Rendben zajlik az átállás a digitális munkarendre a szakképzésben is – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel. Hangsúlyozták, hogy az ITM fenntartása alatt álló szakképzési intézményekben gyors ütemben zajlik az átállás a tantermen kívüli, digitális oktatási rendre. A tanulók és az oktatók kiértesítése időben megtörtént, a tanügyi rendszerben a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnövekedett aktivitás tapasztalható. Az átállást az ITM szerint megkönnyíti, hogy a tanárok többsége eddig is rendszeresen használta munkájához a digitális platformokat.
Mint írják: a szakképző intézményekben is alkalmazott Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) az első adatok alapján jól vizsgázott. A rendszerben a tanárok követhető módon tudnak feladatokat kiadni, üzeneteket küldeni és teszteket feltölteni – közölte a tárca. A KRÉTA rendszerben korábban egy átlagos munkanapon összesen 10 ezer házi feladatot rögzítettek a tanulóknak, kedden ez a szám 33 ezer fölé emelkedett. A szakképzés esetében a feltöltött házi feladatok száma a korábbi átlagos 2000-ről 3900-ra nőtt, és további élénkülés várható. A feltöltött kérdőívek száma egyetlen nap alatt érte el az eddigi éves mértéket, az átlagos 700-at. Míg az elmúlt egy évben a szakképzéssel kapcsolatban naponta hozzávetőleg 200 üzenetet küldtek, addig kedden több mint 2100 üzenet jutott el a diákokhoz, szülőkhöz a KRÉTA rendszeren keresztül – tájékoztatott az ITM.
A szaktárca kiemelte, a kormányzat fő célja teljesült, a diákok már az első digitális tanítási napon kaptak feladatot. A tantermen kívüli, digitális munkarendre 2020. március 18-ig kell részletes eljárásrendet kialakítaniuk a szakképzési centrumok vezetőinek. A minisztérium az intézmények bevonásával dolgozik a tantermen kívüli oktatás feltételeinek megteremtésén, ezzel biztosítva, hogy minden tanuló sikeresen zárhassa a tanévet - írja az ITM közleményében.
Ezzel szemben a közösségi fórumokon és a speciális, oktató-szülő kapcsolatokat kezelő felületeken számtalan olyan vélemény olvasható, melyek szerint a nehézkessége és kidolgozatlansága miatt eddig sem nagyon használt KRÉTA platform alkalmatlan a távoktatásra (ráadásul tegnap és ma többször is elérhetetlen volt rövid ideig) – különösen a digitálisan képzettebb pedagógusok idegengednek tőle –, így az az általános tapasztalat, hogy a tanárok, tanítók alternatív, már korábban is használt ingyenes megoldásokat választanak (a bejegyzések alapján a pl. a Google Classroom az egyik sláger). Ebben nagy segítség lehet, hogy a legtöbb távmunkát, távoktatást is biztosító gyártó, szolgáltató korlátozások feloldásával támogatja ezt a törekvést.
