Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    Na még egyszer, aztán hagyjuk.

    "Ez sajnos nagyrészt butaság."
    Ebben biztos voltam (bár inkább a csacsiságra számítottam...).

    "Nyilván ilyen hangsugárzó nincs, senki nem is várja el, hogy legyen."
    Ezt mondtam, hogy ilyen nincs - ellenben mindenki elvárja, hogy minél inkább közelítőleg ilyen legyen.

    "Az pedig tényleg fontos, hogy nagyobb szögekből is korrekt legyen az iránykarakter,"
    Igen, tényleg fontos, ezért mondtam, hogy fontos - evégett (Kanadában evégütt) próbálkoznak az MTM elrendezéssel a tervezők.
    "ugyanis, ha időben később is, de visszajut hozzánk minden anomália egy átlagos helyiségben."
    Ez mindegy a szóbanforgó hangsugárzó tervezése szempontjából. Omnidirekcionális hangsugárzóknál veszik figyelembe a leendő "átlagos" használati helyiség "átlagos" akusztikáját, a szóbanforgó "monodirekcionális" elvűeket ellenben "süketszobára tervezik", azaz a hangsugárzót önmagához képest tervezik, a várható akusztikától függetlenül, azzal nem törődve, nem is tudván törődni azzal. A nem multi-/omnidirekcionális, azaz a "monodirekcionális" hangsugárzók azzal foglalkoznak, hogy olyankor szóljanak minél inkább szándékszerűen, ha közvetlenül őket halljuk akusztikai anomáliák nélkül, tehát kvázi süketszobában.

    "A koncentrikus nem a gömbszerűség miatt készült,"
    Hát de. Éppen az eszmei pontszerűség imitálásának közelítése, és ezáltal a gömbszerű sugárzás imitálásának közelítése végett készül. Éppen evégett készül - nem csak a koncentrikusság révén, hanem a magassugárzó hátrébbtolása, ezáltal a fázisviszonyok javítása révén is.
    "igazából ahhoz nincs sok köze, csak szimmetrikus lesz tőle, gömbszerű nem."
    Ez egy elég vad önellentmondás, hiszen a gömb maga a manifeszt szimmetria. A gömb a megtestesült szimmetria. Minél multitengelyesebben szimmetrikus valami, annál gömbszerűbb - a gömb a legszimmetrikusabb test, akár newtoni inerciarendszerben és euklidészi geometriában, akár einsteini relatív tér-idő kontinuumban és Bolyai-Lobacsevszkij geometriában nézzük. Márpedig a koncentrikus hangszóró éppen a minél multitengelyesebb sugárzási szimmetriát, ergo a gömbszerű sugárzási szimmetriát célozza közelíteni, azaz az eszmei pontsugárzót közelítvén két módon is, lásd koncentrikusság és szinteltolás.

    "Az általad említettekhez valami hasonló célra, inkább a körsugárzók jöttek válaszként,"
    Ezekre is én utaltam, mint a gömbsugárzást megközelítők (ugyebár bazi drágán).
    "de nyilván az sem gömb, és nem is kívánatos átlagos körülmények között."
    De bizony kívánatos, megfelelő akusztikai körülmények között - a körsugárzókat kívánó és megfizetni bíró hifisták teremtenek maguknak megfelelő akusztikát is a körsugárzó mint omnidirekcionális sugárzó optimális használatához. Nem idetartozó téma.

    "Az MTM-mel kapcsolatban nincs igazad."
    De.
    "Vízszintesen nézve lényegtelen, hogy két mélyközép van egymás fölött a dobozban, vagy egy."
    Nagyon is lényeges. Az MTM elrendezés ugyanis valamelyes mértékben függőleges sávba rendezi a mélyközepek iránykarakterisztikáját, azaz a vízszintes tengely mentén lerontja az ő iránykarakterisztikájukat a magassugárzó eleve pocsék iránykarakterisztikájához, ezáltal valamelyest frekvenciafüggetlenebbül, a frekvenciamenet mentén valamelyest egyenletesebben halkul a hangsugárzó a sweet pointból elmozogván oldalra - tehát nem csak a szögben eleve gyorsan halkuló magassugárzó hangszóró halkul így gyorsan, hanem a vízszintes irányú elmozdulás mentén a (mély)közepek is gyorsabban halkulnak, mint ezen elrendezés nélkül. A (mély)középsugárzók vízszintes tengelyű iránykarakterisztikájának a magassugárzóéhoz való lerontása imitálja a pontszerű hangforráshoz való közelítést ebben a síkban.
    "és egy kicsit jobban tűri a vertikális elmozdulást is."
    És ez sem igaz, konkrétan az ellenkezője érvényes a valóságban."
    De igaz, mégpedig elsősorban azért, mert a sweet pointban a két - vagy több - (mély)közép összhatása hozza létre a (mély)középsáv eredő hangnyomását, s ha függőlegesen mozgunk, akkor az egyikhez való közeledésünket valamelyest kompenzálja a másiktóli távolodásunk - és viszont. Enyhe hatás, ezért írtam, hogy "egy kicsit" jobban tűri a vertikális elmozdulást.

    "MTM elvileg "sávszerűbben" sugároz, mint a "hagyományos", emiatt elvileg kicsit jobban tudja imitálni az eszmei pontszerű sugárzót, amely eszmei pontsugárzó gömbszerűen egyenletesen sugároz."
    "Semmi köze a pontszerűséghez. Frekvenciafüggően, egy szűk tartományban jelentkezik némi függőlegesen nyaláboló és vízszintesen terítő hatás, de ez igazából minimális."
    Vagyis mégiscsak van köze, mégiscsak kikerülhetetlen annak elismerése, hogy létezik a szóbanforgó nyaláboló hatás, amiről beszéltem. Az ultima ratio ezt a hatást minimálisnak minősíteni. Csakhogy a minimálisnak minősítés nem tudja eliminálni a jelenséget, és hogy a jelenséget célzatosan felhasználják a tervezők - éppen az említett jelenségek végett terveznek MTM-et, valamelyest szimmetrizálandó a magas- és a (mély)középsugárzót egymáshoz, kvázi koncentrikus hangszóróként imitálva őket.
    "A valós következményei többnyire a frekvencia- és pozíciófüggő kioltások, amik hangváltóval már kezelhetetlenek."
    Ez nem ide tartozik, ez terelés. Az MTM elrendezés problémái nem ide tartoznak, nem ez volt a téma. A téma az volt, hogy az MTM hogyan és miért tudja egy kicsit jobban imitálni az eszmei pontszerű sugárzót a TM és MT elrendezésnél. És hogy MTM elrendezést éppen evégett készítenek. Minél több és többtengelyesebb a szimmetrikusság, annál több a gömbszerűség, annál jobban imitáljuk az eszmei pontszerű hangforrást, ami a hifi hangsugárzótervezők szentgrálja. Ez volt a téma pontszerűség ügyben.

    Tehát nem találjuk a butaságot a szövegemben. De lehet keresni tovább, hagyom.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák