Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Soká

    senior tag

    válasz steve_p #49913 üzenetére

    Köszi a táblázatot! (azért az jó, ha valaki dolgozik kicsit és nem csak a tuti tippet kéri)
    Olyan embert nem találsz, akinek mindegyikkel lenne tapasztalata, sőt valószínűleg van olyan gép, amelyiknek nincs "gazdája".
    Nagy valószínűséggel a Makita gépről jókat fogsz hallani. Legalábbis én még nem hallottam panaszt rá. Jó fűrészlappal, jó beállításokkal működni fog. (de erre a két dologra oda kell figyelni)
    A Scheppachhal kapcsolatban nekem semmilyen információm sincs csak azt tudom, hogy a cég meglepően széles kínálatot tart szalagfűrészekből. Ebből mondjuk merek arra következtetni, hogy tudják mi fán terem a szalagfűrész. De az ő gépüket csak akkor ajánlanám figyelmedbe ha találsz apróhirdetésben ilyen gépet féláron. Nem tudom, jelenleg mi a helyzet, de az utóbbi időben nagyon sok "csomagolássérült" Scheppach cuccot hoztak be az országba és elég kedvező áron kínálták "szürkeimportőrök. Doboz nélkül vagy vagy valamilyen apró hiánnyal. Szalagfűrészből persze csak kicsit láttam, ilyen nagyot nem.

  • T J

    tag

    válasz steve_p #49913 üzenetére

    A DW876 adatait annyival tudnám kiegészíteni, hogy a kerekek átmérője itt is 315mm, asztallap dönthető jobbra 45°-ig, vezető vonalzó elég jó, jobbról és balról is felszerelhető, baloldalt max 23cm, de inkább 21cm széles vágható vonalzó mellett. A 310mm az a fűrésszalag és a gépváz távolsága. Szalag-megvezetés alul és felül: hátulról csapágy, oldalról állítható fémpofák. A csapágyak az oldalukkal támasztják meg a szalag hátulját, ezért néha meg kell olajozni őket, mert a por bejut és megszorulnak. Ennek ellenére nem emlékszem, hogy cseréltem volna bármelyik csapágyát az elmúlt 15+ évben.
    Elég pontos és kellemes vele a munka. Főleg íves vágásokra használom 10-12mm széles szalaggal, 42mm vastag fenyőben.

    A gyári szalagok elég drágák, de Boronkaynál gyártanak hozzá olcsóbban. Ezek nem olyan profik, és vastagabbak is mint az előírt (0,3mm), de ha jól ki vannak hajtogatva és élesek, akkor jól lehet velük vágni.

  • steve_p

    csendes tag

    válasz steve_p #49913 üzenetére

    Sziasztok!

    Frissítettem a listát a visszajelzések alapján.

    Scheppach BASA 3
    Metabo BAS 318 Precision
    Makita LB1200F
    JET JBS-12
    DeWalt DW876-QS
    Holzstar HBS 351-2
    Holzmann HBS 300J
    Güde GBS 305 UG

    [ Szerkesztve ]

  • thyeby

    őstag

    válasz steve_p #49913 üzenetére

    Ugyanezt a kört lefutottam, amit most Te.
    A Metebót kipróbálni jobbra utaztam 50 Km-t, a DeWaltot kipróbálni balra 50 Km-t.
    Le volt egyeztetve a kereskedővel, hogy kipróbálhatom a DW-t. Elutaztam hát. (Akkor még egy áron kínálták a matebóval.) Meg se néztem alaposabban. Mondtam a kereskedőnek, hogy ki se hozza az áramot nekem, ez nem lesz megvéve.
    Miért? Már az sem tetszett, hogy egy kis szar vékony alumíniumot biggyesztettek rá tárgyasztal gyanánt. A perdöntő mutatványa a DeWaltnak viszont az volt számomra, hogy meg se törték az asztallap szélét. Rendesen vágott. És még ez sem riasztott volna el, le tudom én törni magamnak, oszt jónapot. De kiabált, hogy ezt nem lehet. Mert a steller megvezetője, és a mérőskála épp oda volt applikálva.
    Szóval rögtön tudtam, hogy ezen egy gatterról levett deszka úgy fog akadni tolás közben még egy apró kis barázdától is, hogy kihozza belőlem az ördögöt.
    A matabót is megnéztem, kipróbáltam. Alapból fenntartással kezeltem akkorra ezt a világmárkát. Ezúttal az volt a pechjük velem, hogy épp egy életlen szalag volt benne. Égetett, nyöszörgött. Az első 3-4 centi vágás után kikapcsoltam a gépet, és mondtam, hogy éppen mostanra kellett volna végigvágnia egy magammal vitt méteres 50-es bükk deszkát.
    Aztán majd hetek múlva ugrott be, hogy a hiba csak egy életlen, totálisan kicsorbított szalag lehetett.
    Épp akkor dobták piacra a Makitát. Első látásra szerelem volt. Nekem sokkal kedvesebb szalagmegvezető rendszer, ami sehol nem súrlódik. Igaz, babrásabb a beállítása a tradicionálisnál, de egyszer kell végigszenvedni, cserébe kíméli a szalagot is, önmagát is. Szürkeöntvény asztal, ami jó nagy, gyári steller, ami túlér az asztalon, billenő okosság a szalagot éjszakára meglazítani, és reggel állítás nélkül visszafeszíteni, fogasléces magasság emelő, rém könnyen állítható asztaldöntő, imbuszcsavarok a kerekek kalibrálásához, kerék a váz alatt, hogy ide-oda gurigáld az egészet, sőt még fájintos világítás is.
    Gondolkodás nélkül megvettem, amit a mai napig nem bántam meg. Amikor hazavittem, ért kellemes és kellemetlen meglepetés is. (sérült volt a feszességállító bakelit tekerentyű - szerintem valami barom ott emelte a gépet) A gép meglepően kiegyensúlyozottan tekert, a steller pedig annak ellenére, hogy csak egypontos rögzítésű, meglepően stabilan megállt, semmi torzió. A kerekek, és a 'kapaszkoró' a mozgatáshoz kiegyensúlyozatlan - beszarsz ha megemeled. A világítás csak egy marketing fogás, ami a világon semmit se ér. A vágás könnyű, szép, pontos. Boronkay szalagokat használok. Szénacél, edzett élcsúcsú féláron.
    Azóta is imádok vele dolgozni - már nagyon sokat ment.
    A vetélytárs a Felder-től volt egy Hammer 400-as. Hogy nem az lett, annak az volt az oka, hogy elutaztam érte az ország másik csücskébe. Ott foghegyről beszélt velem az eladó, én pedig faképnél hagytam, pedig a zsebemben volt az ára. Utólag örülök is ennek. A tiroli gép 2 KW, a Makita 800W. Ereje nekem eddig mindenre elég volt. Igaz, fékony anyagokhoz használom (mac 25-ös bükk). Egyszer kimértem: Üresjáratban evett 300 W-ot, terhelés alatt 450-et. Minek fizessem akkor egy kétkilowattos gépsárkány után a villanyszámlát évtizedeken át?
    Később megtudtam, hogy Árvai Zoli eladta a DeWalt-ját, mert nem szerette. Vett Ő is egy Makita LB 1200-ast, és azóta is elégedett vele.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák