Új hozzászólás Aktív témák

  • #33253120

    törölt tag

    válasz gabor.79 #218 üzenetére

    Értem, tehát a kipufogógázok vagy az elégetett szén füstje tulajdonképpen minket segít, hisz, ha hozzászokunk, akkor annál erősebbek leszünk. Ugyancsak hasonló hatása van a sok eldobott műanyagnak, fémnek és mindennek, a környezet pusztítására való hajlam ösztönös.

    Semmi ilyet nem állítottam, hanem arra próbálok rávilágítani, hogy kb baktériumszinten is van környezetszennyezés nagyon nagyon régóta.

    De tegyük fel, hogy van rajta valamilyen kezdetleges élet, és cáfoljuk/megerősítjük az élet keletkezéséről kialakult matematikai-, fizikai-, termodinamikai tételeket. És akkor mi van?

    Semmi. Nem is kell kifejezetten az élet rajta, de ha lenne olyan piszok durva szerencsénk, hogy egy darabkát be lehessen fogni belőle, akkor viszont meg lehetne állapítani egy volt, vagy létező életkezdemény jelenlétét. Ami lehet olyan irányba evolvált, hogy számunkra értelmezhetetlen. Ez továbbra is a fi a sci-fi-ből. Viszont ez a meteor ha ilyen kopása van, akkor rohadt régi. Hordozhat bizonyításokat arról, hogy a jelenleg felállított tudományos tételeink milyen mértékben helyesek. A kozmológia szerint a háttérsugárzás (a termodinamika szerinti hőhalál megtestesítője) tizenpár milliárd éves. A többszázmillió éves meteor segíthet ennek a pontosításában, illetve ha sikerül spektrumosan vizsgálni, akkor (ha az időközben felszedett szennyeződésektől eltekintünk) az összetétele erősítheti az eddig felállított elméleteket/tételeket.*

    *Ha már szóba került. Amíg nincs időgép, és fénysebességgel száguldó Alamónium Flakon, addig nem tudunk helyszíni méréseket végezni, így maradnak a távoliak. Ez hoz magával pár dolgot. Pl találtak már bolygót/fekete lyukat a fény gravitációs hajlása alapján, és van amiről tudjuk hol van, milyen hatást fejt ki, de még nem sikerült pontosan azonosítani. Mint amit te is írtál egyes exobolygók megfigyeléséről. De amikor valami távoli jön közel az izgalmas. (Szerk3.: És ez teheti akár természettudományi törvénnyé a tételeket/elméleteket. )

    Mire jó azt tudni, hogy miként alakult ki az élet egymilliárd éve a múltban? Mire jó olyan kutatásokat végezni, amelyek eredményei a jövőben esetleg hasznosak lehetnek?

    Semmi, ha eltekintünk attól, hogy embereket égettek meg annó azért, mert a Föld nem lapos. (Szerk.: És megint téma a Facebookon ;] )

    Van például most egymillió

    Légyszíves ne keverj aktuálpolitikát a természettudományokba. Hosszú távon magad teszed hiteltelenné az ilyesmi csapongásokkal.

    Félreértés ne essék, ezek a kutatások természetesen fontosak, és már az elején is azt írtam, hogy foglalkozni kell velük, de nem közpénzből.

    Ha ezt komolyan vennénk, akkor milyen álláspont szerinti eseményeket oktatnának?
    Meg lehet említeni Gallilei-t, meg a többi kortárst akik rájöttek, hogy nem rossz az Euklidészi matematimatika, (Szerk2.: nem mindegy, hogy a test alapállapota a nyugalom, vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás) de fontosabb dolgokra nem jó. Azóta a tudósok megalkotják a matematikát, hogy leírják vele az éppen leírandókat. Ez nem azt jelenti, hogy úgy írom fel az egyenletet, hogy optimális legyen az én célomra, hanem azt jelenti, hogy a jelenlegi matematika nem alkalmas a probléma kifejezésére, ezért ki kell egészíteni. Tulajdonképpen (utálom pont őt hozni példának) Einstein is gondban volt a relativitás elméletnél, mert nem létezett még olyan matematika amivel leírható lett volna. Ebben segítettek neki, és ezzel a matematika is fejlődött. Gondolkozz szélesebben.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák