- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Excel topic
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- DIGI internet
- Hálózati / IP kamera
- Windows 11
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen NAS-t vegyek?
- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
-
IT café
Új hozzászólás Aktív témák
-
orsib78
tag
válasz
#92251648
#1850
üzenetére
Ez nagyon érdekes, amit mondasz. Engedd meg, hogy továbbgondoljam és értelmezzem egy példán keresztül.
1. Fogok egy CD lemezt.
2. Le-Grabbelem róla az adatokat a lehető legprecízebb módon WAV-ba
3. Fogom ezt a WAV-ot és átkonverálom FLAC-ba
4. Fogok egy számítógépet és egy külső USB-s DAC-ot (legyen mondjuk aszinkron USB DAC).Most vonatkoztassunk el a DAC típusától, hogy gatyamadzaggal vagy 200ezer forintos USB kábellel kötöm-e be, stb... A körülmények adottak és számottevően nem változnak sem a WAV sem a FLAC lejátszásakor.
Kérdés:
Hogy tud máshogy szólni a WAV mint az arról készített FLAC amikor a számítógép bitre pontosan ugyanazt a PCM jelet küldi ki az USB csatlakozóján? Mondom most az egyéb zavaró tényezőktől tekintsünk el, mert azok ugyanúgy hatnak a WAV és a FLAC lejátszásakor is.Érdekelne a tesz metódus amit a vakteszten használtatok, meg hogy milyen eszközön hallgattátok meg a felvételeket, mert azért azt el tudom képzelni, hogy slendrián módon implementálnak valamit egy streamer-be pl...
PS: A digitális analóg hitvitát én sem erőltetném, főleg, mert mindkettőt szeretem. Sőt kövezzetek meg érte éppen tegnap teszteltem egy Japán import Onkyo HI-MD Minidisc deck-et, amely ismeri a legnagyobb bitrátával működő ATRAC3Plus CODEC-et is, és letettem az államat, hogy mennyire jól szól. Pedig ez már veszteséges tömörítés, ami olyan ezen a fórumon, mint a vámpírnak a fokhagyma...
Igaz, ha az ember A/B tesztet csinál az eredeti és az ATRAC3Plus 352 bit/s felvétel között, akkor kibújuk a szög a zsákból, de bőven jobb, mint bármilyen MP3, amit valaha hallottam. Kár, hogy halott formátum... Valamint többször hangoztatom azt az álláspontomat, az analógot végül a digitálisnak kell megmentenie, csak kellene már egy jó technika hozzá, ami meggyőzi a fanyalgókat is. Ezt azért mondom, mert a 30-40 évvel ezelőtt készült analóg mesterszalagok lassan elporladnak, ha nem találunk nekik egy megfelelő digitális konténert, akkor az amiért ezeket a felvételeket szeretjük, előbb-utóbb örökre elveszik. A Sony elméletileg a PDM-et (DSD) ezért fejlesztette ki eredetileg és jelenleg nincs is nagyon jobb technológia, ami ennél jobban megközelítené az analóg hangzást. Bár lenne... De úgy szól a fáma, hogy a DSD256 és ami felette van már igencsak alkalmas erre a célra...[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz
orsib78
#1851
üzenetére
Vettem egy albumot, ami rendelkezésemre állt tömörítetlen verzióban, ebből készítettem közepes tömörítésű FLAC állományt, majd 4 fő jelenlétében random sorrendben lejátszottam néhány részletet FLAC és Wave formátumban. A tesztelők minden esetben meg tudták mondani, mikor melyik formátumot hallják. Ennél tudományosabb módszert nem akartam használni egy baráti összejövetelen. A rendszer elemeire már nem emlékszem, de vélhetően a Luxor PC valamelyik korai verziója volt a főszereplő. Akkoriban gyorsan cserélődtek nálam a cuccok, erről azóta már leszoktam. Egy másik alkalommal minimális tömörítési rátájú FLAC (0) állománnyal megismételtük a tesztet, ott már nem tudtunk magabiztos döntést hozni, a különbség nagyon kicsi és esetleges volt. Azóta én ilyen formátumban tárolom a zenéim nagy részét.
Magyarázattal továbbra sem tudok szolgálni, de azt tudjuk, hogy a végső produkció nem csak azon múlik, milyen hasznos jelek utaznak a rendszeren, a háttér folyamatok is lényegesek, pláne egy számítógépnél.
Minden valamirevaló zenekiadó intézkedett már régi felvételeik archiválásáról. Ahogy írod, a DSD formátumot eredetileg erre a feladatra hozták létre. Amit még nem archiváltak valamilyen digitális formában, azt vélhetően nem is akarják/tudják megmenteni.
[ Szerkesztve ]
-
AMDFan
addikt
válasz
orsib78
#1851
üzenetére
"Kérdés:
Hogy tud máshogy szólni a WAV mint az arról készített FLAC amikor a számítógép bitre pontosan ugyanazt a PCM jelet küldi ki az USB csatlakozóján? Mondom most az egyéb zavaró tényezőktől tekintsünk el, mert azok ugyanúgy hatnak a WAV és a FLAC lejátszásakor is."
Nem szól máshogy. Korrekt vakteszten mindenki elbukik. Ha nem így lenne, tele lenne az internet pozitív vaktesztekkel, és lenne rá magyarázat, hogy miért szól másként a tömörített FLAC. Mint ahogy veszteséges tömörítés esetén tele van az internet korrekt vakteszt eredményekkel és a magyarázat is egyértelmű, hogy miért szól másként. -
orsib78
tag
válasz
#92251648
#1852
üzenetére
Találtam egy nagyon érdekes cikket (angol nyelven) erről a problémakörről:
https://thewelltemperedcomputer.com/KB/WAV-FLAC.htm
Itt is kb. arról van szó, hogy 83%-a a tesztelőknek rá tud bökni arra, hogy a WAV-ot hallja, de semmilyen tudományos módszerrel nem lehet kimutatni különbséget a WAV és FLAC között...
A csóka aki a tesztet végezte, majd 200 órán keresztül cserélgette a kábeleket és különböző szoftvereket is kipróbált, de a végeredmény mindig ugyanaz volt. Nem lehet mérni a különbséget. Egyedül arra lett figyelmes, a teszt során, hogy az USB kábelek minősége hatással van a Jitter-re és az adatvesztésre az átvitel során.
Nagyon érdekes probléma ez...
-
#71562240
törölt tag
válasz
orsib78
#1848
üzenetére
Ezt megvitatni hatalmas téma - informatikailag, digitálishanghordozóilag és hallástesztileg. A Prohardver fórumain már sokszor esett ilyesmiről szó (vita, veszekedés), legfőképpen persze a Hi-firől általánosságban topikban, és persze a hatalmas témáról hatalmas kommentfolyamok szoktak létrejönni, de még azok is csak a felszínt súrolják.
A Prohardver ezirányú topikjaiban nagyjából én szoktam képviselni azt, hogy valóban veszteségmentes audiotömörítés (és adatátvitel) legfeljebb laboratóriumi körülmények közötti kegyelmi pillanatokban valósul meg, és nem olyan bonyolult adatfolyamon és nem olyan forszírozott sebességi követelmények között, mint a zenei hanghordozók műveleteinek világa - nem véletlenül én szóltam hozzá az első videódnál is a DAT magnó "bitperfektségéhez". Tehát jellemzően én szoktam mondani és magyarázni, hogy például a FLAC is természetesen veszteséges tömörítés. (De én olyan durva vagyok, hogy a TCP/IP protokoll adatátvitelét is természetszerűleg veszteségesnek szoktam mondani, magyarázni.) A napokban nem fogok erre ráérni, tehát jobbára valószínűleg olyan hozzászólásokkal fogsz találkozni, amelyek arról szólnak, hogy az idézett írás szerzője értelmetlenségeket beszél - ami egyébként nyilván igaz, de nem feltétlenül az általad idézett két részre vonatkozólag.Példa a lehetséges gondolati irányokhoz.
Az x=2y függvény viszonylag veszteségmentes tömörítése azon koordinátapontok felsorolásának, amelyeket a függvény leír. Egy ilyen függvénnyel laboratóriumban jó eséllyel visszanyerjük annak az egyenesnek a koordinátapontjait, és akkor bitperfekt, hurrá. A zenei hanghordozó adatstreamje azonban minden apró időpillanatban folyamatosan változó óriási számú "függvény", tele extrapolálással, amit nagyjából úgy tudnál tényleg veszteségmentesen "tömöríteni", ha a hibaellenőrzéshez és hibajavításhoz szükséges redundancia felbontását legalább egy nagyságrenddel nagyobbra választod, mint amekkora a tömörítendő anyag felbontása - máris ugye nem tömörítés, hanem az ellenkezője. A bitperfektség méréséhez is a mérendő adatfolyamnál legalább egy, de inkább több nagyságrenddel nagyobb felbontású egzakt mérőeszköz egzakt ellenőrző adatfolyama szükségeltetne - nem így szokás ezeken a fórumokon mérni, hanem játékeszközökkel, játékfelbontással. És nem a forrásfájlból készített FLAC-ot kell mérni-hallgatni a forrásfájlhoz (hiszen ott már eleve különbség van a lejátszási körülmények különbözősége miatt), hanem a készített FLAC-ból a forrásfájlba visszabontott "másodforrásfájlt", például eredeti WAV-ot a visszaalakított WAV-hoz.
A például a FLAC tömörítés bitperfekcióját vallók oldalán erős érv tud lenni olyasmi, amire például AMDFan szokott hivatkozni (csinált is ilyesmit például CD-játszó kiolvasóképességét vizsgálva), hogy ha nulltesztet végez úgy, hogy ellenfázisban küldi egymásra a két fájlt, akkor azok tökéletesen kioltják egymást, tehát nulla zaj marad, ergo látható a bitperfekció. Azonban az ilyen elméleti-gyakorlati nulltesztek is a vizsgált adatfolyam felbontásán szoktak elgondolódni vagy megtörténni, ergo nem feltétlenül mérvadóak.A FLAC viszonylag kis veszteségű tömörítés, nehéz kihallani és kimérni a tömörítési veszteségeit-torzításait. Én egy időben gyakoroltam azon, hogy eredeti CD-WAV-ból FLAC-ot visszaalakítva WAV-vá, vak- és nemvaktesztelve hallgatgattam. Egyszeri ilyen oda-visszaalakításnál még relatíve nagyon kicsi a különbség a két fájl között, a gyakorlás korai állapotáról (az andorránál végzett kísérlet) anno a hifitopikba írt kisregényem is azt mutatta, hogy a két fájl közötti hangminőségkülönbségnél jóval nagyobb az a "hangminőségkülönbség", amit az ember önmagának az agyával létrehoz ugyanazon hanghordozó hallgatásakor is, azaz, a placebófaktor esetemben nagyobb volt, mint a fájlok közötti különbség, alkalmasint tízszer oda-vissza alakított fájlok összehasonlításakor is.
Mindazonáltal, ha mondjuk tízszer megcsinálom, hogy a másodfájlból harmadfájlt, negyedfájlt... készítek, akkor mondjuk a tizedik oda-visszaalakítás után már egzaktabbul érezhetőek a különbségek a "játékmérőeszköz" szerint még mindig "bitperfekt" fájlok között. Ha kigyakoroltam magam egy eredeti fájl és a tizedszerre oda-visszakonvertált fájl között, akkor a saját hangrendszeremen 90-100%-os eredményeket tudtam elérni vaktesztben a két elvileg "bitperfekt" fájl megkülönböztetésében. Ergo, ugyanannyi bit volt a két fájlban, de már nem ugyanazok a bitek, ellenben a bitek nemugyanazonságának műszaki méréses kimutatásához minimum egy de inkább több nagyságrenddel nagyobb felbontású egzakt mérőeszköz szükséges. Tehát nagymértékben hatékony dolog a veszteségmentesnek nevezett audiotömörítés, de természetesen nem bitperfekt, legfeljebb laboratórium kegyelmi körülményei között kegyelmi pillanatokban. És ahogy a fapaci által említett kísérletezés is jelzi, számít az is, hogy milyen tömörítési fokú az a FLAC. Nemcsak a fapaci által említett esetben számít, amikor is FLAC volt összehasonlítva az eredeti WAV-jával, hanem akkor is számít, ha a FLAC vissza van alakítva WAV-vá az összehasonlításhoz, amivel azt akarom mondani, hogy a FLAC különböző fokozatai nem csak aszerint különülnek el, hogy mennyi számítási teljesítmény szükséges a használatukhoz, hanem egy kicsit a hangminőségükben is.
Én, ha tehetem, tömörítetlen formátumokban szerzem be az audiofájlokat, és én magamnak biztos nem tömörítek FLAC-ba sem, semmilyen tömörítési fokozaton sem - mert a legkisebb is számít nekem.Na most képzeld el, mekkora kammereriádát tudnék írogatni, ha lenne rá időm. A téma kibontása monografikus terjedelmű - és ismeretigényű. Versus a marketing bitperfektje egy szó.
-.-.-.-.-.-
Az általad idézett másik részletben nincs semmi látnivaló, ott mindössze annyit említett meg a szerző, hogy az analóg lejátszáskor (elvileg) nem erednek "az időegység alatt átvitt korlátozott mennyiségű információ hatásai"-ból problémák. Az analóg lejátszáskor is változik minden alkalommal a kiolvasott adat, de (elvileg) nem "az időegység alatt átvitt korlátozott mennyiségű információ hatásai" miatt. Ennyi.
[ Szerkesztve ]
-
orsib78
tag
válasz
#71562240
#1855
üzenetére
Hát, asszem ezen a ponton el kell engednem, akkor ennek a dolognak a megértését...
A lényeg az, hogy a FLAC úgy működik mint a ZIP. Ha fogok egy Word doksit, beleírom, hogy hello. Majd bezippelem, aztán kicsomagolom, majd a kicsomagolt word doksit ujra bezippelem... stb... ezt elvégzem vagy 100x. A folyamat végén, ha mindent jól csináltam, kapok egy Word doksit benne az eredeti "hello"-val. A FLAC sem működik másként, hiszen ettől veszteségmentes. Az általam korábban belinkelt cikk is azt írja, hogy a FLAC-ba tömörített WAV, majd az abból kicsomagolt WAV bit-re megegyezik, tehát nincs degradáció, nem billennek át a bitek stb. Pontosítok, voltak különbségek a fájlok között, mert a FLAC tartalmaz metaadatokat is, de az audio tartalom az bitre ugyanaz, max a fejléc változik. Az, hogy ez mégsem így van számomra érthetelen... Szóval ezért is inkább elengedem a témát, mert nem nekem való...[ Szerkesztve ]
-
Ribi
nagyúr
válasz
#71562240
#1855
üzenetére
És már akkor is el lett magyarázva neked, hogy 2 file bitperfekt vagy nem.
" Ergo, ugyanannyi bit volt a két fájlban, de már nem ugyanazok a bitek, ellenben a bitek nemugyanazonságának műszaki méréses kimutatásához minimum egy de inkább több nagyságrenddel nagyobb felbontású egzakt mérőeszköz szükséges."
Ez ugyancsak hót faszság.
TC-t megkérdezed, hogy a 2 file ugyan az-e, ha azt mondja igen, akkor bitperfekt, ha nem akkor nem. Aki mást mond az hülye. Ez tény.
Flac ha veszteségmentes, akkor vissza alakítva is bitperfektnek kell lennie, hiszen ez a lényege. Ha visszaalakítva nem bitperfekt, akkor valami elszaródott, szarul volt beállítva.
Ez a vita ezennel lezárva.
orsib78: Nem kell elengedni semmit, van aki ebbe is faszságokat magyaráz bele. Simán nem kell rájuk hallgatni. Szimplán nem kellene hazugságokat terjeszteni másoknak és félrevezeni őket.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
orsib78
#1856
üzenetére
A "bitperfekcionisták" típuspéldája ez a .zip és az írott szöveg betűi példa (lásd még a hittérítők típuspéldái például az óraműről, amely nem tud magától összeállni, teremtő kell hozzá...).
Egy írott szöveg faék egyszerűségű adatállomány, ráadásul nem sérülékeny stream jellegű, mint amilyen a zenei hangfájl tartalma. De, ha elegendően sokszor másolod ki-be azt a "hello"-t, akkor egyre több lesz benne a hibajavított, extrapolált bit, amely hibajavítás az adatállomány a faék egyszerűsége miatt sokáig fog szerencsésen extrapolálni. Ám ha még többször másolod ki-be, akkor egyszer már nem a "hello" lesz olvasható, hanem valami más, miközben az Intéző (vagy a Total Commander) esetleg még mindig "bithelyesnek" fogja mutatni a fájl.
Szokta mondani kammerer.
És persze szokta tesztelni mindannyiunk, "rengetegszer" látván, hogy egyszerű szöveges állományok is el tudnak romlani, miközben még "bithelyesnek" mutatkoznak a kedvenc Total Commanderben. Hát még a zenei stream hogy el tud romlani akkor is, ha konténerben van.De látod, ebből a témából egy Prohardver topikban mindig az van, ami most is elkezdődött. Kulturális szalonban is az van. Audiofil kulturális szalonban is az van. Prohardveren ezt a témát lehetetlen megtárgyalni.
[ Szerkesztve ]
-
orsib78
tag
válasz
#71562240
#1858
üzenetére
Szerintem ki lehet egy témát jól tárgyalni a tények ismeretében és ha az ember nem ragaszkodik az igazához, akkor amikor nincs igaza... Én nem érzem rosszul magam attól ha tévedek... Ha sokan így álnának hozzá, akkor kevesebb lenne a felesleges ütésváltás... Ez nem arról szól, amit vagy ahogy írsz, ez az én hozzáállásom a dolgokhoz...
Mondjuk ehhez informatikus lévén pont értek egy keveset és hajlok arra, hogy ellent mondjak neked ebben, ugyanis ha lemegyünk elemi szintre, nincs külömbség a "hello" és egy PCM adat között, mindegyik nullákból és egyesekből áll. Amikor egy digitális adatot lemásolsz az adott filerendszer és operációs rendszer dolga, hogy visszaellenőrizze a másolt és az eredeti adatok bithelyességét. Képzeld el mennyi ilyen műveletet végez a számítógéped naponta, pláne mondjuk egy adatközpont. Persze vannak helyzetek, amikor egy bit átbillenhet, mondjuk egy merevlemezen, SSD-n vagy a memóriában, de ennek nagyon kicsi az esélye. Én a digitális zenéimet egy linux alapu szerveren tárolom, amely RAID10-es merevlemez tömbbel rendelkezik, írásnál visszaellenőriz, csinál egy külső merevlemezre biztonsági mentést, amit ugyancsak ellenőriz, valamit ECC memóriákkal rendelkezik a memória integritása végett. Ennél többet nem lehet tenni az ellen, hogy egy bit átbillenjen (egy kicsit túl is toltam) és előbb lesz meg a lottó ötösöm, minthogy ez megtörténjen, akkor is ha csak egy sima windowsos laptopról beszélünk, teljesen hétköznapi hardverrel.
Szóval tartom azt, hogy ha 10000x megcsinálom ezt a műveletet a hellóval, vagy bármelyik digitális zenei állományommal, akkor bitperfekt marad és nem degradálódik, ha minden jól megy és nincs hardver vagy egyéb anomália. A számítógép nem tesz különbséget adat és adat között, tehát a word doksi nem ellenállóbb a FLAC file-nál. A számítógépet ez nem érdekli, minden egyéb más jellegű hiba kiküszöbölése a megfelelően megválasztott fájlrendszer, hardver és operációs rendszer kérdése. Csak gondolj bele milyen anomáliák lennének belőle, ha ez nem így lenne. Pl. megcsuklana egy adatbázis a bankodnál és emiatt eltünne a pénz a számládról, vagy megváltozna annak összege. A mai rendszerek hihetetlenül precízek ilyen szempontból... Na jó néha ez megtörténik, de az az esetek 99%-ban emberi hozzá nem értés vagy mulasztás...[ Szerkesztve ]
-
szazbolha
addikt
válasz
#71562240
#1858
üzenetére
Teljes jóindulattal javaslom, hogy a veszteségmentes tömörítés és kibontás adattartalom változásával kapcsolatos vitát el kéne engedd.
Ha hallunk különbséget FLAC és WAW között az nem a kibontáskor feltételezetten keletkező adatvesztésből származik. Ez nem filozófiai kérdés.
Természetesen elképzelhető adatvesztés bármilyen zenei streamben, ahogy bármi más rendszer hiba is, de ez bizonyosan nincs jelen a zenehallgatás teljes folyamatában.
-
orsib78
tag
válasz
szazbolha
#1860
üzenetére
Én is ezen morfondíroztam, hogy talán valami sokkal elemibb szinten van különbség, ami nem az adattartalomra vonatkozik. Talán az, hogy több processzorciklus kell a kitömörítés miatt, mintha a sima WAV-ot játszuk le, bár cserébe sokkal kevesebb adattal kell dolgoznia a processzornak. A fene se érti... Mindenesetre találtam megoldást arra, hogy a FLAC-ot a lejátszás előtt automatikusan kitömöríti egy folyamat a memóriába és onnan már csak a "WAV"-ot játsza le... Szóval aki ettől parázik, annak érdemes ilyen megoldáson gondolkodnia. Én személy szerint nem hallom a különbséget egy FLAC 8 és egy abból készített WAV között (a forrás sajnos már nincs meg), ami lehet, hogy az én hibám, mindenesetre egy boldog ember vagyok, mert nem kell az 500 Giga FLAC gyűjteményemet lecserélnem...
[ Szerkesztve ]
-
PuMbA
titán
válasz
szazbolha
#1860
üzenetére
Hagyd. kammerer ott csúszik el, hogy szerinte a zene és a word dokumentum nem ugyanolyan 0 és 1-esekből áll, pedig de, teljesen ugyanaz a kettő, mert a számítástechnikában csak bitek léteznek a legalsó szinten, amikről nem tudjuk, hogy mit reprezentálnak
Azt kellene megértenie, hogy szerencsétlen hálózati kábelnek vagy tömörítő programnak fingja sincs, hogy zenét akarsz-e átküldeni vagy tömöríteni rajta vagy szöveges fájlt, mert neki mindegy. A tömörítő csak 0-kat és 1-eseket lát bitsorozatokban és keresi az előfordulási mintákat és ezt egyszerűsíti.[ Szerkesztve ]
-
válasz
orsib78
#1859
üzenetére
Ez nyilvánvaló. A bitperfekt az bitperfekt. Ha bithelyes, akkor a szöveges állományok vagy zenék nem tudnak "elromlani", bármennyiszer voltak tömörítve. Ha ezer tömörítés és kicsomagolás után is bithelyes, akkor ugyanúgy fog a "hello" megjelenni, mint ahogy a zene is megszólalni.
De szerintem nem ez a lényeg. Szerintem a lényeg az, hogy a lejátszóeszközök a kitömörítés során milyen problémával szembesülnek, és ezek a problémák hogy kerülhetnek át a hangrendszerbe, hogy esetleg kihallhatók legyenek. Én nem tartom lehetetlennek, hogy lehet hallható különbség flac és wav között, de az biztosan nem a bithelyességen múlik, hanem talán a kicsomagolást végző eszköz képességein, például a valós időben történő kicsomagolás sebességén, vagy más paraméterén. Itt lehetne kutakodnivaló a megoldáshoz, nem a bithelyesség kérdéskörében. Talán a lejátszók, flac estén "kicsomagoló"-eszközök képességeit kellene vizsgálni.
[ Szerkesztve ]
-
#1866
RetepNyaraB
veterán
RetepNyaraB
veterán
Biztosan ismeritek ezt a Buddhának tulajdonított koant:
Este lefekszem és eloltom a gyertyát. Mikor másnap újra meggyújtom, ugyanaz a viasz, ugyanaz a kanóc. Ugyanaz-e a láng?"I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."
-
#58092032
törölt tag
válasz
#92251648
#1852
üzenetére
"Minden valamirevaló zenekiadó intézkedett már régi felvételeik archiválásáról. Ahogy írod, a DSD formátumot eredetileg erre a feladatra hozták létre. Amit még nem archiváltak valamilyen digitális formában, azt vélhetően nem is akarják/tudják megmenteni."
Már ami megmaradt nekik, az Universalnál például 2008-ban sok eredeti szalag odaveszett a tűzben: [link]
"Among the incinerated Decca masters were recordings by titanic figures in American music: Louis Armstrong, Duke Ellington, Al Jolson, Bing Crosby, Ella Fitzgerald, Judy Garland. The tape masters for Billie Holiday’s Decca catalog were most likely lost in total."
"....ncluding most of the Chess output of Muddy Waters, Howlin’ Wolf, Willie Dixon, Bo Diddley, Etta James, John Lee Hooker, Buddy Guy and Little Walter."
"Virtually all of Buddy Holly’s masters were lost in the fire. Most of John Coltrane’s Impulse masters were lost, as were masters for treasured Impulse releases by Ellington, Count Basie, Coleman Hawkins, Dizzy Gillespie, Max Roach, Art Blakey, Sonny Rollins, Charles Mingus, Ornette Coleman, Alice Coltrane, Sun Ra, Albert Ayler, Pharoah Sanders and other jazz greats. "
Én naivan azt hittem, hogy ezekre vigyáznak, mint a szemük fényére, és tűzbiztos helyen tárolják őket. Hát ezek szerint mégse.
-
AMDFan
addikt
válasz
#71562240
#1858
üzenetére
Meg lehet ezt tárgyalni, de igényel némi ismeretet a vitapartnerek részéről. Legelső körben azt javaslom, hogy érdemes tanulmányozni a digitális adattárolást egy HEX editorral, és játszani vele az általad is említett szöveges fileokon, lehetőleg különböző karakterkódolást használó sima text fileokkal érdemes játszani. Később át lehet térni rövidke PCM adatfolyamok tanulmányozására, amiben nagy segítséget adhat az alábbi oldal: [link]
-
-
#1870
liszi70
nagyúr
RetepNyaraB
#1866
válasz
RetepNyaraB
#1866
üzenetére
Nem érdemes keverni a filozófiát a fizikával.
-
orsib78
tag
Általában szeretek utánaolvasni a dolgoknak... Sajnos itt is sok a fake news, illetve a szubjektum... Pl. mérnökként sokáig szkeptikus voltam a kábelek a hangra gyakorolt hatása tekintetében. Még az interkonnekt kábeleknél és hangfal kábeleknél csak-csak elismertem, hogy hatással van a hangzásra, de a 2000 eurós tápkábelektől lement a redőny. Elektronikai műszerészként végeztem el a középiskolát. Ezért hát agyf@szt kaptam attól, hogy valaki be akarja mesélni nekem, hogy az az utolsó egy méter számít, amikor Paksról az áram meg úgy jön, ahogy... Ismerős sztori, ugye? Azt persze már akkor is értettem (mert néhány órán azért figyeltem a suliban), hogy az áram olyan mint a víz, arra szeret folyni, amerre könnyebb. De hát, egy 1,5 mm átmérőjű rézhuzalon átmegy 16A, az meg bőven elég bármilyen HIFI erősítőnek. Szóval a lényeg az, hogy voltam Varsóban az ottani HIFI show-n, ahol a Kácsa Audiós srácok is kiállítottak kábeleket. Persze mindjárt "belekötöttem" jó magyar szokás szerint a srácba a fenti érveket felhozva. Az illető persze jól kezelte a helyzetet és nem vitatkozott velem, hanem meghívott egy 1,5 héttel későbbi AudioQuest bemuatóra amit a Kácsa Audióban tartottak. A lényeg az, hogy kitettek ott egy viszonylag komoly rendszert és végigpróbálgattak mindenféle kábelt. Hangfalkábeleket is, tápkábeleket is. Egyértelműen hallható volt a különbség a gatyamadzag és egy decens táp, vagy hangfalkábel között. Nyilván volt egy árszint, ami felett már nem hallottam a különbséget, de a teszkós kábel és egy alsó-középkategóriás AudioQuest kábel között zongorázni lehetett a különbséget az utóbbi javára. A végső kegyelemdöfést a korábbi hibás elképzeléseimnek meg az adta meg, amikor egy HDMI kábellel egy MP3 forrást egy Samsung soundbarra kötöttek. Itt is lehetett hallanai, a sima teszkós kábel, meg az audioquest között a különbséget, pedig többszörösen hendikeppes volt a setup. Addig azt gondoltam, hogy ne szivassatok már, hát nem rohadtul mindegy? Basszus hádéemí kábel... Alacsony meg magas feszültségnek kell rajta átmennie, nulla meg egyes. Amíg a feszültségkülönbség megvan az erősítő fel fogja ismerni azokat a nullákat és egyeseket. Hát nagyon nem. Ez a történet csak egy példa arra, hogy az ember, ha konkrétumokat tapasztal, akkor a korábbi arrogáns véleménye is vehet 180 fokos fordulatot. Ne értsed félre a mai napig nem tartom normálisnak az aki, egy használt autó árát költi kábelekre, de az is téved, aki nem tulajdonít neki jelentőséget. Persze igazából továbbra sem értem a fizikáját a dolognak rendesen, mert én "csak" egy informatikus vagyok, de utána olvastam és más szemmel nézek rá és megtanultam nem lehülyézni senkit a véleménye miatt, mert lehet, hogy én tévedek... Na ez az én nagy revellációm...
-
Dißnäëß
veterán
válasz
#58092032
#1867
üzenetére
Ez amúgy annyira nonszensz.. egy hatalmas pénzmaggal rendelkező cég nem tudta volna a Sziklás hegységben egy ott megvett mini-ingatlanon a hegyoldalba fúrt 4x4 méteres széf jellegűre kialakított mindenbiztos módon tárolni ezeket ? Vagy a föld alá leásva valami durva bunkerbe letenni, vagy bármi hasonló, ami még természeti csapást is kibír... ? Vagy vártak digitális archiválásra, vagy mi ?
Ha egy ekkora kollekció elvész úgy, hogy a létező legjobbnak ítélt szettel digitalizálják előtte, akkor tulajdonképpen nem feltétlen kár érte, az idő lassan, de biztosan úgyis eszi őket. Célszerűbb n+1 másolatban, digitálisan, hibajavítva, tömörítve, a világ akárhány pontján titkosítva letárolni őket n+1 szerveren, de akár még műholdon is, a Holdra vagy akárhova majd átnyomni, mint az emberiség örökségét .. onnantól nem téma, akkor az idővel történő romlás már nem létezik, mint olyan.
Ha nem történt meg még a digitalizálása ezeknek, akkor van gond. Shame.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
Tudjuk, ezerszer megbeszéltük, hogy a tankönyvi modellek versus a valóság eltérései a téma ilyenkor, nem a tankönyvek ismerete. Mint tudjuk, ezerszer megbeszéltük, másokhoz hasonlóan nekem is vannak informatikusi végzettségeim is, de ettől függetlenül is a tankönyvi modellek versus a valóság eltérései a téma ilyenkor.
Ilyenkor arról beszélgetünk-vitatkozunk - ha hagyjuk magunkat beszélgetni-vitatkozni róla -, hogy más-e, és ha igen, mennyire más a valóság, mint a róla aktuálisan alkotott tankönyvi modelljeink. Valamennyire mindig más, minden tudományágban.Például, ha valakik stabilan, szignifikánsan, tudományos igényű kísérletekben is különbözőnek hallják azt, ami az aktuális modell(ek) szerint azonos. Lásd a hifi történelmét a villásdugófordítástól az állványozáson, kábelezésen át a Belt-féle eszközökig (aktuális kedvenceid, hehe).
Szerk.: Az pedig, hogy van-e mód megtárgyalni ilyesmit Prohardveren, ugyebár sajnos eddig sose a résztvevők ismeretanyagán múlott.
[ Szerkesztve ]
-
#58092032
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#1872
üzenetére
Hát nem tudom, de én ledöbbentem. Szeretem régebbi, akár pár évtizedes filmeket, zenéket, és sokszor megdöbbenek, milyen restaurálásra képesek mind kép, mind hang terén. Már ha van miből, mert megvan az eredeti negatív, mesterszalag.
Teljesen egyetértek veled, az ilyen pótolhatatlan anyagokat valami atombunkerben kellene tárolni. Elég hosszú a cikk, nekem az jött le, hogy sok mindenből sajnos nem volt biztonsági, digitális másolat. És az is durva, ahogy ezt igyekeztek eltitkolni.
-
PuMbA
titán
A bitperfekt az főként azt jelenti, hogy újramintavételezés nélkül. Azaz 44.1kHz-es zene esetén 44.1kHz-en is megy ki a DAC felé. Szélesebb értelmezésben pedig azt, hogy nincs semmiféle hanganyag feldolgozás, tehát például replaygain, ami egy hangossági szintre hozzá a számokat.
[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
válasz
orsib78
#1871
üzenetére
A HDMI-hez: a digitális átvitel sem garancia semmire, ha nincsenek ellenőrző kódok.
Ez ugyanaz, mint a fájlrendszer: sok ember mai napig abban a tévhitben él, hogy ha van egy fájlja (legyen esetünkben - mivel audio-zunk - zene), kiírta vinyóra és ha nincs fájlrendszer hiba, akkor az X év múlva és 100x átmásolgatva ide-oda ugyanaz a fájl marad.
Hát nem feltétlen. Ellenőrző kódok nélkül cseszhetjük, gyenge rendszeren, vacak RAM-on cseszhetjük.
1. a legtöbb adathordozón nincs gyárilag hibajavítás (tehát valamiféle ellenőrző kód, amivel validálja az eszköz, hogy a beolvasott nullák és egyesek tényleg ugyanazok-e, abban a sorrendben, ahogy kiíráskor voltak. A felület legkisebb hibája, vagy kozmikus sugárzás (ISS-en például erre ügyelni kell), vagy bármi egyéb anomália, rossz táp, szar kábel, na és a mágneses tárolás miatt (is, ha merevlemez például)... akármi egyéb miatt előfrodulhat olyan, hogy kiír az ember 0110100111110010001110100101110101010 -et a HDD-re és ebből visszaolvasáskor az egyik bit átfordul a másikra. Mert demagnetizálódott a hordozó felület azon az egy szektoron, vagy mert bizonyos feszültség értékek határon vannak a fejen, elektronika, tápzaj, akármi miatt, satöbbi, millió ok lehet.
Ami eggyel fentebbi, fájlrendszer rétegben azt jelenti konkrétan, hogy a fájlban egy bájt megváltozik. Az pedig zene, vagy video esetén azt jelenti, hogy ott más lesz a beolvasott tartalom, mint ami kiíráskor volt. Az pedig már nem mondom, mit jelent.
Kritikus rendszerekben, jellemzően szerver környezetben ezért alkalmaznak olyan megoldást, ami hibajavítással látja el magát az adatot, amit el kell vinni A-ból B-be, mondjuk egy HDD-ről egy DAC I2S bemenetére. Ez lenne a NAS vagy Enterprise HDD-k firmware-jébe tett CRC hibajavítás, vagy újabban erre még plusszban a fájlrendszerbe tett blokkszintű checksum-ok, két diszkes redundanciával és erre rájön az ECC memória használata, mert ott szintén (egyéb okok miatt) történnek bit flip-ek, amikor beolvassa a lejátszó program az adatot a memóriába (és bufferel és és és ...) , mire az kimegy a DAC fele, ki garantálja az adat integritását ?
Eszköz és eszköz közötti digitális átvitelben ugyanez megy, és ahol nincs CRC, ott semmi nem garantálja, hogy a küldő oldalon a csőbe tolt 10010100 a fogadó oldalon is 10010100 lesz, tápzaj, jitter, interferenciák, mindenféle ilyesmi után.
Szóval attól még, hogy valami digitális, lehet szar ugyanúgy, ha az implementáció gyenge.
Viszont egy dologban mégis nagyon digitális a digitális átvitel: ha van CRC, az garantálja, hogy egy bizonyos küszöbértéket megugorva az analóg jel (legyen egyszerűség kedvéért "négyszögjel") minősége, ha ebből a hibajavító algoritmus fogadó oldalon elő tudja állítani az eredetileg küldött blokkokat, akkor az onnantól jó.
Tehát mondjuk adó ad egy digitálisan 1001-et, mely feszültségszint-eltérésekben leképződik a kábelre, jön rá raklap zavar, stb, és a túloldalon megjelenik VALAMI.
Amit az ott lévő elektronika első kézben értelmez:
- szar kábel, vevőnél 1011 lesz - adat sérült, senki nem tud róla
- szar kábel, vevőnél 1010 lesz - adat sérült, hibajavító nem tud 2 átfordult bittel már mit kezdeni, vagy tudjuk mert szól, vagy nem, ...
- szar kábel, vevőnél 1011 lesz - adat sérült, hibajavító megoldás digitális térben korrigálja mondjuk CRC alapon a dolgot és előállítja az eredeti 1001-et - adat sérült, tudunk róla és korrigáltuk
- és innentől kezdve mindenféle kábel, ami Tesco gagyi és afelett van, hiába eltérő minőségű, a túloldalt a CRC-nek köszönhetően ugyanazt a helyes 1001-et mutatja végül. Tök irreleváns, hogy 1000Ft-os kábel, vagy 100000 Ft-os csúcskábel.Digitálisnál MINDIG kell nézni, van-e az átvitelben CRC bárhol is a logikai láncban, a digitális jel átvitele során. Mindig. Ha nincs, ott lehetnek eltérések zene esetén a minőségben. Ha van, semmi esélyünk meghallani a HDMI és HDMI kábel közti eltérést, mivel a hibajavítás a szart is bit-perfect szintre hozva kijavítja.
Hacsak olyannal nem jön valaki, hogy a két kábel között a földelés ér/erek minősége más, és ahogy a két eszköz összekötődik egymással, eltérő minőségű föld akármilyen vudut is okoz bármelyik oldalon és vagy az adó ad gyengébb minőségben, vagy a vevő alakít át rosszabbul, bármit is jelentsen ez ..... - nem hiszek az ilyen mesékben (pláne, hogy földet szokták is néha - főleg analógnál, de diginél is működhet - vagy forrás, vagy fogadó oldalon megszakítani, ennek melyikségéről és létjogosultságáról már megoszlanak a vélemények, illetve az omplementációk)......
Nagyon mély víz ez a kábelesdi szerintem, de digitális zenéről beszélve sokmindentől megszabadulunk, ami az analógot még jellemezte. Ami még analógban betudható volt 1-2 vudunak, lásd páratartalom, légköri nyomás, tű súlya, és a macska hol fekszik a szobában, az diginél egy zömében, vagy pláne teljesen hibajavított láncon szépen leomlik, elfelejtjük és kevesebb dolog marad, amibe aztán már bele lehet magyarázni ezt-azt
Még ott is marad elmélkednivaló, de lényegesen kevesebb.Végül: szokták említeni az ABX teszteket. Én ezekben hiszek. A placebóban is nagyon hiszek, de ha azt a placebót úgyis én állítom elő magamnak az agyammal, anélkül, hogy tudnék róla, és egy show-n egy tesco kábelt hasonlítgatok egy atyaúristen kábelhez, persze, hogy jobbnak hallom az atyaúristen kábelt. Show-n soha nem ABX-el senki, hogy kizárja a placebo-t, ők ebből élnek.
Nem mondom, hogy egy Kimber nem szól jobban egy Tesco-s HAMA fekete, kéteres, kosárba bedobott csoffadt kábelnél, de nagyon gyorsan megnő a minőségi ugrás, amit még egyáltalán érzékelünk, egy jobb kábellel, utána viszont érzékelhetetlen a különbség köztük, én ezt vallom. És analógban még csak-csak, de amikor CRC-s átvitel van digitálisan két kütyü között, ott mentehetetlenül megállapíthatatlan a kábel minősége a CRC-zett digi átvitel szempontjából.
Mai technológiával a világ túloldaláról tudok bármivel úgy zenét juttatni a DAC-omba, hogy az bit-perfect onnantól, hogy az analóg jel digitalizálva lett. Ez azért durván jó dolog és jelent valamit.
Azt, hogy mire ide eljön, és amiken eljön, ahogy eljön, kontinenseken, dzsunka iszonyú zajos szervertermeken át és a végén bit-perfect, mutatja annak tényét, hogy CRC digitális átvitel esetén gyakorlatilag a kábel minősége a kritikus küszöbérték felett haláltotálmindegy, és akkor a levegőt még nem is mondtam, amikor mindezt telefonnal, a parton ülve stream-elem egy 4G mobilhálózaton keresztül a Fiio USB-OTG-s DAC-omba mondjuk és a maradék 1 méter fülhallgatóvezetéken, D/A konverzión, opamp-okon többet bukok minőségben instant, mint az azt megelőző 3000 kilométeren, ha mondjuk egy ott host-olt fájlt hallgatok.
Egyébként HDMI esetén alapból nem tudom, van-e CRC (talán nincs). HDMI - HDCP esetén van, mert bár alapvetően jogi oka lett a másolásvédelem implementálásának, mindkét végen egyúttal ellenőrző algoritmusokat is tartalmaz, amik nem engedik a jelet sérülni, vagy ha korrigálható mértékben sérült, azt 100%-osra (!!) helyreállítják fogadó oldalon. Ismét esélytelen meghallani az eltérést ..
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#1879
#71562240
törölt tag
RetepNyaraB
#1866
#71562240
törölt tag
válasz
RetepNyaraB
#1866
üzenetére
Kétszer nem nézhetsz ugyanabba a lángba.
-
-
AMDFan
addikt
válasz
orsib78
#1871
üzenetére
Ez egy szép történet, én is átéltem ilyesmit régebben. Érdemes elgondolkozni azon, hogy most akkor végérvényesen pontot tudtál tenni ennek a végére, elfogadod, hogy ezt te nem értheted és van valami "csoda", valami "titok", amit a világon csak nagyon kevés mérnök tudhat, és fura módon mindegyik az audio iparban dolgozik, VAGY szkeptikusan kezeled ezeket a dolgokat és utánanézel, leteszteled korrekt körülmények között. Az Audioquestnek volt már scam botránya egy youtubeon közzétett HDMI összehasonlító videó miatt, amelyben szimplán ráraktak egy EQ-t a felvételre, és ezzel demózták a különböző HDMI kábelek hangját. Audioquest, Entreq = SCAM.
-
orsib78
tag
válasz
liszi70
#1878
üzenetére
liszi70 és p76
A lényeg nem az AudioQuest-en van, hanem egy bármilyen noname kábel és egy némi mérnöki háttérrel megtervezett közötti különbség. Eszem ágában sincs az AQ-t reklámozni, nincs is itthon semmilyen termékük. A teszt eléggé transzparens módon zajlott én nem vettem észre, hogy bármit is tekergettek volna és többször felkeltem és körbejártam a hifiállványt, hogy lássam, hogy tényleg azt kötözgetik-e, amit kell. Mivel kifejezettem szkeptikus voltam ezért mindent elkövettem, hogy leleplezzek bármilyen trükköt... Ha volt is, akkor ügyesek voltak, mert én nem vettem észre... Az erősítő potija meg ott volt szemben velem, azt nem tekergették. Esetleg a médialejátszóval ami a forrás volt trükközhettek, de nem hinném... A lényeg nem is ez, hanem az, hogy van különbség kábel és kábel között, még a digitális esetében is. Azt adom, hogy digitálisnál valószínűleg egy X összegig van hallható minőségkülömbség, hiszen nem mindegy mennyi zaj kerül a rendszerbe, de amikor elérjük azt a pontot, hogy a DAC kérlelhetetlenül meg tudja különböztetni a nullát az egyestől, 10-ből 10x-er, akkor innentől egy komolyabb kábel pénzkidobás. Az analóg más, ott inkább az ember füle a mérvadó és nehezebben mérhető a dolog.
-
orsib78
tag
Nos mivel viszonylag nem olyan régi a rendszerem és gyakran változnak a források én azt csináltam, hogy vettem mindenhova az Inakustik Premium RCA kábeléből. Ez mégsem Tescós, de nem is vert a földhöz, hogy kellett venni 5 pár interkonnektet. Meg a Norstone normálisabb hangfalkábelei a hozzájuk való banándugókkal. Ennyi, elég hogy jól aludjak. A listámon a legutolsó dolog amivel játszani szeretnék az a kábelek. Amíg a rendszerem többi elemét nem ismerem és nem maxoltam ki, addig nem szívatom magam, hogy a kábelekkel is variáljak. Most vettem pl. új hangfalakat, szerintem az nagyobb változás mint bármilyen Van Del Hul csodakábel, aztán majd ha szépen minden kikristályosodott, akkor esetleg foglalkozok a kábelekkel. Egyébként mivel ChiFi rajongó is vagyok (mert azért az ember szereti szivatni magát), beszereztem egy-két Ghent Audio kábelt is és nem vagyok egyenlőre meggyőződve róla, hogy rosszabbak lennének az Inakustik-nál, sőt árban sokszor még csak nem is olcsóbbak. Viszont kiválaszthatod, hogy milyen alapanyagból gyártsák le, milyen csatlakozókkal. Izgalmasabb játék ezt felfedezni, mint bemenni egy boltba és simán csak csengetni a kasszánál. Hátha az ember egyszer valami gyöngyszemre akad...
-
-
orsib78
tag
Szerintem a sebességfokozat, csak a képátvitel szempontjából lényeges. Egy 44.1kHz 16bit-es PCM-et át kell tudjon vinni bármelyik kábel.
