Miután az EU tavaly csökkentette a beszédroaming tarifáit, most a távközlési reform van az uniós jogalkotók figyelmének középpontjában. Szeptemberben várhatóan el is fogadják majd az új szabályokat, melyek jelentős hatással lehetnek az elkövetkező évek telekommunikációs fejleményeire.
Barangolás "szabott" áron
Bár a tavaly nyári szabályozás eredményeképpen a roamingdíjak 2007 szeptembere és 2008 márciusa között az előírt szintre csökkentek, mégsem alakult ki a piacon igazi árverseny. A szolgáltatók ezen a területen nem versenyeznek, a tarifák éppen a megállapított felső határ alatt vannak és nem jelent meg a fogyasztók igényeit kiszolgáló tarifainnováció sem, pedig e téren a mobilszolgáltatók általában igen csak aktívak szoktak lenni.
Az EU 2007. június 30-i barangolási rendelete kötelezte a mobilszolgáltatókat arra, hogy a más tagállamokban barangolást végző ügyfelek hanghívásai részére „eurotarifát” kínáljanak, és az árat híváskezdeményezés esetén nettó áron 0,49 EUR/percben, míg hívásfogadás esetén 0,24 EUR/percben maximálta. Ezek az árak 2008. augusztus 30-án percenként 0,46 euróra, illetve 0,22 euróra változnak. 2009. augusztus 30-án 0,43 euró, illetve 0,19 euró alá fognak csökkeni az uniós díjak.
Készül az új telekommunikációs jogszabály
A verseny elmaradása azonban láthatóan nem vette el a jogalkotók kedvét, a cél továbbra is érvényes: javítani kell az uniós távközlési szolgáltatások minőségét, olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé kell tenni azokat valamennyi európai fogyasztó számára, hozzáigazítva a szabályozást az ágazat gyorsan változó technikai és piaci körülményeihez. A jelenleg négy jogalkotási javaslatot tartalmazó telekommunikációs jogszabálycsomagot most a szakbizottságok készítik elő az Európai Parlament (EP) szeptemberi plenáris szavazására.
500 millió európai polgárnak, gyakorlatilag mindenkinek széles sávú hozzáférést biztosítana az EP – áll a képviselők által egy éve elfogadott jelentésben, sőt az is szerepel az elvárások között, hogy ahol piacilag nem kifizetődő a széles sávú hálózat kiépítése, ott közösségi, állami forrásokból is támogatni kell a beruházásokat. „Az internet és a széles sávú kommunikáció fejlődése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat, és ehhez az EU-nak is alkalmazkodnia kell” – olvasható a célok között. A széles sávú kapcsolat jótékony hatást gyakorolhat az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-tanulás és az e-közbeszerzés elterjedésére. Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a széles sáv előnyeiből, sőt – vélik a képviselők – a fejlődés bizonyos lépcsőfokait akár át is ugorhatják a gyors internetkapcsolatnak köszönhetően. A modern, internetes alapú televíziók programjainak vétele is csak magas színvonalú internetes kapcsolaton lehetséges, de széles sávot igényel az internetalapú telefon használata is. Az iskolák széles sávú kapcsolattal való ellátása alapkövetelmény, az internetes elérés a távoktatásban is nélkülözhetetlen.
A képviselők azt szeretnék, ha mindenki egyaránt részesülhetne a legmodernebb, magas kapcsolódási sebességet biztosító hálózat előnyeiből. A nehezen és drágán elérhető térségek ellátását segítik a mostanában egyre inkább használt új technológiák, mint a mobil- vagy műholdas kommunikáció. "Az Európai Unió szerepe abban áll, hogy az innováció fejlesztéséhez és az új technológiák bevezetéséhez támogató környezetet alakítson ki a versenynek és a magánberuházásoknak kedvező szabályozási keret biztosításával" – olvasható a szövegben. A jelentés szerint az egyre inkább digitális műsorszórásra áttérő földi televíziók, rádiók által szabadon hagyott frekvenciákban is vannak lehetőségek.
Hatáselemzés egy hazai szakfórumon
A hétfői rendezvény első előadásán Kecsmár Krisztián, az Európai Bizottság tisztviselője mutatja be a bizottság javaslatát, majd Bánhidi Ferenc (NHH) a reform várható európai és hazai hatásait elemzi. A magyar álláspont bemutatására vállalkozott Koppányi Szabolcs, aki az Infokommunikációs Jogi Centrumot képviseli ezen a fórumon. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen a hatóság, a minisztérium, az unió tisztviselői és a magyar piaci szereplők, szakértők, jogászok részvételével kerül sor a reformmal összefüggő változások elemzésére.
A szakfórum részletes programját az IIR Magyarország honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.
