Ahogy az várható volt, az Edward Snowdennel együttműködő lapok folytatják a jól megtervezett fokozatos kiszivárogtatást – a The Guardiannek időközben akadt egy kis gondja, mivel a kormány utasítására meg kellett semmisíteniük azt a merevlemezt, amelyen a megkapott dokumentumok voltak, ám kimásztak a csávából, mivel pár napra rá megállapodást kötöttek a szintén információbirtokos The New York Timesszal, így folytathatják a publikálást. A tegnapi nap szenzációját a The Washington Post szállította, akik egy 178 oldalas pénzügyi jelentésből tettek közzé részleteket.

A Snowden által átadott jelentés a hírszerzők 2013-as költségvetését tartalmazza, és ebből kiderül, hogy az úgynevezett „Black Budget” összesen 52,6 milliárd dollár. Azt 2007 óta már nyilvánosságra hozza az amerikai kormány, hogy mennyit áldoz összesen a titkosszolgálatokra, de azt eddig nem lehetett tudni, hogy ebből mennyit költenek a titkos megfigyelési programokra.

A fenti összeg kétharmadát a 16 titkosszolgálati szervezet közül a „nagy ötös” három legsúlyosabb tagja kapja: a CIA (Central Intelligence Agency), az NSA (National Security Agency), illetve az NRO (National Reconnaissance Office), amelyik a műholdas felderítést koordinálja (14,7 – 10,8 – 10,3 milliárd dollár).

A megítélt összeg jó részét adatgyűjtésre és elemzésre használják fel az ügynökségek, de tanulságos az NSA költése bontásban: 5,2 milliárd önmaguk fenntartására megy el, 2,5 milliárdot költenek adatgyűjtésre, illetve 3,1 milliárdba kerül a begyűjtött adatok elemzése. A másik két ügynökség hatékonyabb: az NRO büdzséje felét teszi ki az adatgyűjtés költsége, míg a CIA költ magára a legkevesebbet, ők a pénzük 80 százalékát adatgyűjtésre használják fel. A szervezetek jelentős összeget fordítanak a digitális titkosítások kutatására.

A költségvetésből egyéb érdekes dolgok is kiderülnek: ha a szervezetek feladatait, céljait nézzük, akkor 20 milliárdba kerül az amerikai vezetők döntéshozatalának információkkal való támogatása, 17,2 milliárd megy el a terrorizmus elleni küzdelemre, 6,7 milliárdot költenek a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására, 4,3 milliárdot emésztenek fel a kiberbiztonsági műveletek, illetve 3,8 milliárdot kóstál az elhárítás, a külföldi hírszerzők tevékenységének felderítése.

Az is kiderül a dokumentumokból, hogy milyen feladatokra koncentrálnak az ügynökségek. Az NSA idei tervei között szerepel legalább négyezer olyan személy körülszaglászása, akik bizalmas információkhoz férnek hozzá, és felmerült a gyanú, hogy visszaélhetnek ezekkel. Mind az NSA, mind a CIA aktívan dolgozik azon, hogy hírszerzési célokból külföldi, védett hálózatokat törjenek fel. Külön erőforrásokat biztosítanak olyan területekre, ahol kevés információval rendelkeznek: például a pakisztáni atomfegyverek ügye, az orosz kormány tervei, vagy például az észak-koreai atomfegyverek. Külön 48 millió dolláros keretet hoztak létre egy olyan kutatásra, melynek célja, hogy a nagy amerikai IT cégektől hozzájuk áramló mérhetetlen mennyiségű adat kezelésére hatékony módszereket fejlesszenek ki.

Az NSA egyébként még mindig nem tudja, hogy az állítólag 20 ezer dokumentumot lemásoló Snowden pontosan mennyi és milyen anyagokat vitt magával – híradások szerint ezt úgy igyekeznek kideríteni, hogy modellezik a munkáját, hozzáféréseit, hogy megtudják, mihez juthatott hozzá. És – közölte tegnap az NBC-vel egy korábbi hírszerző – nagyon úgy tűnik, hogy nagyobb a baj, mint korábban sejtették. Ennek fő oka, mondta el Jason Healey, hogy az NSA informatikai rendszerének hozzáférési szabályozása, a munkahelyi policy egy évtizeddel van elmaradva a mai követelményektől. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy hiába vannak adatszivárgást megelőző intézkedések, a külsős alvállalkozó Snowden rendszergazdai jogosultságot kapott, amivel szinte a teljes informatikai rendszerhez hozzáfért.