- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Windows 11
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- Hálózati / IP kamera
- Aliexpress tapasztalatok
- Google Chrome
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Linux kezdőknek
- AutoCAD
- Milyen program, ami...?
Új hozzászólás Aktív témák
-
wednesday
őstag
válasz Cyberpunk #50 üzenetére
Ha nem tudjuk az inflációs hatás mértékét, intenzitását (már ha volt ilyen), akkor nem olyan könnyű meghatározni a méretét az Univerzumnak. Vagyis az eltelt idő annyira nem korlátozta a jelenlegi kiterjedést.
Ha volt inflációs időszak akkor akkor annak a gravitációs hullámot kelthetett és azt meg lehetne mérni (már ha lesz olyan érzékeny műszer).
-
Dorian
félisten
válasz wednesday #48 üzenetére
A saját univerzumunk nagyobb, de nem sokkal, mint amit beláthatunk. Hogy azon túl mi van, azt pont úgy nem tudhatjuk meg, mint ahogy a penész a befőtt felszínén sem tudhatja, mi van a kamrán túl. Valószínű, hogy számtalan hasonló és különböző univerzum létezik.
Ill. Kvantummechanika kezdi pedzegetni, hogy valószínűleg egy szimuláció az egész világegyetem, ami nagyon egyszerű elven, valószínűségi alapon működik.
Szóval karakterek vagyunk egy bazi nagy Simsben.
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
EmberXY
addikt
"Majd ha ott tartunk majd, mint a csillagok háborújában..."
Szerintem az a film pont a leggagyibb viszonyítási alap, már a hangot kiadó lézerfegyverekkel ellőtték a "realitást". A Star Trek már közelebb jár, vagy a Csillagkapu... A lényeg talán a hipertéren van, ahol nem a normál tér fizikai törvényei érvényesek, így lehetséges a fénysebesség többszörösének elérése, vagy talán a féregjáratok elmélete. Enélkül nem tudnánk soha "messzire" jutni, hiszen kőkemény fényévekről van szó, és bár a gravitációt lehet helyettesíteni, az idő múlása komoly probléma, éppúgy mint az élelem vagy a kozmikus sugárzás (amitől jelenleg a Föld mágneses tere véd minket, "odakint" ezt is el kéne viselni valahogy, és nem csak az embernek de a technikának is), és a hibernáció sem biztos, hogy megoldást jelent, ha több száz/ezer évet kell utazni. Így a normál térben szerintem soha nem fogunk mi a mélyűrben tevékenykedni.
#28, Cyberpunk: ha a matematikában értelmezhető a végtelen, miért ne lehetne az a fizikában is? Az ősrobbanás előtt mi volt? Amire én emlékszem az iskolából ebben a témában, az az, hogy végtelen nagy tömeg végtelen kis helyen zsúfolódott össze (a tömegvonzás miatt), ez szétrobbant, és így jött létre az univerzum, aminek elemei előbb-utóbb ismét összevonzzák egymást, az lesz a nagy reccs, majd kezdődik az egész előlről. A végtelen tömegből adódik, hogy a térnek is annak kell lennie, hogy elférjen benne. Hogy jelenleg mi a legutóbbi kutatás/nézet ebben a témában, azt nem tudom, bennem ez maradt meg.
Amúgy jó kis topik ez, kár lenne veszni hagyni, nagyon izgalmas ez a téma.
[ Szerkesztve ]
Up the Irons!
-
Naturalist
tag
-
EmberXY
addikt
válasz Naturalist #56 üzenetére
Én sem ragaszkodom ehhez az állásponthoz, csak erre emlékeztem.
Up the Irons!
-
Cyberpunk
félisten
Én egy fekete lyukhoz hasonlítanám az ősrobbanás előtti állapotot, nevezzük csak szingularitásnak ezért. Habár az elméletben akkor nem létezett még a négy kölcsönhatás, s az ősrobbanás után rövid ideig még egy úgynevezett szuper erő létezett csak, ez vált szét a ma ismert 4 kölcsönhatásra ami ugye a mű elektromágnesesség, erős, gyenge kölcsönhatás, meg a gravitáció. Nos ezek érvényesek lehetnek a ma ismert szingularitásokra is, még ha a téridő erősen torzul is ott. Bár az ősrobbanás ma is zajlik, hiszen a világegyetem gyorsulva tágul, noha lassul ia kéne, s pont. gravitáció miatt össze kéne egyszer roskadnia önmagába. Az említett sörét energia itt jön a képbe. Jelenleg úgy tűnik hogy a nagy reccs elmelet a valószínűbb forgatókönyv az univerzum sorsát illetően, noha maga a tér nem szunik meg csaj az anyagi világ.
