Amikor 2013-ban kiderült, hogy a vezető amerikai titkosszolgálat, az NSA (National Security Agency) tömegesen gyűjtött adatokat az amerikai polgárok elektronikus levelezéséről, a kormányzat elismerte, hogy valóban zajlott ilyen program, ám azt 2011 decemberében „működtetési és finanszírozási okok miatt” leállították. De nagyon úgy tűnik, hogy ez csak magyarázkodás volt, mivel a The New York Times munkatársainak kezébe került dokumentumból kiderül, hogy az NSA talált egy másik módot arra, hogy adatokat gyűjtsön az USA polgárainak levelezéséről (a metaadatokról), hogy az emberek kapcsolatrendszerét feltárja és elemezze. Mindezt ráadásul úgy, hogy ne kelljen bevonnia a távközlési szolgáltatókat, illetve a hírszerzést felügyelő szövetségi hatóságot (Foreign Intelligence Surveillance Court) is kihagyhatták a képből.
A New York Times által megszerzett belső jelentésből kiderül, hogy az időközben megváltozott törvényi helyzet miatt az NSA-nek új utakat kellett keresnie, hogy információkhoz jussanak az amerikai állampolgárokról is – míg a külföldiekkel szemben megengedő a szabályozás, az alkotmányos alapjogok miatt igen szűk a hírszerzés mozgástere az ország polgáraival szemben, itt nagyon szigorúak a feltételek.
Törvény akad, csak keresni kell
Az egyik megoldás az volt, hogy a viszonylag szabadon ellenőrizhető külföldi kommunikációból szűrték ki azokat, melyek amerikaiakat is érintettek – hivatkozhattak arra, hogy ők a külföldieket figyelik meg.
A másik trükk a már sokszor kárhoztatott, a megfigyelést szabályozó FISA törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) 2008-as módosításának alkalmazása volt, ugyanis ez gyakorlatilag szabad kezet ad a nem amerikaiak bírói végzés nélküli megfigyelésére, beleértve azt is, hogy a külföldieknél lévő, amerikaiaktól származó e-maileket is megvizsgálják. Mindennek célja eredetileg a valódi vagy potenciális terroristákkal együttműködő amerikaiak kiszűrése.
De mi ezzel a probléma? A hírszerzés végzi a munkáját – mondhatnánk. Ez egyrészt igaz, ám – különösen az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok bizonyítják – az amerikai titkosszolgálat nagyon sok esetben a feladatkörén túlterjeszkedett, és gyakorlatilag ellenőrizetlenül figyelte meg saját államának polgárait, és ezzel megsértette az alkotmányt is. A most napvilágra került dokumentum pedig azt bizonyítja, hogy erre azóta is megvolt az esélye, mert megtalálták a jogi kiskapukat ahhoz, hogy újra csak szabadon figyeljenek meg szinte akárkit, ha sikerült hivatkozási alapot találni hozzá.
