Új hozzászólás Aktív témák

  • S.P.Q.R.

    csendes tag

    válasz lajafix #32 üzenetére

    A logikai bukfenc ebben ott van, hogy pont te írtad azt, hogy túl sok az elmélet, kevés a gyakorlat és épp az elmélet az, ami kevésbé változik és az új gyakorlati dolgokat sokkal könnyebb erős elméleti alappal elsajátítani

    Tartom magam ehhez, mert egy egyetemnek szerintem a MÁHOZ nem 30 év múlvához kell felkészítenie, a ma gyakorlata kell a ma ismerete. Mert várhatóan akkor kezd az emebr, tehát a kezdő lökést kellene megadnia, aztán rábíznia az egyénre mit tud kezdeni. Sjana nem ezt scinálja, hanem belépőkártyát ad, legtöbbször nem is feltétlen annak aki megérdemli( tisztelet a kivételnek).

    Az egyetem ne olyan legyen mint a bkv-s bérlet amit ha jön az ellenőr akkor fel kell mutatni.

    Ennél érjen többet a diploma. Amúgy kicsit lehet félre lettem értve, sezritnem is nagyon fontos az elméleti qanyag, amit írtam is. De a gyakorlat még fontosabb....Harmadannyi elmélet néha elég ahhoz amit csinálsz mint amit tanúltál, a kérdés az persze hogy melyik az a harmad. De ezt egy 20-22 éves emebrnek már illene tudnia melyik ág felé orientálódik. De hiába avnm szakirány amikor rengeteg a felesleges ismeret ott is sok fontosat le se adnak, gyakorlat is kevés...

    Ha tudnátok hány tehetséges emebrt láttam elvérezni analízis 1-2 vagy akár valszám , diszklért matek stb.. vizsgákon, miközben kiváló programozók lettek belőlük.. Ez csak egy példa, de hány ilyen van sajnos. Az egytemeknek a mára kellene felkészíteniük, a mostra, és elindítani... Ami nem azt ejelnti, hogy le kell űlni, nem, utólag is folyamatosan tanulni és gyakoroln kell az új technológiákat. S ah van új elmélet azt megtanúlni, a régieket időnként átnézni:) De hogy hogyan és mi módon tanulja meg az illető már a munkába állás után a dolgokat az már más kérdés, kit rávisz a sors, ki pedig tanfolyamon...

    Szerintem frusztrált vagy ...
    Teljesen igazad van, de éppenséggel nem amiatt amit sejtessz. Pont úgy érzem magam, és csak pont annyira vagyok elkeseredve ahogy szavaimból az kitűnik. Pedig sokan közűletek, ha ismernétek, megkérdeznétek. Mondd, mi végre írsz éjfél után bús sorokat lámpavilágnál, hisz elérted mit elérhettél?

    S válaszom rá, mindent megkaptam, ami külsőség, s amivel lehet hencegni, mégsem teszem mert épp annyit veszítettem is. S bizony érzem ezt minden egyes kaján vigyorban, minden egyes grimaszban amit azoktól kapok akik tudják, ők saját maguk jutottak el odáig ahol vannak. S bármikor újrakezdenék, s ugyanide jutnának. De én ebben már nem vagyok biztos, ha magamba nézek csak azt látom, túl sokszor tettem a felsőoktatás miatt a pirosra a ruletten, és bár szerencsém volt idáig... De midnen elfogy egyszer, a sok papírral pedig elmehetek lakásom legkissebb helységébe könnyíteni a magamon.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák