-
IT café
Milyen kompakt digitális fényképezőgépet?
Mielőtt kérdezel, olvasd el az összefoglalót!
Figyelem! A kompakt fényképezőgép és bridge kategória gyakorlatilag megszűnt. Az ajánlóban szereplő gépek 6-7 éves modellek.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57850 üzenetére
Most csak egy ilyen bénácska ábrát találtam, de szerintem oda lehet képzelni a lencse helyére egy kétszer akkorát, az átmenő fény akkor is ugyanannyi marad a rekesz miatt. Magát a rekeszt olyan helyre kell tenni, hogy ne okozzon vignettálást (ne kezdje az optika leképezni magát a rekeszt), tehát ha jól tudom, akkor valahová oda érdemes tenni, ahol az eredő lencse lenne, ha egy darab lencsével helyettesítenénk az objektívet (de lehet, hogy ebben tévedek). Az egészen biztos, hogy nem a gyújtópontba kell tenni, mert az a szenzoron van, amikor élesre állítottunk valamit. Maga az objektív ténylegesen valahogy így szokott kinézni, itt a "diaphragm" jelenti a rekeszt, ami valahol az objektív belsejében van.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57853 üzenetére
Az ábrád alapvetően hibás, a látószög nem így származik. A szenzort ugyanis a gyújtópontba kell helyezni, vagyis oda, ahová a fekete pöttyöt rajzoltad (az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy végtelen távoli pontra fókuszálunk). Mivel a lencse a párhuzamos fénysugarakat a gyújtópontba gyűjti, ezért éppen ez a fekete pötty lesz a látómező középpontjának a képe. Ha ezután berajzolnánk a vízszintestől eltérő szögű párhuzamos sugarakat is, azokat is a gyújtótávolságnak megfelelő távolságra lévő pontba gyűjtené, de ez már a fekete pöttytől feljebb vagy lejjebb lenne. Egészen addig növelhetnénk a beeső párhuzamosok szögét, amíg a fókuszált képpontjuk még a szenzorra esik, és így megkapjuk a látómezőt. Mindebből az is látszik, hogy az egésznek semmi köze a lencse átmérőjéhez. Hirtelen egy ilyen ábrát találtam, amin a különböző szögben beeső párhuzamos fénysugarak eltérő színekkel vannak jelölve, és látszik, hogy fókuszálva őket különböző pontokra esnek a szenzoron. A kék esik a szenzor szélére, tehát a kék sugarak beesési szöge adja a függőleges látómezőt.
Szerk: itt van egy másik hasonló ábra, ahol szintén látszik, hogyan fókuszálódnak a különböző szögben beeső párhuzamos fénysugarak.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57855 üzenetére
A fényerő azt fejezi ki, hogy adott megvilágítási szintű tárgy leképezésekor mekkora lesz a fénysűrűsége a szenzor távolságában keletkező (még nem detektált) képnek. Kétszer akkora rekeszátmérő esetén négyszer akkora felület gyűjti össze a fotonokat, amik a szenzor egy-egy képpontjára esnek. Ha kétszeresére növeljük a gyújtótávolságot, akkor kétszer akkora távolságban keletkezik, ezáltal kétszer akkora lesz a kép, vagyis négy pixelre oszlik el az a fotonmennyiség, ami korábban egy pixelre esett. Tehát a fénysűrűség a rekeszátmérő/gyújtótávolság hányados (négyzetével) arányos. De tényleg javasolnám, hogy olvass el egy optikával foglalkozó írományt, mert mások nálam sokkal jobban elmagyarázzák, és nem kellene teleszemetelni ezzel a topikot.
A két linkelt objektívre:
A szűrőméretnek csak távolról van köze a fényerőhöz. Mivel az objektívek sok lencséből álló lencserendszerek, így ugyanazt a fényerőt különböző méretű frontlencsékkel is el lehet érni, ráadásul ugyanakkor méretű frontlencséket is bele lehet tenni különböző átmérőjű objektívházba. A szűrő méretében leginkább az egyetlen megkötés, hogy nagyobb legyen, mint a frontlencse, nehogy vignettáljon.Az pedig, hogy a két objektív között jelentős árkülönbség van, tükrözi az optikai minőségüket: a Sigma jóval élesebb képet produkál, a széleken is, ill. legtágabb rekeszállásban is, többek között ezt kell megfizetni. Ettől még fényerőben megegyeznek, tehát ugyanannyi fényt engednek be a szenzorra. Vagyis ugyanazt tudják fényerőben, de nem ugyanazt tudják rajzolatban.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57858 üzenetére
Hát pedig akkor ezek szerint továbbra sem érted az egésznek a lényegét (pl. rendre kihagyod a gondolatmenetedből a rekeszt). A nagyobb frontlencse nem gyűjt össze több fényt, ha ugyanaz az objektív fényereje. Ezenkívül a frontlencse méretének sincs köze az optikai minőséghez, sokkal inkább az adott optikai tervezés és elrendezés igényel egy adott frontlencse méretet. Például a kiskami által linkelt vagyonokba kerülő Leica objektívnek csak 46 mm-es a szűrőmenete, tehát jóval kisebb frontlencse mérettel brutálisan jó képminőséget produkálnak.
Szerintem is jobb lenne lezárni, csak azt nem szeretném, hogy a végén valami inkorrekt konlúzió maradjon itt, ami megzavarhat más olvasókat.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57860 üzenetére
Ugye mondtam, hogy "pl. rendre kihagyod a gondolatmenetedből a rekeszt". Hiába nagyobb a frontlencse, ha le van rekeszelve. A rekesz szélein túl beeső fénysugarak elvesznek, innen "tudja" a beeső fény, hogy az objektív fényereje kicsi.
Ezenkívül elképzelhető olyan optikai elrendezés is, amely nagyobb frontlencsét igényel, de mégsem fog több fényt összegyűjteni. Mondok erre egy idióta példát, de talán ebből érthető lesz:
Képzelj el két egyforma objektívet, amelyek közül az egyikre a frontlencse elé elhelyezünk még egy plusz üveget, ami speciel síküveg, de mi azt hazudjuk, hogy az is egy lencse (vagy lehelletnyi mértékben domborítjuk), és ezt nevezzük ki frontlencsének. Ennek a lencsének hazudott síküvegnek jóval nagyobb átmérője kell legyen, mint az eredeti frontlencséjé, különben a széleken beeső fényt vignettálná. Ennek ellenére ugye senki nem gondolja azt, hogy ettől a síküvegtől (vagy enyhén domborított lencsétől) több fényt fog összegyűjteni az objektív, csak azért, mert az újdonsült "frontlencse" mérete nagyobb, mint a módosítatlan objektívben levő?
Amíg nem fogadod el azt, hogy egyező gyújtótávolság mellett a fényerő fogja meghatározni az összegyűjtött és beeresztett fény mennyiségét, addig sajnos nem tudunk továbblépni.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57863 üzenetére
Sajnos ez sem igaz. Azonos fényerőnél a rekesz fizikai átmérője attól függ, hol helyezkedik el a fényútban a rekesz, és azon a helyen mekkora a beeső fénykúp átmérője. Nincs közvetlen összefüggés a rekesz fizikai mérete és a fényerő között, az egész a lencserendszer tervezésén múlik. Éppen azért vezették be a fényerő fogalmát, mert azzal viszont az ilyen tervezési-elrendezési különbségektől függetlenül egységesen lehet definiálni az összegyűjtött fény mennyiségét.
Ha szerinted azonos gyújtótávolság mellett egy nagyobb frontlencsével több fényt gyújtene össze egy objektív, akkor mi lesz azzal a plusz fénnyel, ha egyszer a szenzorra végül mégis ugyanannyi fény kerül, mint egy másik, ugyanolyan fényerejű objektívvel?
Sokkal célravezetőbb lenne, ha először egyetlen lencse képalkotását tanulmányoznád, és amikor már azt érted, akkor lehet értelme rátérni a lencserendszerekre. De a több (néha több, mint egy tucat) lencse együttes működését nagyon nehéz pontosan végigkövetni, nagyon könnyű hamis következtetésekre jutni.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57871 üzenetére
Nagyon fontos kitétel az azonos gyújtótávolság, mivel két azonos gyújtótávolságú és azonos fényerejű optikát akarunk összehasonlítani.
Mint ahogy a frontlencse méretének, úgy a frontlencse szenzortól való távolságának sincs közvetlen köze egymáshoz, mindezt az adott optikai rendszer tervezése határozza meg. Ha van egy nagyméretű frontlencse, de az nagymértékben meg is töri a fényt, akkor végeredményben egy rövid objektívet kapunk, aminél a frontlencse közelebb lesz a szenzorhoz, mint egy másikban, ahol kisebb a frontlencse, de kisebb mértékben is töri a fényt, ezért hosszú lesz a fényút.
A rekeszértéket a belépő pupilla és gyújtótávolság hányadosaként csak egyetlen lencséből álló objektív esetében szokás definiálni (mint amilyenek a távcsövek). Összetett lencserendszernél ez a definíció értelmét veszti.
Tényleg nem lehet úgy értekezni egy bonyolult lencserendszerről, hogy nem érted az egyetlen lencse képalkotását sem.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57878 üzenetére
Szerintem is hagyjuk, csak ne maradjon itt az olvasóknak téves állítás. Most például elferdítve, az eredeti mondanivalótól eltérően tálalod azt, hogy mit állítottam. Azt mondtam, hogy az FZ1000 is ugyanúgy fog zajosodni beltérben, mint a TZ100. A zajosodásnak nincs köze az optika rajzolatához, hanem annak a fénygyűjtő és fénydetektáló képességekhez van köze, amiben megegyezik a két optika nagylátóban. Ezt valamiért véleménynek tekinted, pedig a zajosodást okozó paraméterek egyezősége tény, ami a specifikációkból is kiolvasható (apró különbségek nyilván lehetnek). Kezdetben erősen vitattad a fénygyűjtő képességek azonosságát, később elkezdted elterelni a témát az objektív minőségének-rajzolatának az irányába (sokszor optikailag téves elképzelésekkel alátámasztva) holott szerintem senki nem vitatja azt, hogy a két objektívnek ne lehetne eltérő rajzolata. Viszont ez mit sem számít a zajosodásban, amire az eredeti állítás vonatkozott.
A távcsöves megjegyzésed is egyrészt kiforgatása a szavaimnak, hiszen azt sehol nem írtam le, hogy a "távcsőben rekesz van", és amúgy a rekeszérték és fényerő elnevezéseket egyaránt szoktuk használni ugyanarra. Másrész viszont ha még nem láttál olyan távcsövet, amiben van rekesz, akkor azért túl sok távcsövet nem láthattál, mert főleg az akromátokat néha rekeszelni kell ahhoz, hogy ne színezzenek (pl. bolygó- vagy Holdészlelésnél, ahol van elég fényerő, de az akromát színezése elrontaná a képet, de kiveszik a rekeszt mélyég-észleléskor, amikor fontos a határmagnitúdó).
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57880 üzenetére
Sajnos ez az állításod sem igaz. A zajosodásnak rengeteg köze van az optika fényerejéhez, mivel egy fényerősebb objektív ugyanolyan fényszegény környezetben több fényt fog a szenzorra juttatni, ezáltal nem szükséges olyan magas ISO-t használni (vagy növelni az expozíciós időt - de ezt nem lehet akármeddig növelni). És ismét visszautalnék az eredeti témára: ugyanolyan fényerős optikák ugyanolyan szenzoron ugyanolyan beállítások és megvilágítási körülmények között nagyjából ugyanolyan zajosodást fognak okozni.
-
kovisoft
őstag
válasz Ciccuka #57891 üzenetére
Sokat nem szabad várni ezektől. Nagyon apró a szenzor, és gyenge az optika fényereje. Ráadásul valamiért az utód modellekbe beletettek egy 21 megapixeles szenzort úgy, hogy az adott paraméterekkel az elméleti optikai felbontás még a legtágabb rekesszel is kb. ennek a fele körül lehet megapixelben (az SX620 végig, a teljes optikai tartományában diffrakció limitált). Tipikus példája annak, amikor a számokkal akarnak eladni valamit.
-
kovisoft
őstag
válasz Ciccuka #57893 üzenetére
Én személy szerint semmilyet. Egyetlen kisszenzoros gép van, ami optikailag kiemelkedik a többi közül: a Panasonic FZ200, ez 70 ezer a Telekomnál, de kifutó termék, bármikor elfogyhat (lehet, hogy már nem is kapható). Néhányan szokták még ajánlani a Panasonic TZ70-et (én nem tartozom közéjük), de ez sem olcsóbb, viszont sötétebb az optikája. Az ennél olcsóbb gépek mind kis szenzoros, sötét optikás gépek, néha értelmetlenül nagy zoomátfogással, ezeknél sokszor egy átlagos mobil is jobb képeket készít (csak ott nincs optikai zoom).
Amúgy minőségi ugrás egy mobiltelefonhoz képes a nagyobb (1"-os) szenzoros kategóriában tapasztalható, de ezek 100 ezernél kezdődnek (pl. Sony RX100).
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57896 üzenetére
Nem értem, mire való következetesen kiforgatni a szavaimat.
Szerintem a TZ100 és az FZ1000 is egyaránt jó gépek (habár különböző igényeket elégítenek ki), és én soha nem is állítottam, hogy rossz gépek lennének. Egy fórumtárs panaszkodott, hogy a TZ100 nagyon zajos képeket csinál neki beltérben. Erre ajánlották neki az FZ1000-et, és erre írtuk páran, hogy beltérben az FZ1000 ugyanúgy fog zajosodni neki.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #57899 üzenetére
Mivel a kérdező a 60 ezres kategóriában keres gépet, és itt lett mellékesen megemlítve 100 ezerért az RX100, ezért természetesen ez még a Mark I. Ennél nyilván egyértelműen jobb az LX100, de kb. kétszer annyiba is kerül. De félve írom már ezt is le, mert a végén megkapom, hogy szerintem az RX100 rossz gép.
(#57898) Permet Elek: Ha jól emlékszem, a vakus képeid (is?) voltak túl zajosak. Sajnos sok gép csinálja azt, hogy vakuzáskor automata módban ugyanúgy az egekbe tolja az ISO-t, mintha nem is lenne vaku. Gondolom azért, hogy a háttér is kellően világos legyen. Nálunk a családban van kompakt, bridge, DSLR is, de mind ezt műveli. Ilyenkor azt tudod tenni, hogy limitálod az ISO-t (de némelyik gép intelligens auto módban ezt a limitet is figyelmen kívül hagyja). Végső megoldás a limitált vagy fix ISO és a manuális mód lehet.
-
kovisoft
őstag
válasz Ciccuka #57922 üzenetére
Márpedig ha adva van két majdnem egyforma szenzor, akkor a különbség mégiscsak elsősorban az optika számlájára írható. Azzal, hogy "10x optikai zoom már megfelelő", eléggé megkötöd a kezed optikai minőség terén, amikor az átlag zoomok max 3-4x-esek, és még azok is általában gyengébbek és sötétebbek a fixeknél. A mobilokban meg fényerős fixek vannak.
-
kovisoft
őstag
válasz Permet Elek #57929 üzenetére
Ha a kereted megvolt rá (a TZ100-ból gondolom, hogy igen), akkor talán jobban jártál volna egy RX100 Mark III-mal. Egyrészt végig fényerős az optikája, másrészt tágabb a nagylátószöge (24 mm vs. 28 mm ekv.), ami beltérben jól jöhet, valamint kihajtható (dönthető) a kijelzője.
