A GVH 2006 végén indított eljárást a T-Online Zrt. ellen, ugyanis a cég reklámjaiban azt ígérte, hogy a fogyasztó 30 napon belül mindenféle költség és kötöttség nélkül elállhat a szolgáltatástól. A versenyhatóság vizsgálata azonban kiderítette, hogy a tájékoztatás nem volt valós. A reklámokban nem szerepelt, hogy ha a fogyasztó a szolgáltatást egy hónapon belül lemondta, akkor a T-Online felé fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezett, ám a Magyar Telekom nagykereskedelmi feltételei szerint a felmondást követő három hónapig nem minősül új fogyasztónak.

A fogyasztók egy bizonyos köre számára azonban számított, számíthatott az, hogy új fogyasztónak minősülnek-e vagy sem. Azon internetes szolgáltatóknál ugyanis, akik a Magyar Telekomtól vették a kiskereskedelmi ADSL-szolgáltatás alapját képező nagykereskedelmi szolgáltatást, szintén csak új ügyfelek kaphattak kedvezményes árat. Mivel a Magyar Telekom nagykereskedelmi szerződési feltételei szerint új felhasználónak csak az számít, akinek a szerződéskötést megelőző három hónapban nem volt ADSL-szolgáltatásra szóló szerződése, így T-Online szolgáltatását ingyen kipróbáló, ám azt végül igénybe nem vevő, más szolgáltatónál próbálkozó ügyfelek eleshettek a kedvezménytől.

A GVH szerint a végső felhasználó fogyasztóknak nem kell tisztában lenniük a nagykereskedelmi feltételekkel és az abból fakadó – számukra kedvezőtlen – következményekkel. Mivel más szolgáltatók a kedvezményeket nemcsak az új, hanem a régi ügyfeleknek is megadták, ezért a fogyasztók épp az efféle információra alapozva gondolhatták, hogy a próbahónap után más szolgáltatóval kötnek a T-Online áraihoz és egyéb szolgáltatási feltételeihez mérten jobb feltételekkel szerződést. Ám ha ezt tették, akkor elveszthették a kedvezményes tarifára vonatkozó jogosultságukat.

A T-Online tévéreklámjaiban kifejezetten arra utalt, hogy kötöttség és költség nélkül lehetett a próbahónapot igénybe venni, illetve hogy nem kell a fogyasztónak elköteleznie magát. Ráadásul a „próbahónap” kifejezés a hétköznapi szóhasználatban arra utal, hogy kötöttségek, kötelezettségek nélkül lehet valamit tenni a próbaidőszak alatt. A GVH szerint azonban nem bizonyult igaznak a kötöttségtől való mentesség.

Mindezek miatt a GVH a fogyasztók megtévesztésért 7 millió forintra bírságolta a T-Online Zrt.-t. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság súlyosító körülményként értékelte, hogy a megtévesztő reklámokat hosszú időn keresztül közölték és azok jelentős fogyasztói körhöz jutottak el. Ráadásul az ADSL-piacon intenzív versengés folyik, a T-Online pedig számottevő piaci részesedéssel rendelkezik. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy nem súlyos jogsértésről van szó, a megtévesztő magatartás pedig csak a fogyasztók egy részének döntésére lehetett hatással.