Idézet a Wikipédiáról:
A kábel belseje 19-eres kialakítású, melyben a kép- és hanganyag tömörítés nélkül – egy az egyben – haladhat át 5 Gbit/másodperces sebességgel. Tervezésekor gondoltak a többcsatornás megszólalásra, így már az 1.0-s verzió is 8 külön csatornán képes szállítani 124 kHz-es, 24 bites hangot. (Ezt később felemelték 192 kHz-re. v1.1) Videoinformációknak 165 MHz-es sávszélességet terveztek, ez a Full HD-t támogatja.A legújabb HDMI 2.1 10k felbontásban (10x Full HD) 120 hertz-en tud már működni és 48 Gbit/sec az adatátvitele.
Később napvilágot láttak az újabb verziók is, mint a HDMI 1.2 és az 1.3, amelyek újabb és újabb újításokkal javítják a teljesítményt. A kábelen egy olyan jel is továbbítódik, amely minden bizonnyal a filmesek és kiadók számára jelent megnyugvást, az elismerten jól működő HDCP (High Bandwidth Digital Content Protection) másolásvédelem.Továbbra sem védem az AQ-t, csak nem biztos, hogy ott is konteot kell keresni, ahol valójában nincs
-
Ribi
nagyúr
válasz
orsib78
#1888
üzenetére
Igen, meg a másolásvédelmes szabványok, meg tömörítési módok a másolás védelem miatt, elég sok dolog történik HDMI kábel 2 végén. Mondom ezt csak így hasraütésre mondom, de szerintem könnyen meg lehet oldani, hogy 2 ugyan olyan kábel mókolás után ne ugyan úgy kösse össze a 2 eszközt. Egyik esetben minden szép és jó, másikban meg plusz tömörít, mert "nem biztonságos" a másik oldal.
-
orsib78
tag
Az említett példámban egy mp3-at játszott le a demonstrátor HDMI-n keresztül egy soundbarra. Mennyi az esély arra, hogy a SounBarban nem volt HDCP? Mennyi esély van rá, hogy az mp3 file HDCP enabled volt? Szerintem nem is lehet a HDCP-t és az mp3-at összehozni... Mindegy, értem amit mondasz, de a történetemben nem ez volt a lényeg és nem is az AQ. Hanem, hogy hülye voltam...
-
#92251648
törölt tag
válasz
orsib78
#1861
üzenetére
"Én is ezen morfondíroztam, hogy talán valami sokkal elemibb szinten van különbség, ami nem az adattartalomra vonatkozik."
Javaslom, maradj ezen a logikai úton! A számítástechnikusok azonnal a bitek tartalmára koncentrálnak, mert ők ehhez értenek. Ám a valós idejű lejátszás és adattovábbítás nem azonos sem a file másolással, sem a tömörítéssel, ezeknél sokkal bonyolultabb és merevebb folyamat. Ezernyi példát lehetne hozni arra, a bit-perfect átvitel miért nem garancia semmire, pl. egyes digitális jelforrások produkciója miért tér el egymástól, de már szörnyen unalmas ez a vitatéma. Minden érv elhangzott az elmúlt években, az álláspontok mégsem változtak, de néhányan sokadszorra is meg akarják erőszakolni egymást.
-
-
#71562240
törölt tag
Ahhoz én is kapcsolódnék, hogy "bitperfekt" eszközök (LAN-kábel, router, USB-kábel, HDMI-kábel...) cseréje-variálása "jóval nagyobb" változást okoz valósidejű lejátszás során, mint például tárolóra való letöltéskor/átmásoláskor a letöltött/átmásolt fájlban.
[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
válasz
szazbolha
#1896
üzenetére
Járj kicsit utána.
(Szólok: nincs).
Nem véletlen a ZFS terjedése mostanság, NAS-ban pedig már lassan alap. [link]Én már csak Linuxozok például és tegnap fejeztem be az új NAS-omat. ECC RAM, ZFS, így nagyon nem fáj a fejem, hogy amit lementek ma, mit olvasok be abból X idő múlva.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
orsib78
tag
válasz
Dißnäëß
#1897
üzenetére
Megadom a ZFS-t és emelek egy BTRFS-el...
Egyébként én a rendszeres backup-ban hiszek, mert hardverhiba ellen csak az véd, ha letérdel a winyó a gépedben, mondjuk villámcsapás stb, miatt, akkor megsütheted a checksumjaidat...
Persze a backupot is idönként ellenőrizni kell, hogy visszaolvasható-e róla az eredeti adat, azaz bitperfekt-e...[ Szerkesztve ]
-
Igaz, ha az ember A/B tesztet csinál az eredeti és az ATRAC3Plus 352 bit/s felvétel között, akkor kibújuk a szög a zsákból, de bőven jobb, mint bármilyen MP3, amit valaha hallottam. Kár, hogy halott formátum... Valamint többször hangoztatom azt az álláspontomat, az analógot végül a digitálisnak kell megmentenie, csak kellene már egy jó technika hozzá, ami meggyőzi a fanyalgókat is. Ezt azért mondom, mert a 30-40 évvel ezelőtt készült analóg mesterszalagok lassan elporladnak, ha nem találunk nekik egy megfelelő digitális konténert, akkor az amiért ezeket a felvételeket szeretjük, előbb-utóbb örökre elveszik. A Sony elméletileg a PDM-et (DSD) ezért fejlesztette ki eredetileg és jelenleg nincs is nagyon jobb technológia, ami ennél jobban megközelítené az analóg hangzást. Bár lenne... De úgy szól a fáma, hogy a DSD256 és ami felette van már igencsak alkalmas erre a célra...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(Szólok: nincs).
Új hozzászólás Aktív témák
- Politika
- Készülőben a Xiaomi 2021-es csúcsmodelljeinek HyperOS frissítése
- Suzuki topik
- A Fractal Design fával díszített toronyházának testvére született
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Formula-1
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Hardcore café
- További aktív témák...
- iPad Pro 11 WiFi 128GB M1 (3rd gen. 2021) + Apple Pencil 2
- GAMER PC - NZXT - RTX 3060Ti 8GB - i7 7700 - 32GB DDR4 - 500GB M.2 Nvme SSD - 1TB HDD
- BONTATLAN Új Iphone 15 PRO 128-512GB Független 1év Apple GARANCIA Deák Térnél Azonnal Átvehető.
- ÚJ Bontatlan Macbook Pro 16 M3 Pro MAX 14 30GPU 96GB 2TB Magyar billentyűzet Azonnal átvehető.
- 5% kedvezmény a Cammus szimulátor termékeihez.