-
kovisoft
őstag
válasz dewil666 #57937 üzenetére
Az 1/2.3"-nél mindenképpen nagyobb szenzor kellene, és minél fényerősebb optika, de ez újonnan nem fog beleférni a 75 ezerbe. Ha fel tudsz menni 90 ezerig, akkor kompaktból az imént említett Sony RX100 lehet egy jó vétel az 1"-es szenzorával és az f/1.8-as kezdő fényerejével. Esetleg egy MILC (pl. Sony a5000), de ez már 100 ezer fölött lesz, és ebben az árban csak gyengébb fényerejű kitobival kapod meg, cserébe nagyobb lesz a szenzora. Ugyanez igaz a DSLR-ekre is.
-
kovisoft
őstag
válasz liszi70 #57961 üzenetére
Önmagában természetesen nem mond el mindent egy optikáról, habár az objektív általános rajzolata szempontjából nyilván az egyik legfontosabb paraméter a felbontóképesség (élesség). Egy másik nagyon fontos paraméter a szenzor jel/zaj viszonya. A tesztek alapján mindkettőben jobb az RX100 (még a Mark I-II is, pláne a Mark III-IV). A fényerőben jobb az LX7, de pl. nagylátó állásban meglévő kb. kétharmad fényerő előnyénél jóval többet hoz ISO-ban a Sony. Egyedül a tele végén és sötét fényviszonyok között jön elő az LX7 előnye a Mark I-II-höz képest, mert a Mark I-II-nek itt már rossz a fényereje. Ezek fényében érdemes értékelni azt a kijelentést, hogy az LX7 az "1/1,7-es érzékelővel simán veri a Sony RX sorozatot (1-4)", olyasvalakitől, akinek egyébként anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy az LX7-et a ténylegesnél jobb színben tüntesse fel. És ezzel nem akarom leszólni az LX7-et, mert szerintem is jó gép, és veri a teljes mostani 1/2.3"-as mezőnyt.
-
kovisoft
őstag
Nézz szét a hardveraprón, van most néhány 1/1.63-1/1.7" szenzoros gép a 40-50 ezres ársávban, vagy valamivel felette (pl. Canon S200, Olympus XZ-1, Panasonic LX2, Panasonic LF1). Vagy ha még feljebb mész, akkor a már említett Olympus XZ-2.
-
kovisoft
őstag
válasz liksoft #58018 üzenetére
Ez is, meg azok is, amiket linkeltem, igazából egyaránt kihívásokkal küzdenek képminőség szempontjából. Egyaránt kis szenzoros, sötét optikás gépek, nem hiszem, hogy túl nagy eltérés lenne köztük képminőségben. Viszont ha kézből exponálsz és a megvilágítás sem túl erős, akkor szükséged lehet a képstabilizátorra, és ebben az Ixus-ban csak elektronikus stabilizátor van. Egy optikaival szerintem jobban járnál.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz liksoft #58023 üzenetére
Szerintem bármit is választasz, ki kellene próbálni, hogy az adott méret- és fényviszonyok között tudod-e egyáltalán használni, mert ezt így senki sem fogja tudni előre megmondani. Erre a legjobb módszer, ha neten rendeled, és akkor van 14 napod a kipróbálásra, és ha nem jön be, akkor indoklás nélkül visszaviheted.
-
kovisoft
őstag
válasz geza844 #58033 üzenetére
Ahogy a többiek is írták már, 30 ezer alatt még használtan sem kapsz értelmes gépet. Kb. 40-50 ezertől vannak használtan 1/1.7" körüli szenzormérettel gépek, amikkel érdemes lehet foglalkozni (pl. most 40 ezerért van egy eladó Olympus XZ-1 vagy 45 ezerért egy Panasonic LF-1).
-
kovisoft
őstag
válasz flimbo #58042 üzenetére
A fényképezőgépeknél két fontos paraméter van: a szenzor mérete és az optika fényereje. E kettő határozza meg, hogy mennyi fényt tud összegyűjteni a gép. Minél fényerősebb az optika, annál nagyobb lesz a szenzoron a felületi fényesség. Minél nagyobb a szenzor, annál nagyobb felületről gyűjti össze a fényt. A Sony RX100 optikája is fényerősebb és a szenzora is jóval nagyobb (1" vs. 1/2.3"), mint a TZ80-é. Ezért zajmentesebb képet ad, és sötétebb fényviszonyok között is még elfogadható képet készít. Az optikánál nem igazán számít az életkor, nem fog elavulni, "megromlani". Az elektronika és a szoftver nyilván fejlődött/fejlődik, de messze nem annyit, hogy kompenzáljon 2.3*2.3=5.29-szeres szenzorfelület különbséget. A TZ80 egyetlen látszólagos előnye az óriási zoom, de azért írom, hogy látszólagos, mert ez erős kompromisszumokkal jár: szinte a teljes tartományban diffrakció határolt az optika, vagyis az objektív fizikai felbontóképessége alulmarad a szenzor pixelszámához képest.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58044 üzenetére
Ha csak ennyit olvas, mint amit leírtál ("Alapvető különbség a zoom"), akkor abból arra gondolhatna, hogy a Pana a jobb, mert nagyobb a zoomja. Pedig nagyon nem így van. Ráadásul azt írta, hogy a két gép közt vacillál, márpedig ha mindenképpen gigazoom kellene neki, akkor szóba sem került volna a Sony. Ezért számára valószínűsíthetően nem a zoom az alapvető különbség a két gép között, hanem a képminőség (a Sony javára).
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58046 üzenetére
Miért kellene tőlem tesztkép? Vannak, akik kimondottan azzal foglalkoznak, hogy alaposan leteszteljenek gépeket, ilyen oldal pl. az imaging-resource.com, akik a gépekkel (az utóbbi időben legalábbis) ugyanazokat a témákat fotózzák végig különböző beállításokkal. Össze tudod hasonlítani pl. Pana TZ80 (=ZS60) és a Sony RX100 tesztképeit. Keress egy magasabb ISO értékkel lőtt képpárt, pl. a csendéletes képsorozatból az ISO 800 (Pana, Sony) vagy ISO 1600 (Pana, Sony) képeket. Azért a magas ISO-s képeket érdemes nézni, mert gyenge fényviszonyok között fel kell tolni az ISO-t, verőfényben meg a legtöbb gép tud jó képeket csinálni.
Sok ember keresi a nagy zoomot, de kevés van közülük, aki tényleg rendszeresen ki is használná azt. Nem árt, ha tudják, hogy mit áldoznak be a nagy zoom oltárán, aztán majd mindenki eldönti, hogy számára mi a fontosabb.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58055 üzenetére
"...az RX100 se egy komoly szenzormérettel rendelkező gép, egy APS-C szenzornak a töredéke az is. Igazán kevés fényben meghal."
A kérdező eredetileg 100 ezerért kapható kompakt gépet keresett. Van ilyen APS-C szenzorral?
Egyébként csak a tisztánlátás végett: az 1" szenzorméret nagyobb ugrás az 1/2.3"-hoz képest (4x felület = 2 fényérték), mint az APS-C az 1"-hoz képest (3x felület = 1 2/3 fényérték), lásd szenzorméretek.
De ilyen értelemben az APS-C szenzor meg töredéke a FF-nek, hiszen ezek között is van 1.23 fényérték különbség.
-
kovisoft
őstag
Ha csak 50 ezred van, akkor új gép helyett jobban járnál egy használt 1/1.7" szenzoros géppel, mint pl. a hardveraprón most kaphatók közül a Panasonic LF1, Olympus XZ-1 vagy XZ-2 (ez mondjuk többe kerül), Canon S200.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58097 üzenetére
Ugyanaz a gép, csak más piacra gyártva. Ha jól tudom, a TZ81 a német piacra van szánva (az USA piacra kerülőnek meg ZS60 az elnevezése). Ezek egymásról a támogatott nyelvekben térnek el, de funkcióikban, paramétereikben megegyeznek. Ugyanez a helyzet pl. a TZ100/TZ101/ZS100-zal is.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58099 üzenetére
Szerintem EU szinten nincs óriási különbség köztük árban. Pusztán a TZ81-et nálunk hivatalosan nem is forgalmazzák (nem erre a piacra készült), és itt egyetlen szürkeimportos bolt kínálatában lehet csak megtalálni.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58184 üzenetére
eBayen van, hardveraprón vadászni kell.
-
kovisoft
őstag
válasz philoxenia #58186 üzenetére
Szerintem ez eBayen a legtöbb használt cuccra igaz.
-
kovisoft
őstag
válasz Psychopeti #58204 üzenetére
Itt van egy a Jófogáson (nem én hirdetem, csak rákerestem).
-
kovisoft
őstag
-
kovisoft
őstag
válasz ToniSoprano #58301 üzenetére
Ha még egy kicsit lejjebb adnál a zoomátfogásból és picit feljebb mennél árban (vagy ha megfelel használt is), akkor a Sony RX100-zal nem járnál rosszul. Ennek viszont csak 3.6x-es zoomja van, és most újonnan kb.115 ezer, de használtan most is van egy 72 ezerért a hardveraprón. Ez a legolcsóbb 1" szenzoros kompakt, én nem erőltetném az apró 1/2.3" szenzoros gépeket, ezek elvéreznek gyenge fényben (de ezt te is észrevetted a mosott tesztképeken).
-
kovisoft
őstag
válasz ToniSoprano #58304 üzenetére
1. A csökkentett felbontású kép is ugyanazzal a nagyfelbontású szenzorral készül, csak utólag leméretezik a képet, ami nem ugyanaz, mintha kicserélnénk a szenzort egy kisebb felbontásúra (amiben eleve nagyobbak a pixelek). A zaj nyilván csökkenni fog a felbontás csökkentésével (átlagolódnak a pixelek), de a képminőséget nagyobb mértékben fogja rontani a felbontás csökkenése, mint az eredeti zaj. Ez persze egyéni preferencia ill. felhasználási mód kérdése, de én inkább az utólagos szoftveres zajcsökkentésre szavazok, ha zajos lett a kép.
De elsősorban arra kellene törekedni, hogy eleve minél kevésbé jelenjen meg a zaj. Ehhez minél több fény, ill. minél alacsonyabb ISO kell. Több fényt tágabb rekesszel vagy hosszabb záridővel lehet elérni (pl. közelebb mész a tárgyhoz, és rövidebb fókuszt használsz, ahol tágabb rekeszt is lehet választani és hosszabb záridőt is ki lehet kézből exponálni). Fölöslegesen nem tolod fel az ISO-t vagy nem hagyod az automatikát túlságosan magas ISO-t használni, stb. Ha meg nincs fény és muszáj feltolni az ISO-t, akkor RAW-ban fotózol (esetleg némileg alulexponálva) és utólagosan "hívod elő" jpeg-be, majd utólagosan szoftveresen szűröd a zajt.
2. Én ritkán szoktam használt cuccot vásárolni, ezért ebben inkább mások véleményét hallgasd meg. Mindenképpen ki kell próbálni a gépet, hogy látszik-e bármi oda nem illő a képeken (pl. homogén világos felületet fotózva van-e kosz az optikán vagy a szenzoron). Meg persze szemrevételezni, főleg az objektívet, hogy sérült-e, koszos-e.
-
kovisoft
őstag
válasz sityupityu #58531 üzenetére
Azzal legyél tisztában, hogy a diffrakció miatt tele állásban drasztikusan le fog csökkenni a tényleges képfelbontás. Ez egy f/6.3-as fényerejű optika, aminek a diffrakció miatt kb. 5 megapixeles az elméleti maximális felbontása 1/2.3"-as szenzorméret esetén. Ehhez képest a gépben van egy 20.4 megapixeles szenzor, tehát hiába 50x a zoom, valójában annyi információt fog összegyűjteni, mint egy normális fényerős optikával ellátott (vagy egy nagyobb szenzormérettel rendelkező) gép 25x zoommal.
-
kovisoft
őstag
válasz mazsi70 #58556 üzenetére
Szerintem nem az FZ300 ellen, sokkal inkább mellette szólt PuMbA. Az FZ300 optikája fényerős, nem diffrakció limitált még tele állásban sem. Ellenben az átlag kisszenzoros, sötét optikás, ultazoomos gépek mind diffrakció limitáltak tele állásban, nem tudják hozni a szenzoruk felbontását.
Szerk: bocs, látom közben PuMbA is válaszolt.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
A cserélhetőnél nem kell, hanem lehet cserélni az obit. És nem árt, ha tudja, hogy elég nagy az esélye annak, hogy egy kirándulás során utálni fogja csereberélni az obikat, plusz két obit cipelni (nem a súly miatt, hanem mert valahová el kell tenni az éppen nem használtat). Én legalábbis így vagyok vele.
-
kovisoft
őstag
Igazad van, nem értünk egyet.
"Ha kell a zoom és legyen nagy fényerő is, de nincs keret, akkor cserélni kell."
Cseréléssel sem lesz nagy zoom állásnál nagy fényereje. Esetleg ha csupa fix obija van különböző gyújtótávolságokkal, de akkor meg igazi zoomja nem lesz. Plusz esélyesen megint kilóg a keretből. Szóval cserélgetéssel sem lesznek teljes mértékben kielégítve az igényei, ahhoz tolni kell a kereten, és egy fényerős zoomot venni. Vagy elfelejteni a MILC-et, és venni egy fényerős kompaktot.
-
kovisoft
őstag
válasz Zoli-bácsi #59022 üzenetére
Ha a keret 60-70 ezer és játszik a használt gép is, akkor a hardveraprón van most egy Panasonic LX7 50 ezerért. 1/1.7"-es szenzor, fényerős objektív.
-
kovisoft
őstag
válasz Impulsivex #59112 üzenetére
Csatlakozom mazsi70-hez, ha a kereted engedi, akkor egyértelműen FZ1000.
A P900 egy kis szenzoros sötét optikás gép, az FZ300 is kis szenzoros, de legalább fényerős optikával. Az FZ1000-ben viszont nagyobb szenzor van és fényerős az optikája, ami különösen fontos gyengébb fényviszonyok közötti felvételeknél. -
kovisoft
őstag
válasz Psychopeti #59237 üzenetére
A TZ101 nem magyar piacra készült, ezért valószínűleg hiányozni fog a menüjéből a magyar nyelv. Egyebekben ugyanaz a két gép.
-
kovisoft
őstag
válasz sityupityu #59285 üzenetére
Nem azt írta, hogy 40 ezerért kapsz gigazoomos gépet, hanem hogy hiába 100 ezres a gép, a képminősége ugyanolyan lesz, mint egy 40 ezresé (természetesen leszámítva a zoomátfogást). Ha a nagy zoom kell, akkor nincs mit tenni, csak kis szenzoros és sötét optikájú gépek közül lehet választani ebben az árfekvésben. Mivel kell a nagy zoom, ezért feltételezem, hogy a tele tartomány legvégében lesz sokat használva, ahol az említett gép (meg a többi hasonló is) f/6.9 fényerővel bír. Ez a kis szenzorral kombinálva azt jelenti, hogy a diffrakció miatt még ideális optikai minőség esetén sem lesz a tényleges fizikai felbontás nagyobb 3-4 megapixelnél, hiába 21 MP-es a szenzor.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen