- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Crypto Trade
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
- Mikrotik routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
somogyib
őstag
válasz Cyberpunk #58 üzenetére
"A másik probléma, hogy mondjuk el akarok utazni tegyük fel 1000 fényévre egy másik rendszerbe, ez mondjuk nehány óra féreglyukas utazással kivitelezhető lenne, meg vissza is ennyi idő, ez idő alatt az idődilatáció ugyan úgy érvényesülne rajtam is"
Az idődilatációból származó eltérések azon múlnak, hogy a két inerciarendszer egymáshoz viszonyított sebessége között mennyi az eltérés. Az "iker-paradoxon" nem lenne paradoxon, ha a Föld és az "elutazó" sebességkülönbsége elhanyagolható lenne. De ott éppen arról van szó, hogy mi van akkor, ha az utazó a fénysebességhez közeli sebességgel halad.
A féreglyukas utazás ( ) arra adna lehetőséget, hogy a két inerciarendszer (itt maradtak vs. utazó) között az utazást tekintve nem kellene különösebb sebességkülönbséget produkálni és így is elérhetnénk távoli helyeket.
Ha jól gondolom...
-
somogyib
őstag
" Az ismert paradoxonokból egyet kiemelve, ha valamit megváltoztatok a múltban, az az összes ilyen részecske "állásra" kihatással lenne?"
Ez a kalsszikus fizika megközelítése. Ok-okozati összefügésseket látunk: "Ha ez történik, akkor az fog történni" (ez megfelel a programozásban az IF...THEN...ELSE ciklusnak )
Viszont a kvantumfizika megváltoztatta ezt a nézetet, mivel ott olyan jelenségekkel találkoztunk, melyek nem írhatóak le a klasszikus fizikával. És ott tartunk most, hogy semmisem "kiszámítható", mivel minden véletleneken múlik. Ez ellen sok tudós - köztük Einstein - is hadakozott, feltételezve, hogy hiba van az elméletben (legalábbis kell egy konstans).
"Én úgy látom, hogy az idő abból adódik, hogy a részecskék mozgásban vannak"
Ez szerintem is így van. Maga az idő nem létezhet mozgás nélkül.
Összegezve:
Szrintem az időutazás elmélete abból adódik, hogy az einsteini elméletet tovább bogozva - és bizonyos feltételeket figyelembe véve - elméletben elképzelhető az időutazás.
Az a kérdés, hogy amit tettél a múltban, az megváltoztatható lenne-e. És ez leginkább az entópia fogalmára vezethető vissza: minden folyamatnak van egy meghatározott iránya. Pl: Ha egy pohorat lelökök az asztalról, akkor leesik és széttörik, és ezzel mozgási,- hő,- és egyéb energiát termel. Viszont, ha ezeket az energiákat visszaadom a törött pohárnak, akkor nem fog összeállni és visszaugrani az asztalra (ez borzasztó pongyola megfogalmazás, de az entrópia kb. ezt jelenti )
Ahogy én gondolom...
[ Szerkesztve ]
-
-
somogyib
őstag
Két egymáshoz viszonyított rendszer között a sebsségkülönbség lehet 1 km/h, vagy 299.000 km/s is. Mindkét esetben van idődilatáció, mégsem mondjuk 1 km/h különbségnél, hogy a jövőbe utaztunk (mert nem is )
Tehát itt szerintem bukik az "utazzunk a jövőbe fénysebességgel" verzió.
Továbbá:
Fénysebességre semmit nem lehet felgyorsítani, mert ehhez végtelen sok energiára lenne szükség, de vannak olyan elktromágneses részecskék (pl. fotonok), amik "alapból" ilyen sebességgel rendelkeznek.
Na itt kezdődnek a gondok!
Mert mi van ha egy ilyen foton szemszögéből nézem a világot?
Szerintem akkor arra jutnék, hogy minden más részecske áll, tehát nem mozog, és én lennék az egyetlen részecske az Univerzumban amelyik létezik.
De lehet, hogy egy kicsit túldramatizáltam...
Mindenesetre ajánlom mindenki figyelmébe az - ezen témákat boncolgató - alábbi könyveket:
John Gribbin: Schrödinger macskája
Roger Penrose: A császár új elméje
[ Szerkesztve ]
-
somogyib
őstag
válasz Naturalist #67 üzenetére
Igen, azt értem alatta, hogy a kvantummechanika nem determinisztikus.
Einsteinnek a furcsa távolra hatással is volt problémája, ahogy írtad ez az a bizonyos EPR "paradoxon".
Viszont a korábbi, Bohr-ral történő levelezései is arról szóltak, hogy megpróbált gondolatkisérleteket kitalálni, amikkel cáfolni tudná a Heinsenberg féle határozatlansági elvet (miszerint minél jobban meg tudjuk mérni egy részecske egyik tulajdonságát, annál jobban nem ismerjük a másikat).
Bár szerintem nem magát az elvet akarta cáfolni - mivel az egy matematikai leírása a dolognak - hanem az a mögött rejlő fizikai következményeket, ami azt jelenti, hogy a kvatntumfizikai folyamatok előre nem kiszámíthatóak. Azt hiszem ezzel kapcsolatban mondta elhíresült szavait, miszerint: "Isten nem kockázik"
"Mert van a kvantummechanikának determinisztikus értelmezése is."
Erről még nem hallottam. Én úgy tudom, hogy csak a Newtoni/Einstieni fizika determinisztikus.
[ Szerkesztve ]
-
somogyib
őstag
válasz #10186752 #142 üzenetére
Ha úgy vesszük a Higgs-részecske detektálása is az volt, mert ott is "csak" egy több évtizedes elméletet sikerült kísérletileg bizonyítani. De én úgy gondolom, hogy ha még nem is látjuk ezeknek az emberek mindennapjaira való hatásukat, a jövőben ez megváltozhat.
A XIX. század végén is sokan úgy gondolták, hogy a fizikai tudomány betetőzött: a Newton-i mechanika szinte minden jelenséget leírt, az elektromágnesességre meg ott voltak a Maxwell-egyenletek. Aztán a XX. sz. elején igencsak nagyot fordult a fizika (kvantumfizika, relativitáselmélet).
Szóval én hiszek abban, hogy ezek az előrelépések a jövőben hatással lehetnek a mindennapjainkra.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- DIGI Mobil
- Háztartási gépek
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- OLED TV topic
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- További aktív témák...