A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) – az úgynevezett retail minus (RM) szabályozás keretében – a napokban hatodik alkalommal tette közzé a kiskereskedelmi árakon alapuló szabályozott nagykereskedelmi árakat. A legfrissebb határozatokban megjelenő nagykereskedelmi árak a 2007. második félévi kiskereskedelmi árakból indulnak ki, és első ízben került a szabályozott körbe a csupasz DSL, azaz a vezetékestelefon-előfizetés nélküli széles sávú internet-hozzáférés nagykereskedelmi ára.
A legnépszerűbb, 1 Mbps sávszélességű hozzáférés nettó átlagára 2005 első féléve és 2007 második féléve között 40 százalékkal csökkent, miközben több mint kétszeresére nőtt a szolgáltatást igénybevevők száma – mondta Pataki Dániel, az NHH elnöke az RM szabályozás hatását értékelve. A szabályozás bevezetése óta az egykori vezetékes monopolszolgáltatók területein mért átlagárak is jelentősen közeledtek egymáshoz, azaz csökkent az egyes földrajzi területek közötti indokolatlan árkülönbség. Az RM bevezetésekor volt olyan terület az országban, ahol az átlagár több mint a két és félszerese volt a legalacsonyabb árszintnek, mára az eltérés mértéke 50 százalék alá csökkent, miközben ma már valamennyi területen több szolgáltató ajánlatai közül választhatnak a fogyasztók.
Pataki szerint a most kihirdetett nagykereskedelmi árak további lökést adhatnak a piaci versenynek. Az első ízben szabályozott csupasz DSL nagykereskedelmi ára a releváns nem csupasz DSL-szolgáltatás nagykereskedelmi árát legfeljebb 2000 forinttal haladja meg. A „csupasz” felár a Magyar Telekomnál a legalacsonyabb (1214 Ft) és a Hungarotelnél a legmagasabb (1942Ft).
Az RM szabályozás először a 2005 első félévi kiskereskedelmi árakon alapult. Akkor, a ma legelterjedtebbnek, legnépszerűbbnek számító 1 Mbps sávszélességű, lakossági, forgalomfüggetlen hozzáférések nettó kiskereskedelmi ára átlagosan havi 6247 forint volt Magyarországon; ez 2007 első félévére 4282 forintra, 2007 második félévére pedig már több mint 40 százalékkal, 3749 forintra csökkent.
A retail minus módszer bevezetése előtt csak a Magyar Telekom és az Invitel területén volt verseny a kiskereskedelmi ADSL-szolgáltatók között, ma már minden korábbi monopolszolgáltató szolgáltatási területén van. A Magyar Telekom területén 25, a Hungarotel (Invitel) körzeteiben 10, a legkisebb területen szolgáltató Monortel területén pedig egy olyan cég kínál DSL-szolgáltatást, amely nem a korábbi monopolszolgáltató tulajdonában van.
Az NHH adatai szerint 2007-ben összességében 33 százalékkal, 1 millió 325 ezerre nőtt Magyarországon a vezetékes széles sávú hozzáférések száma. Az ADSL-előfizetések száma egy év alatt 21,5 százalékkal, 745 ezerre, míg az összes kábelmodemes hozzáférés száma közel 53 százalékkal, 580 ezerre növekedett – így a vezetékes széles sávú előfizetéseken belül a kábeles hozzáférések részesedése a 2006 végi 38,3 százalékról 2007 végére 43,8 százalékra emelkedett, áll a szakhatóság közleményében.