A féreglyukakkal meg egy gond van negatív anyag kéne, ami antigravitációs hatással van. Mesterséges féreglyuk nem valószínű, hogy stabil tudna maradni, de elméletileg vannak spontán "termeszetes" féreglyukak is, na azokat elméletben stabilá lehetne tenni ezzel az egzotikus negatív anyaggal, már ha létezik. Viszont az utazó az időben is tudna ezen át utazni, itt meg a klasszikus időutazós paradoxonokba ütközünk. Igaz egyszerű a probléma megoldása nem lehet vissza utazni azt kész, de a féreglyuk elmelet szerint igen is lehetséges lenne. A másik probléma, hogy mondjuk el akarok utazni tegyük fel 1000 fényévre egy másik rendszerbe, ez mondjuk nehány óra féreglyukas utazással kivitelezhető lenne, meg vissza is ennyi idő, ez idő alatt az idődilatáció ugyan úgy érvényesülne rajtam is, s mire megfordulnak lehet több száz év is eltelik itt a Földön. Éppen ezért ez egy időutazás is lenne. Akik elindítottak már rég nem élnek mire vissza jövök pedig csak pár napra mentem el.
"You said you'd always be there for me.... but you're not..."
-
somogyib
őstag
válasz Cyberpunk #58 üzenetére
"A másik probléma, hogy mondjuk el akarok utazni tegyük fel 1000 fényévre egy másik rendszerbe, ez mondjuk nehány óra féreglyukas utazással kivitelezhető lenne, meg vissza is ennyi idő, ez idő alatt az idődilatáció ugyan úgy érvényesülne rajtam is"
Az idődilatációból származó eltérések azon múlnak, hogy a két inerciarendszer egymáshoz viszonyított sebessége között mennyi az eltérés. Az "iker-paradoxon" nem lenne paradoxon, ha a Föld és az "elutazó" sebességkülönbsége elhanyagolható lenne. De ott éppen arról van szó, hogy mi van akkor, ha az utazó a fénysebességhez közeli sebességgel halad.
A féreglyukas utazás ( ) arra adna lehetőséget, hogy a két inerciarendszer (itt maradtak vs. utazó) között az utazást tekintve nem kellene különösebb sebességkülönbséget produkálni és így is elérhetnénk távoli helyeket.
Ha jól gondolom...
-
EmberXY
addikt
válasz Cyberpunk #58 üzenetére
Az időutazás témáját én valahogy nem tudom befogadni, nálam sehogy se áll össze. Az oké, hogy számos elmélet "alapja", de számomra mégsem "kézzel fogható". Én úgy látom, hogy az idő abból adódik, hogy a részecskék mozgásban vannak, egymással kölcsönhatásba lépnek, és amíg hat rájuk valamilyen erő, addig (és azért) mozognak, ezért tűnik úgy, hogy halad az idő. De azt nem tudom felfogni, hogy ha én "visszautaznék", akkor ugyebár egy olyan pillanatba érkeznék vissza, ahol ennek a részecskemozgásnak egy korábbi állapota lenne a jellemző, de ez az univerzum összes részecskéjét érintené.
- Honnan vennék én akkora energiát?
- Mi "tárolja" ezeket az állapotokat, amik között váltogatnék, visszamenőleg vagy a jövőt illetően?
- Az ismert paradoxonokból egyet kiemelve, ha valamit megváltoztatok a múltban, az az összes ilyen részecske "állásra" kihatással lenne?, mi frissítene egy ekkora "adatbázist"?
Ez egyszerűen számomra nem áll össze, a térrel (téridővel?) lehet játszani, de az időbe nem tudom elképzelni, hogy bele lehetne nyúlni, egyáltalán mi alapján próbálnánk meg? Még részecskéje sincs, amire hatást lehetne gyakorolni...
Aztán lehet, hogy nagy hülyeségeket írtam, de én valamiért így látom, de érdekel ez a téma, szívesen agyalok rajta.[ Szerkesztve ]
Up the Irons!
-
somogyib
őstag
" Az ismert paradoxonokból egyet kiemelve, ha valamit megváltoztatok a múltban, az az összes ilyen részecske "állásra" kihatással lenne?"
Ez a kalsszikus fizika megközelítése. Ok-okozati összefügésseket látunk: "Ha ez történik, akkor az fog történni" (ez megfelel a programozásban az IF...THEN...ELSE ciklusnak )
Viszont a kvantumfizika megváltoztatta ezt a nézetet, mivel ott olyan jelenségekkel találkoztunk, melyek nem írhatóak le a klasszikus fizikával. És ott tartunk most, hogy semmisem "kiszámítható", mivel minden véletleneken múlik. Ez ellen sok tudós - köztük Einstein - is hadakozott, feltételezve, hogy hiba van az elméletben (legalábbis kell egy konstans).
"Én úgy látom, hogy az idő abból adódik, hogy a részecskék mozgásban vannak"
Ez szerintem is így van. Maga az idő nem létezhet mozgás nélkül.
Összegezve:
Szrintem az időutazás elmélete abból adódik, hogy az einsteini elméletet tovább bogozva - és bizonyos feltételeket figyelembe véve - elméletben elképzelhető az időutazás.
Az a kérdés, hogy amit tettél a múltban, az megváltoztatható lenne-e. És ez leginkább az entópia fogalmára vezethető vissza: minden folyamatnak van egy meghatározott iránya. Pl: Ha egy pohorat lelökök az asztalról, akkor leesik és széttörik, és ezzel mozgási,- hő,- és egyéb energiát termel. Viszont, ha ezeket az energiákat visszaadom a törött pohárnak, akkor nem fog összeállni és visszaugrani az asztalra (ez borzasztó pongyola megfogalmazás, de az entrópia kb. ezt jelenti )
Ahogy én gondolom...
[ Szerkesztve ]
-
EmberXY
addikt
"Viszont, ha ezeket az energiákat visszaadom a törött pohárnak, akkor nem fog összeállni és visszaugrani az asztalra..."
Hasonlóan látjuk, sőt én még azt is hozzátenném, hogy szerintem nem csak a pohár darabjairól van szó, és az energiákról, hanem az összes olyan kölcsönhatásról, ami attól függetlenül jött létre az univerzumban, hiszen ha visszatekerem az időt, nem csak a pohárnak kell összeállni, hanem minden másnak is az akkori állapotra kéne visszaállni.
A másik érdekes dolog, amit nem értek, hogy ha én visszamegyek az időben, akkor lényegében az időt visszapörgetem az univerzumon, de én "ugyanaz" maradok, vagyis magamon ezek szerint kikapcsoltam az idő hatását, de hogyan? Ellenkező esetben pl. csecsemő korban találnám magam, és nem is tudnék róla, hogy utaztam az időben, de akkor eleve mi értelme az egésznek?
Már én is belekavarodtam.Up the Irons!
-
-
EmberXY
addikt
Ha a relativitást figyelembe vesszük, akkor talán lehetséges olyasmit elérni, mintha előre utaznánk, pl. ha fénysebességgel megyünk egy darabig, akkor számunkra lassabban telik az idő, míg a környezet számára gyorsabban, így azt mondhatnánk, hogy a "jövőbe érkeztünk", de így sem az időt pörgettük, ráadásul visszafelé ez nem működik.
Eszerint csak a "jövőbe" lehetne menni, viszont olyasmit hallottam régebben, hogy bizonyos elmélet szerint csak a múltba lehetne utazni, mert az már megtörtént és ismert, szóval ez méginkább összezavar.Up the Irons!
-
somogyib
őstag
Két egymáshoz viszonyított rendszer között a sebsségkülönbség lehet 1 km/h, vagy 299.000 km/s is. Mindkét esetben van idődilatáció, mégsem mondjuk 1 km/h különbségnél, hogy a jövőbe utaztunk (mert nem is )
Tehát itt szerintem bukik az "utazzunk a jövőbe fénysebességgel" verzió.
Továbbá:
Fénysebességre semmit nem lehet felgyorsítani, mert ehhez végtelen sok energiára lenne szükség, de vannak olyan elktromágneses részecskék (pl. fotonok), amik "alapból" ilyen sebességgel rendelkeznek.
Na itt kezdődnek a gondok!
Mert mi van ha egy ilyen foton szemszögéből nézem a világot?
Szerintem akkor arra jutnék, hogy minden más részecske áll, tehát nem mozog, és én lennék az egyetlen részecske az Univerzumban amelyik létezik.
De lehet, hogy egy kicsit túldramatizáltam...
Mindenesetre ajánlom mindenki figyelmébe az - ezen témákat boncolgató - alábbi könyveket:
John Gribbin: Schrödinger macskája
Roger Penrose: A császár új elméje
[ Szerkesztve ]
-
EmberXY
addikt
A fénysebesség elérése a fényen kívül másnak természetesen "lehetetlen", legalábbis a normál fizikai törvények között, nekem valami olyasmi rémlik, hogy ha tömeged van, már buktad, vagy csak a végtelen nagy energiával lehetne, ahogy említetted, vagyis sehogy.
