Új hozzászólás Aktív témák

• #135200 Miklós315 aktív tag Viszlát #135165

  Új Válasz 2020-06-07 20:15:53 #135200

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Miklós315

  aktív tag

  válasz Viszlát #135165 üzenetére

  No offense, ámde:

  „Bizonyos szempontból kifejezetten ártalmas tartalmú film, ugyanis megerősíti az áldozati szerepkört pont azokban, akiket nem babusgatni kellene, hanem jól fejbekólintani.”
  1.Bizonyos szempontból. Más szempontból meg nem (ld. alább…)
  2. Ki által? Saját család/rokonok/piac/állam által?
  3. Milyen módon?

  „7 évig éltem Angliában, számtalan hasonló esetet láttam, mindegyikre ugyanaz a szemellenzős, korlátolt hozzáállás jellemző, mint ahogy a filmben is látjuk.”
  A film angol gyártású, a története is épp angol helyszínen zajlik, de mint „üzenethordozó alkotás” ennél tágabb értelmezési keretet kíván: minimum nyugat-európai, de akár általában véve nyugati (USA is), vagy akár összeurópai értelmezést, ami jócskán árnyalja a képet a helyi specifikációk révén.

  „Nyakig adósságban kezdjünk vállalkozásba, igaz, hogy alkalmazottként sem tudtam megállni a helyem, de mindig más vagy a körülmények a hibásak, úgyhogy ó jaj, ha a saját magam ura lehetnék, akkor minden más lenne. Sőt, semmi se számít, beleugrok bármibe, kit érdekelnek a feltételek meg a részletek, mert hát eddig minden baj oka az volt, hogy másoknak dolgoztam.”
  A szereplőktől elhangzik egy ponton, hogy volt saját vállalkozásuk, sőt megtakarításuk is, de minden odalett a világválság miatt, így nullázódtak, miközben a fizetési kötelezettségek, az igények (iskolai kiadások, gyógyszer, akármi, stb.) nem szűntek meg. Padló. Nulláról mínuszba, onnan ki tudja? Ennyi az adósság. – Kedvenc retro-reklámom (évek óta nem tv-zek) az „adósságrendező hitel”, mint műfaj hirdetése… Persze: nem kötelező fölvenni. Majd terem a fán.
  Lehet hülyézni, amiért nem több pénze volt több helyen itt meg ott befektetve, meg egyáltalán, de a világ átlagát „sejtve” (mert nem tudjuk/ismerjük pontosan a számokat/helyzeteket) azért az már jónak számít, ha ment a vállalkozás (miért ne higgyük el? akkor semmit sem kell elhinnünk a filmen belül „nem történés szinten” felmerülő adatokból), volt belőle félretett/megtakarított/befektetett(?) pénz is…
  E filmben két dolgozó felnőtt és két iskoláskorú gyerek van, utóbbiak (főleg a nagyobbik) megélték ezt a csődöt, meg azt ami/ahogy kihatott a családra is, és ez meg is jelenik a fiú véleményében: mi értelme az egyetemnek, ha mindenki azzal lófrál és non stop gálya mellett sem tiéd a „palota” (emlékezzünk: átlag, nem hirdetendő példa!), és a szüleiden is azt látod, hogy seperc alatt csődbe mentek, aztán meg állandó robotolással sem jutnak egyről a kettőre, mert még mindig a nullát akarják elérni…
  Közben megtudjuk, hogy az egyik ágon verekedős-alkesz szülő található (nem segítség), másikon nem tudom (meghaltak? – nem emlékszek, volt-e említve). Sok esetben azonban nem segíthet a nagyszülői kör (meghaltak, nincsenek jó viszonyban, máshol élnek, stb.).
  Tehát anyagilag szarul állnak, időben is épp ezért (nincs idő fél év tanfolyamra, ha kibasznak az utcára, persze elvárható, hogy 10-12 órát gályázzon tanfolyam mellett vagy 4-et a semmiért), a gyerekek meg szétesnek, ami még több „időt” generál. És nini, itt a film.

  Ugyanennek a másik megközelítése: szabadság van, lehetsz te akárki, tanuld ki, és csináld. Valósítsd meg magad! (A fenti adós-szitu/időhiány most ne legyen képben – minden fasza, csak új meló kell.)
  A csávó építési céget bukott be, elmehet egy építkezési vállalkozóhoz melóért. Ha ugyanúgy alvállalkozóként akarja szürkén alkalmazni? Ha van meló, de költözni kell másik városba? Ha nem akar ekkora változást valaki?
  Miért az az alapvetés, hogy mindenki a csúcsra akar törni (és nem csak megélni a tisztességes melóból – nem seftelni, nem csalni, csak élni) és bármikor bárhová kész az egész családdal elköltözni?
  Vannak ilyenek, működőképes megoldás. De nem 500 millió (~Európa) embernek. Brexit-eredmények: nem mindenki világvándor kozmopolita, viszont a világ erre halad, és ezt a pressziót fejti ki: alkalmazkodj, vagy pusztulj! Egy generációval idősebbek még egy helyen/melóban húzták le a fél életüket. Ma már egy-két év egy helyen lecövekelést jelent. Maradiságot. Lemaradást.
  Mit nyerünk e pörgős „vándorkodással” azon kívül, hogy nem süllyedünk el? Tényleg annyira ez az irány a „jó”, az egyetlen, a szükségszerű?

  Nem vitatom (mert egyetértek), hogy hasznos, ha az ember nyit a világra (érdeklődik, tanul, fejleszti magát, stb.), de a kényszerű „törj előre, vagy süllyedj el” túlzás.
  És ekkor ott vagyunk, hogy még gyerekként meg kell határoznod, hová lesz a „séta”: jogász? űrpilóta? orvos? katona? Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Valaki már tudja, sokan még érettségi után sem tudják.
  Tovább tanulás/szakma/valami elérhető meló. Aztán hogyan tovább? 30 évesen is lehet újratervezést végrehajtani, de mindenkinek? És aki nem, az „megérdemli, mert hülye, életképtelen”?
  
  „Anyuka sztorija is "mókás", kötelességtudatból hanyagolja el a saját családját, mintha nem létezne másik állás a szociális gondozásban”
  Mert dolgozik?? Ezt fejtsd már ki egy nővérnek/orvosnak, gyári melósnak, busz-/villamos-/metróvezetőnek, vasutasnak, bolti alkalmazottnak, rendőrnek, tanárnak, bizt. őrnek, ablakosnak, szerelőnek, akárkinek, aki nem H-P napi 6-8 órát tölt munkával, hanem 10+-t nappal/folyamatos munkarendben (miért nem neveli a kölykét? miért nem tanul tovább? miért hanyagolja el a párját?), bejelentve minimálra vagy be se jelentve, vagy mozgóbérrel vagy jutalékkal, vagy…

  Furcsa, hogy nehéznek tűnik egy lépéssel tovább gondolni, vagy hogy bizonyos dolgokat adott szemszögön kívül máshogyan is lehet nézni. Figyelembe véve pl. a világunkat: nem az elit a többség, az átlag a többség (akik „elvannak”, sodródnak). Változtatni kéne? Jó. Hogyan, kinek a dolga? A családé? Most zajlik a teljes szétverése (még a fizikai nemeket is megkérdőjelezik, hahó!), 1-es szülő, meg 2-es szülő, meg majd a gyerek eldönti, hogy fiú-e vagy lány… Felfoghatatlan! Erre építsen fel egy életet egy 12 éves (tanulmányai révén irányválasztás, felelősség, tudatosság, stb.)? Totális káosz, amiben el van veszve mindenki (szülők is, nagyszülők is – milyen elavult tanáccsal járulhatnak hozzá a gyerek terelgetéséhez, amikor az ő életük másmilyen ritmusú, hangsúlyú, stb. volt?). Válások, alkohol, eszképizmus, felelőtlenség (mama-hotelező társadalom – okai komplexek), stb.
  A piacé? Majd szabályozza, rendbe teszi?? Az államé? Látni ezt?
  A fél világ be sincs jelentve, meg a maffia és a korrupció „árnyalja” a komplett iparágakat… „Szabadság van, miért nem változtat? Megérdemli.”

  „Olyan világot élünk, amikor soha ilyen könnyű nem volt tudáshoz és információhoz jutni, csak rá kell szánni az időt és energiát, anélkül soha nem ment és soha nem is fog.”
  Egyrészt igaz, másrészt viszont nem (csak) hasznos tudáshoz, hanem végtelen mennyiségű hazug, manipulatív baromsághoz, amikből ki kell válogatni az értékes, hasznos adatokat.
  Idő és energia: a legdrágább hiánycikk az eladósodott családoknak. Csak a hajléktalanok időmilliomosok, ők meg nem hiszem, hogy követendő példa lennének, hogyan kell ezt jól csinálni.

  Még egy:
  „egy lengyel anyukával (…) kiderítettem neki”
  Ez tök jó: egy darab ember, akinek olyan mázlija volt, hogy segítettél neki (ezért külön respect ). Bár több ilyen lenne, akkor nem írnám ezt most.
  Node: és a többivel mi lesz? Ők maradnak „megérdemlik” státuszban? Mert vannak. Sokan. Világszerte.
  Erre világít rá a film. Nem arra, hogy egy darab hülye hogyan bassza el az életét.

  Nem kell egyet értenünk, és nem támadásképp, de árnyalásképp kikívánkozott.
  (És bocsi: hosszú lett)

  "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák