A Google a hivatalos blogjában jelentette be, hogy átszervezték, illetve némileg átírták a cég szolgáltatásaival kapcsolatos adatvédelmi rendelkezéseket. A több mint 60 szolgáltatásra vonatkozó új adatvédelmi alapelvek március elsején lépnek hatályba.

Habár a vállalat fő célja dicsérendő módon a felhasználási feltételek és az adatvédelmi szabályozás egyszerűsítése volt, a változtatásokat elemző szaklapok döntő többsége nem lelkendezik. A kétkedés fő oka, hogy a reform kétarcú: az nagyszerű, hogy a jogairól és kötelezettségeiről tájékozódó felhasználónak márciustól nem hatvanféle előírás között kell tévelyegnie, hanem egyetlen, általános szabályokat megadó dokumentumban. Ugyanakkor a változás másik fele nem kevés aggodalmat kelthet, mivel az egyszerűsítés és centralizáció másik eleme, hogy bármelyik Google-szolgáltatásba regisztrálunk, jelentkezünk be, az ott megadott információkat a Google rendszere automatikusan megosztja a többi szolgáltatással is (ahogy a Facebook vagy az Apple is csinálja), nagyjából azon az elven, amelynek jelenlegi csúcspontja a Google+: minden egyéb szolgáltatást ebbe a nagy keretbe kívánnak integrálni. Jelen pillanatban három kivétel van: a Chrome, a könyvkereső Books, illetve a mobilos fizetésre használt Wallet. (A Google+ esetében egyébként épp mostanában kellett felpuhítaniuk a valódi név kötelező megadását előíró feltételt, mivel sikertelenül próbálták erre rászorítani a felhasználókat.)

Ez a nagy közös kosár sok kényelmi funkciót nyújthat a felhasználóknak, ám céges oldalról ennek egyetlen célja van: a célzott reklámok még hatékonyabbá tétele. Ennek lényege, hogy a különféle oldalakon tapasztalható online aktivitásokat egy algoritmus összegzi, majd az adott felhasználóhoz kapcsolódó feltételezett érdeklődési körök alapján történik a reklámok megjelenítése. Például, ha a felhasználó egy adott zenész felvételeit megnézi a YouTube-on, akkor az egyéb, a felhasználó által igénybe vett Google-szolgáltatásokban a rendszer ehhez a zenészhez kapcsolódó hirdetéseket fog kirakni.

Az alapelv egyáltalán nem új, a Google eddig is pontosan ezt csinálta, folyamatosan fejlesztették a belső információ-megosztási módszereket, és ennek egy minőségileg fejlettebb változata az, amely márciustól lesz hivatalos.

De – ahogy a Google termékeinél mindig is szokás volt – az adatvédelmi szakemberek aggódnak. Abban a régi és meddő vitában nem akarnak állást foglalni, hogy a Google – most szándékosan szélsőségesen fogalmazva – az ingyenes szolgáltatásaival az emberiség jótevője, és az ingyenességért „mindössze” információkkal fizetünk, vagy pedig a Google az „ősgonosz”, az információ Molochja. Azt viszont valószínűleg joggal tartják aggályosnak, hogy az új szabályozásban nem jelenik meg a fenti szisztémából való kilépés lehetősége, az opt-out funkció.

Ez annyit jelent, hogy aki nem akarja, hogy a Google rendszere folyamatosan kövesse a szolgáltatásokban online tevékenységét, majd ezt más szolgáltatásokkal megossza, annak csak egyetlen lehetősége van: törölni felhasználói fiókját. (Frissítés alább) A hivatalos blogban megemlítik ugyan, hogy az úgynevezett Ads Preferences Manager segítségével beállíthatjuk, hogy milyen hirdetések jelenjenek meg nekünk, és milyenek ne, ám a többi korlátozott privacy-beállításhoz hasonlóan ez is csak finomhangolás, és nem opt-out lehetőség, ráadásul ide csak úgy léphet be a felhasználó, ha a böngészőjében engedélyezi a cookie-k, a sütik használatát.

Frissítés: A Google képviselője pontosításra kért bennünket, annak érdekében, hogy a felhasználók tisztában legyenek azzal, hogy több lehetőségük is van a megosztás elkerülésére. Ezek szerint a következőket teheti az, akinek ez az új rendszer nem nyeri el a tetszését:

• bejelentkezés nélkül használja a Google szolgáltatásait [ez valóban jó módszer, de bizonyos szolgáltatásokat nem lehet enélkül használni - a szerk.]
• a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy a Data Liberation funkció segítségével fiókjukból részben vagy teljesen eltávolítsák a személyes adataikat
• [az Ads Preferences Managert már említettük - a szerk.]
• a Google támogatja a több fiók egyidejű használatát, így a felhasználó el tudja különíteni a különféle típusú online tevékenységeket
• az információkezelés céljából létrehozott Dashboard lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó beállítsa, hogy egy fiók használata esetén a szolgáltatások milyen információkat osztanak meg
• végső esetben a felhasználó kereshet másik szolgáltatást is [ „The ultimate opt out is going to another service.”]

A Google képviselője végül felhívja a figyelmet arra a ropogósan friss információra, mely szerint Viviane Reding EU-s igazságügyi biztos végtelenül örül annak, hogy órákkal az új uniós adatvédelmi direktívák kihirdetése előtt a Google egy olyan lépést tett, mely teljesen egybeesik az európai elvárásokkal, és bízik abban, hogy a megkezdett utat folytatják: „Google was quick. Even before the Commission decided on the new European law, Google made the first in the step of more privacy rules. I can only applaud more companies to try to move in the right direction.”