni, majd betonozni, de a felelősség és a stressz jóformán nulla volt ehhez képest. Ott az építésvezetőn és a tervezőn volt a felelősség, ők mondták meg mit és hogyan csináljunk.

Új hozzászólás Aktív témák