Új hozzászólás Aktív témák
-
#96302336
törölt tag
9250*180=1665000forint osztva 24-el, az 69375 forint/szám. Vazze, ez több, mint egy oem oprendszer. Vagy egy zeneszám, az kb. 16db premier DVD film. A több, mint másfél misiből pedig egy DVD kölcsönzőt is lehet nyitni legálisan.
A RIAA egy rohadt vérszivó k*********************** banda. Undorító. Lassan már a rádióhallgatás is büntetendő lesz. Még jó, hogy ez a "szabad" USA, és nem az EU.
Atomot nekik
-
bambano
titán
Én nem támogatom a szellemi tulajdon lopását, de itt mégiscsak az látszik, ha géppuskával kiirtja az egész felperes bandát, akkor is hamarabb szabadul, mintha megpróbál eleget tenni az ítéletnek.
Ebben azért érzek némi etikai problémát.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
"A falakon \n valaki lovagolt a szavakon" (C) McGesztenye
Egyrészt én egyenes következményt látok a jogvédelem alá eső termékek élvezete, sokszorosítása, az ezzel okozott vélt vagy valós kár között és a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény létrejötte között, másrészt a lopást nem csak a szerzői jogvédelem, mint törvény, hanem mint erkölcsi/etikai kategória értelemben is lehet értelmezni és a fenti megfogalmazás nem tiltja egyiket sem.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#95904256
törölt tag
Jó, de akkor hogy hívjuk az ilyen eseményt?
Vagy mindig csak írjuk körbe a dolgot?
A másik dolog hogy "letöltés=terrorizmus", "letöltés=gyújtogatás" dolgokat hogy egyeztetted össze. Én ilyesmire még csak nem is utaltam. Másfelől itt még mindig nem letöltésről van szó, hanem jogtalan terjesztésről. Lásd a cikket...
-
#95904256
törölt tag
Jó, nevezzük kártérítésnek. Nem vagyok járatos ezen terület szakszavaiban.
Ebben az esetben akkor is azt tartom igazságosnak hogy a "kártérítés" magasabb összegű legyen mint a tényleges kár, hiszen szándékosan történt. Nem pedig egy véletlen károkozás miatt.
Mondjuk érdekesen bonyolítaná a helyzetet ha lehetne biztosítást kötni egy illegális terejsztő szolgáltatásra. Bár gondolom nem véletlenül nem lehet.
"Gondolom, aprosag, de a bolti lopas buncselekmeny, ez meg polgari peres ugy volt."
Ennyi az "ertheto okokrol".Ez alatt mire célzol? Mert az nem érthető.
-
#95904256
törölt tag
"Mondjuk érdekesen bonyolítaná a helyzetet ha lehetne biztosítást kötni egy illegális terejsztő szolgáltatásra."
"Sima felelossegbiztositas lenne, barmelyik biztosito megcsinalhatna, ha latna benne uzletet. Nem uj talalmany, a mindenki altal ismert autos kotelezo biztositas is ebbe a kategoriaba tartozik."
Ez esetben helyénvaló ha úgy fogalmazok hogy a cikkben szereplő alperes a biztosítás hiánya miatt bukott ekkorát?
szerk.: Haláli...
-
bambano
titán
Ha nem veszed meg és nem is hallgatod meg, akkor nem részesülsz a munkája gyümölcseiből. Ha ezek után éhen hal, akkor annak a pocsék macskazene lesz az oka, ez szerintem jogilag és erkölcsileg is tiszta.
Nulla szolgáltatás, nulla ellenszolgáltatás, ez szerintem ok.A zenész meg a szoftver fejlesztő befektet egy halom pénzt, hogy létrejöjjön egy termék. Agyal rajta, egyéni kreatív ötleteket visz bele, majd stúdiót bérel, programozókat alkalmaz, marketinggel, stb. Mi különbség van közte meg egy esztergályos között? A szoftver vagy zene digitálisan másolható, az esztergált munkadarab nem, de ilyen alapon nem helyes megkülönböztetni őket. A melós kaphat bér a munkájáért, a programozó meg nem? Miért? Hol van itt a piaci esélyegyenlőség? Másrészről az benne van a normális üzletmenetbe, hogy néha bukta is van, tehát ha a melós nem tudja eladni, amit esztergányolt, akkor bukik. Zenész dettó.
Az meg, hogy valaki fedezet nélkül ténykedik egy piacon (sose keres annyit, amennyibe a letöltött warez kerül), egy másik vita témája kellene legyen, ide nem keverném bele.
Az inkább a mienket lopják történet meg monopóliumra törekvéssel magyarázható, az ms "befektetett" a szoftveriparba azzal, hogy egy rövid ideig eltűrte, hogy meglopják. Attól, hogy nem erőltették a büntetés behajtását, még lopás maradt. Most meg már erőltetik és mindenki le van döbbenve...
Uhrin Benedekkel meg az a helyzet, hogy mindenkinek joga van eldönteni, milyen körülmények között és áron forgalmazza a termékét. Ha ő úgy döntött, hogy valamilyen okból (pl. reklám) letölthetővé teszi a zenéjét, ez szíve joga, viszont ekkor nem lopás a letöltés, mert engedélyt adott rá a jogtulajdonos. Ha meg az akarata ellenére kerültek ki a cuccok, akkor lehetősége van jogi úton elégtételt szerezni.
Szerintem nem olyan nagyon bonyolult ez...
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
drkbl
őstag
A szerző jogai
16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
Szabad felhasználás
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.
Egyéb díjak
77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
Az, hogy nálunk és pl. Kínában ez nem úgy van, az az országokat minősíti. Itt ugyanolyan boldog lehet, akinek megveszik a CD-jét és nem lemásolhatják, mint akinek kifizetik a túlóráját és nem majd valamikor lecsúsztathatja...
Hogyne vásárolna jogot, a kézzelfogható CD-re az USA-ban és Kanadában van 90/180 nap, hogy defekt esetén kicseréltethesse, más semmi.
A meghallgatás, mint emberi vagy állampolgári jog? Érdekes gondolat.
Új hozzászólás Aktív témák
it A kiadói szövetség az ítélet elrettentő erejében reménykedik.