Engem a hipertér érdekelne, hogy az mennyire lenne áttörés, mert elvileg ott akár többszörös fénysebesség is elérhető.
Up the Irons!
-
Naturalist
tag
És ott tartunk most, hogy semmi sem "kiszámítható", mivel minden véletleneken múlik. Ez ellen sok tudós - köztük Einstein - is hadakozott, feltételezve, hogy hiba van az elméletben (legalábbis kell egy konstans).
Itt a véletleneken azt érted, hogy nem determinisztikus a kvantummechanika? Mert van a kvantummechanikának determinisztikus értelmezése is. Legjobb tudomásom szerint Einsteinnek a furcsa távolra hatással volt problémája és nem a determinisztikusság esetleges hiányával. Például kvantum összefonódáskor az egyik részecskére gyakorolt hatás rögtön megváltoztatja a másik részecske állapotát, függetlenül a köztük lévő távolságtól. És ez nem felelt meg az általa, valamint Podolsky és Rosennel közösen publikált írásuknak, amiben a fizikai törvények teljesnek tekinthetőségéről írnak. Itt elolvasható a híres EPR publikáció [link] csak 4 oldal
A fizikai valóság kvantummechanikai leírása nem EPR lokális.
Pl: Ha egy pohorat lelökök az asztalról, akkor leesik és széttörik, és ezzel mozgási,- hő,- és egyéb energiát termel. Viszont, ha ezeket az energiákat visszaadom a törött pohárnak, akkor nem fog összeállni és visszaugrani az asztalra
Valószínűleg nem áll össze. Mert amúgy semmi sem akadályozná meg, hogy megtörténhessen. Egyébként lokálisan csökkenhet az entrópia, ha eközben a tágabb rendszernek nő az entrópiája.
-
somogyib
őstag
válasz Naturalist #67 üzenetére
Igen, azt értem alatta, hogy a kvantummechanika nem determinisztikus.
Einsteinnek a furcsa távolra hatással is volt problémája, ahogy írtad ez az a bizonyos EPR "paradoxon".
Viszont a korábbi, Bohr-ral történő levelezései is arról szóltak, hogy megpróbált gondolatkisérleteket kitalálni, amikkel cáfolni tudná a Heinsenberg féle határozatlansági elvet (miszerint minél jobban meg tudjuk mérni egy részecske egyik tulajdonságát, annál jobban nem ismerjük a másikat).
Bár szerintem nem magát az elvet akarta cáfolni - mivel az egy matematikai leírása a dolognak - hanem az a mögött rejlő fizikai következményeket, ami azt jelenti, hogy a kvatntumfizikai folyamatok előre nem kiszámíthatóak. Azt hiszem ezzel kapcsolatban mondta elhíresült szavait, miszerint: "Isten nem kockázik"
"Mert van a kvantummechanikának determinisztikus értelmezése is."
Erről még nem hallottam. Én úgy tudom, hogy csak a Newtoni/Einstieni fizika determinisztikus.
[ Szerkesztve ]
-
Cyberpunk
félisten
Ki hogy értelmezi az idő fogalmát? Ez egy sarkalatos kérdés, már is könnyebb magyarázni.
"You said you'd always be there for me.... but you're not..."
-
Zsoltika11
tag
válasz Cyberpunk #69 üzenetére
Szerintem az idő számunkra, átlagos élőlényekre nézve nem jelent túl sok mindent. Viszont tudjuk, hogy mi csak egy végtelenül apró pont vagyunk a Világegyetemben, ahol számos olyan körülmény található, amelyek valóban befolyásolják az időt. Akár extrém mértékben. Ugye tudjuk hogy a tér és az idő együtt létezik, tehát ha a tér hajlik, az idő is. Vagyis az idő jelentősebb gravitációs környezetben (görbült térben) változik, más sebességgel telik mint egy másik helyen.
Az idő valóban egy relatív fogalom, a múlása attól függ hol vagyunk, és milyen sebességgel mozgunk. Nagyon érdekes. Sokszor elmélkedem ezen. Ahogy azon is, hogy mintha a természet nem engedné hogy az időnek extrémebb hatása legyen ránk nézve. Az idő lelassulása csak fénysebesség közelében jelentős, vagy óriási gravitációs térben pl. egy fekete lyuk közelében, amelyeket képtelenek vagyunk megvalósítani, mert olyan aprók vagyunk. Mintha "tudná" az Univerzum... tudná, hogy az idő extrém módosítását, múlásának jelentős mértékben való megváltoztatását "magas lécre" kell tenni.
És annyira védi a törvényeit, például a fénysebességet, hogy nem enged semmit ennek áttörésére, vagy csak az elérésére. Ahhoz 0 tömeggel kellene rendelkezni.
Ha egy vonat, amely a fénysebesség 99,99%-ával közlekedik, és én a vonaton egy motorral a menet irányába kezdenék haladni, akkor nem léphetem át a fénysebességet? A tudósok szerint nem. A természet válasza erre az lenne hogy számomra megállna az idő. Nem lelassulna nagy mértékben, hanem konkrétan megállna. Minél jobban közelítem a fénysebességet, annál jobban lassulna az idő, ha esetlegesen elérném, vagy átlépném (igen, nem lehetséges) akkor elméletileg megáll az idő számomra. Olyankor mi történne velem? "Kimerednék"? Az én szemszögemből mit látnék? A külső szemlélők mit látnának?Lehet picit elkalandoztam, bocsánat érte, de örülök hogy rátaláltam erre a topic-ra. Sajnos a környezeteben nem sok mindenki foglalkozik ezzel. Sok-sok kérdésem és elmélkedésem van még az univerzumról, kvantummechanikai jelenségekről, de egyszerre nem zúdítok ide mindent.
[ Szerkesztve ]
-
EmberXY
addikt
válasz Zsoltika11 #70 üzenetére
A fénysebesség egy valóban érdekes témakör, hogy még bonyolultabb legyen elmélkedni rajta: nem csak az idő múlása változik, hanem a távolság is rövidül, vagyis ha fénysebességgel utaznál x távolságig, odaérnél, de valójában kisebb távolságot kellett csak megtenned.
"Mintha "tudná" az Univerzum... tudná, hogy az idő extrém módosítását, múlásának jelentős mértékben való megváltoztatását "magas lécre" kell tenni."
Magas lécen van, de azért előfordul szép számmal, szerintem inkább csak szerencsénk van, hogy mi "biztonságban" vagyunk (jelenleg).
Ami számomra hátborzongató, az az, hogy egyre több olyan elméletet bizonyítanak manapság, aminek a megalkotói súlyos évtizedekkel ezelőtt éltek, vagy akkor alkottak meg valamit, pl Higgs, Einstein, stb. Régen még nem állt rendelkezésre ilyen fejlett technika, és mégis rámutattak valamire, ami akkor csak elméletben létezett, most meg bizonyított ténynek számít, kérdem én, honnan a fenéből tudták?
[ Szerkesztve ]
Up the Irons!
-
Cyberpunk
félisten
válasz Zsoltika11 #70 üzenetére
Igen az idő relatív, s nincs abszolút idő! A vicces az, hogy a legtöbben teljesen hibás idő fogalom szerint, egyfajta abszolút idő szerint él, úgy tekint az időre mint egy folyamatos állandó egységre. Nem könnyű megfogalmazni, de az idő lényegében a minket körülvevő dolgok történései, egy bizonyos intervallumban mérve.
Igen a fénysebesség elég érdekes jelenség, s izgatja az emberek fantáziáját. Főként a határsebesség mivoltjából adódóan. Mint egy misztikus fal, amit képtelenség áttörni, vagy megmászni. A felmerülő idődilatáció csak az egyik jelenség fénysebesség közeli sebességeknél, igazából kis sebességeknél is jelen van, de nem kimutatható, bár a műholdak eseteben már számolni kell vele. A másik probléma a relativisztikus tömeg növekedés. S leginkabb ez a gátja annak, hogy nyugalmi tömeggel rendelkező objektum nem érheti el. Mivel a tömege a végtelenbe nőne, s végtelen nagy tömeget végtelen nagy energiával lehetne csak gyorsítani, szóval ez egy ördögi kör. Persze érdekes eljátszani a gondolattal mi lenne ha c-vel utazhatnánk. Szóval a vonatos példa eseteben is ugyan ez játszódna le, hiszen te meg a vonat egy rendszert képeztek, a látszólagos nyugalmi helyzeted csak illúzió.
[ Szerkesztve ]
"You said you'd always be there for me.... but you're not..."
-
Cartevo
őstag
A NatGeo szerint az űr végtelen, de alkotóelemeinek variációi végesek, tehát minden ismétlődik, valahol mindennek van másolata.
Ezek szerint nem csak az aktuális pillanatnak van megfelelője, hanem megelőző állapotnak is, ami csak az eltelt időben különbözik. Tehát létezhet időutazás, és ha van Isten, akkor ez nem csak elmélet, hanem gyakorlat. -
EmberXY
addikt
"Ezek szerint nem csak az aktuális pillanatnak van megfelelője, hanem megelőző állapotnak is, ami csak az eltelt időben különbözik."
De a különböző időpillanatoknak megfelelő elemvariációk (amik csak az időben különböznek) pontos helyét honnan tudjuk meg? Az rendben van, hogy X idővel korábban érkezünk, de hova, a tér mely területén és hogyan találjuk meg azt a variációt, ami nekünk kell? A többi még csak-csak logikus, HA valóban végtelennek tekintjük a világűrt.
Up the Irons!
-
Olvasd el ezt : Michio Kaku ; Párhuzamos világok . Az átlagember számára is érthető formában leírva, a tudomány, fizika, kvantumechanika, kozmológia legújjabb felfedezései, elméletei, erről a témáról. EBook olvasóba töltve 800 oldal, de nem tudtam letenni, annyira jó könyv.
-
addikt
Huh ..... jó ez a topic!
Szerintem mind vakvágányra futhatunk a végtelen fogalmával.
Egyszerűen befoghatatlan és legkissebb mértékben sem kiszámítható, pont végtelensége okán! Azt mondjuk nagy bumm? Ha végtelenben próbálunk gondolkodni akkor miért ne lehetett volna már végtelen számú nagy bumm, természetesen párhuzamosan is egymás mellett? Van a mi táguló univerzumunk. és lehet (miért ne lehetene, hisz ott a végtelen) még számtalan éppen a bumm fázisban vagy a -feltételezett- összeroskadás állapotában, és minden köztes állapotban leledző univerzum. Nincs elme és eszköz ezen dolgok ellenőrzésére.
Egy elektron esetleg eljuthat odáig, hogy elméletben felfedezi, hogy ő egy kockacukor kristály univerzum "lakója". de vajon valaha is, tudomást szerezhet Koppenhága létezéséről? Gyanítom nem.Huh.... jó ez a topic!
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
EmberXY
addikt
válasz mefistofeles #78 üzenetére
"Nincs elme és eszköz ezen dolgok ellenőrzésére."
Én úgy fogalmaznék, hogy jelenleg nincs. Az emberi civilizáció még nem elég fejlett ennek megértéséhez, több ezer év alatt hiába jöttünk rá alapvető törvényszerűségekre a különböző tudományágakban, mégsem tudunk szinte semmit még magunkról se.
A végtelen fogalma is érdekes, én például elméletben el tudom képzelni (pl minden számnál van nagyobb), de a gyakorlatban nem (ami kézzel fogható, azt meg is lehet számolni, és a hely is véges, ahol tárolhatunk dolgokat), pedig ha gyakorlatban nincs végtelen, akkor a tér is véges, előbb-utóbb elfogy, vagyis az egyenes sem tud a végtelenbe menni, és egy idő után nem tudunk nagyobb számot előállítani, mert nincs hova, stb. Akkor ez egy paradoxon, vagy csak simán hülyeséget írtam?
Jó ez a topik, csak nem nagyon pörög...
Up the Irons!
-
A másik véglet melyen elmélkedni szoktam hogy miért létezik bármi is, gyakorlatilag semminek sem szabadna léteznie. Az ősrobbanás elmélet sem magyarázott mindent, Alan Guth kiterjesztette a felfúvódó modellel, mely sok látszólag véletlen paramétert a helyére tett. Azonban a felfúvódó modell okát/kiindulását is magyarázni kellett valamivel, a 10+1 dimenzió matematikája sejteti az egymáshoz közeli bránok ütközését, nagy időintervallumban, de honnan/miért léteznek a bránok, és így tovább....
-
EmberXY
addikt
Ez is egy szép téma, és itt látszik igazán, hogy halvány fogalmunk sincs a tágabb környezetünk működéséről, és keletkezéséről...
Még ha a létezésünk véletlenszerű is (ha idekeverjük a végtelent, akkor érthető, hogy előbb-utóbb minden kombinációja előfordul az elemeknek valahol), de honnan jöttek az elemek, amikből felépülünk, és minden más is?Up the Irons!
-
Kékes525
félisten
"Ez is egy szép téma, és itt látszik igazán, hogy halvány fogalmunk sincs a tágabb környezetünk működéséről, és keletkezéséről..." Az egyik alapvető talány, az hogy hogyan épülhet fel a világ úgy, hogy a mikrovilágban uralkodó törvények alapvetően különböznek a makrovilág törvényeitől. A mikrovilágban (részecskeszinten) egy csomó dolog van ami nem létezhet makroszinten. Vegyünk csak egy elemi részecskét és egy labdát. Nézzük meg a helyét, sebességét, időben való mozgását stb.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
EmberXY
addikt
Arra gondolsz, hogy minél "nagyobb" valami, annál "lassabb"? Ha makroszinten (egyszerű paraszti logikával) gondolkodunk, akkor talán a tömeg és ebből adódóan a gravitáció az, ami egyre nehezebbé, tehetetlenebbé teszi a makrovilágban a dolgokat. Érdekes dolog, bár ez már bőven nem mikroszint, de ha pl ha egy hangyát sokszorosára nagyítanánk, biztosan nem lenne annak arányában gyorsabb, amennyivel nagyobb lett, egyszerűen szétszakadna, ha ugyanolyan gyorsan próbálna mozogni, ugyanígy egy repülő rovar sem tudna repülni, ha több mázsás lenne, legalábbis szerintem.
Viszont az is érdekes, hogy ha a gravitációt említjük, az a tömeg növekedésével nő, viszont két vasgolyó nem "tapad" úgy össze, mint a vasatomok, amikből a golyók épülnek fel.
Tulajdonképpen meg is cáfoltam magam.
Up the Irons!
-
Kékes525
félisten
Nem, egészen másra, csak nagyon rosszul fogalmaztam. Olyan törvények vannak mikroszinten, amit makroszinten soha nem tapasztalunk. Egy részecske lehet több helyen is egy időben, Egy részecske saját magával interferálhat. A jövő befolyásolhatja a részecske tulajdonságát. Aztán ott van a kvantum-összefonódás. Az információ végtelen sebességgel terjedhet.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
-
sziku69
senior tag
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!
Nagyon érdekes volt olvasni őket. Kár hogy meghalni látszik ez a topik. -
-
Zsoltika11
tag
Én is nagyon kíváncsian várom. Vajon tényleg bele tudnak majd pillantani az adatok révén az ősrobbanás utáni első pillanatok körülményeibe? Sok új részecskét detektálnak? Meglátják végre az anyag legalapvetőbb, még kisebb összetevőit? A kvantumvilágot még inkább sikerül megérteni és rájönni több jelenségének az okára? Vajon tényleg keletkeznek mikroszkopikus fekete lyukak a nagy energiájú ütköztetések révén? Végülis egy pillanat törtrészére hihetetlen sűrűség, tömeg, és forróság fog koncentrálódni egy nagyon apró térrészben.
Szerintem az adatok feldolgozása közben/után olyan dolgokra derül majd fény, amit egy ideig, hosszú évekig nem fognak közölni a világgal. A gravitáció, tér, sőt az idő egymáshoz képesti viszonyukat is egészen biztos hogy új felfedezések és bizonyítékok fogják majd alátámasztani az eddigi feltevések alapján. Sőt, új dolgok is kiderülnek majd ezek tulajdonságairól. -
válasz Zsoltika11 #89 üzenetére
A mai modern fizika egyik általános törvénye hogy egy adott energiaértéken a részecskék mindíg az ahhoz igazított állapotban léteznek/létezhetnek. A gyorsítók egyre nagyobb energiával közelítik meg az ideális állapotot, mikor minden kölcsönhatás egységessé válik, csak közelítik, elérni nem tudjuk. Nagyobb energia, több ismeret/tapasztalás, közben kiderülhetnek kiskapuk, mert azok mindenhol vannak , és itt lesz sztem a kulcs. Lehet hogy van olyan "hideg" manipuláció, mellyel akár az erős kölcsönhatás is befolyásolható, vagy a gravitáció, téridő-szerkezet. De hogy megtudjuk mit rejt a malacpersely, fel kell törnünk, és az itt nem porcelánból van. Lehet hogy 100 év, de lehet hogy holnapután találnak valamit, ami eddig megbújt, aztán csodálkozás hogy eddig nem jött rá senki.
-
Fánk alakú illetve lapos Föld teóriákkal kapcsolataban sokszor a halszem optika jut eszembe. Milyen rohadt nagyot torzít, kerekít azon is, amit mi síknak látunk. Mivel a mi szemünkben is a szaruhártya domború lencsét alkot ezért mi is kerekebbnek látjuk a világot (mint ami???). Tuti nem lehet lapos a Föld?
Ezek csak a saját gondolatmeneteim, a tudásom nem terjedt még ki mindenre (lehet nem is fog ) szóval ne kövezettek meg ezért a kérdésért.
Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.
-
A saját 3+1 dimenziónkban tuti nem lapos a Föld. A látható Univerzum már más tészta, az sík/lapos, kozmológiai nyelven nyitott - a jelenlegi elfodadott álláspont. Bár ha körbenézünk gömbnek érzékeljük de mégsem zárt, ha zárt lenne akkor a nagy reccs lenne a vége, önmagába visszazuhanna, de a jelenlegi adatok szerint gyorsulva tágul.
-
Hipotézisek vannak, a nagykoponyák matematikailag is ki tudják számolni az elméleteket, a gyakorlatban még nyitott nagyon. A tér szerkezetét sem ismerik pontosan. Az is lehet hogy csak bizonyos tágulást bír ki mint a hétköznapi lufi, egy ponton valahol szétszakad. Oka állítólag a korai (nagyon korai) univerzumban bekövetkezett fázisátmenetben a túlhűlés, fagyás - igen, a milliárd fokokon is létezhet egy tulajdonságaiban homogénebb téridő mely egy bizonyos energiaküszöbön megfagy, de az alagút effektus miatt megmaradhat a fagyás előtti tulajdonság. És hogy ez meddig marad stabil, kérdéses. Ha viszont a végtelenbe tágul az Univerzum akkor is érdekes a sorsa. Ha már a protonok is elbomlanak, a még kisebb részecskék is alkothatnak szerkezetet egymástól nagy távolságban keringve is. Persze ez nagy időintervallumban létezhet esetleg, de az idő elveszti a jelentőségét, egy akkori szemlélő saját ideje szerint, normálisnak tűnhet. Gondoljunk bele hogy most mennyivel lassabban zajlanak az események mint a korai Univerzumban.
-
A megoldást már a Relativitás-elmélet is magában hordozza. A nagyon nagy energiaszintek befolyásolják jelentősen a téridő szerkezetét. Mindegy hogy a nagy sebesség vagy a nagy gravitáció, ez olyan nagy energiákkal való rendelkezést kíván, mellyel még sokáig nem fogunk tudni bánni. A nagy sebesség még elviselhető, hátránya a sajátidő nagyon nagy lassulása, a nulla felé tendál, tehát az utazó a fénysebességet nagyon megközelítve kilökődhet az ismert világegyetemből. A gravitáció pedig - egy fekete lyuk eseményhorizontjának megközelítése nem egészséges, az árapályerők részecskékre szaggatják az anyagot.
Olyan kiskapuk felbukkanhatnak melyet még nem is sejtünk, lehet hogy a relativitás egy héj, ha meghámozzuk láthatókká válhatnak a részei, lehet hogy találni fognak könnyítő effektusokat de lehet hogy soha nem lesz ilyen. -
bakgab
csendes tag
Hallottam már szétszakadó térről és a neutrínó struktúrákról amelyek nagyobbak lennének mint a mostani univerzum. Bármi lehet, valahogy mégse látom eléggé a végtelenségig kiterjeszkedő világegyetem lehetőségét.
Érdekes, hogy az idővel legtöbbeknek nincs ilyen érzetük, gond nélkül feltételezhető, hogy az idő végtelenül kiterjedhet. -
sziku69
senior tag
-
A végtelen tágulás pedig elfogadott a jelenlegi tudás szerint, ha csak nem vétettek valami szarvashibát, de hogy a sok nagy koponya mindegyike tévedne, nem valószínű. Bár Einstein előtt a relatív időt sem tudták elképzelni, csupán egy ember kellett hogy megvilágítsa, nehezen is fogadták el...
(#99) sziku69 : az Interstellar jó film, de a tudomány része csak akkor ok, ha a felsőbbrendű leszármazottaink, általunk még nem ismert technikával segítették az utazókat. Már a Gargantua közelébe jutás is megsemmisítő lenne, nem még a belsejébe...
Új hozzászólás Aktív témák
- Apple M2 Ultrákon futhatnak az iPhone egyes AI funkciói
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Nálunk is telepíthető a One UI 6.1 a Galaxy S22-re
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- World of Tanks - MMO
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- További aktív témák...
- Luigi's Mansion 1 - Nintendo 3DS
- Axagon ADSA-ST SUPERSPEED USB DUAL HDD Dokkoló 1év Garanciával!
- Lenovo ThinkPad P53 i7-9850H 32GB DDR4 T2000 4GB 256GB SSD 1 év garancia
- Samsung Galaxy A21s 32GB Új kijelző,független,12hónap garancia!
- Kingston HyperX FURY 8GB DDR3 1866MHz HX318C10FW/8,hibátlan állapotban!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen