A új rendelkezés lényegi elemeit az Amnesty International magyar oldalán foglalták össze röviden.

Amiről szó van: 2019. december 10-én fogadta el az Országgyűlés az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. salátatörvényt, amely többek között a rendőrségi törvény módosításával az igazoltatás szabályait is átrajzolta 2020 május 1-jétől.

Mi változik?

A péntektől hatályba lépő szabályok szerint amennyiben valaki megtagadja személyazonosságának igazolását, a rendőrség feltartóztathatja, és ha más módon nem sikerül a személyazonosságát igazolni, fényképfelvételt készíthet róla, amelyet egy arcképelemző rendszeren keresztülfuttatva, automatizált eljárásban összevetnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokkal (például a személyi készítésekor készült képpel), majd az eredmények alapján, a célra szolgáló eszköz segítségével a nyilvántartásból lekérheti a személyazonosító adatokat és fényképeket az igazoltatott azonosításához.

Ha a helyszíni azonosítás vagy ellenőrzés ezek után is sikertelen, további adategyeztetés érdekében az illetőt előállíthatják.

Az újdonságot az adja, hogy eddig a rendőrségnek nem volt lehetősége erre az eljárásra: ha nem sikerült az igazoltatott személyazonosságát megállapítani, az előállítás volt az egyetlen lehetőség.

Az arcképelemzés folyamatának részletes szabályait a 2015. évi CLXXXVIII. törvény és a 78/2015. (XII.23) BM rendelet szabályozza. Ezek alapján, ha valaki az igazoltatás során megtagadja a személyazonosságának igazolását, a rendőr készíthet egy fényképfelvételt az illetőről (arcképmás), amelyet az erre a célra szolgáló eszközével továbbíthat a Belügyminisztériumnak (a törvényben központi szerv), amely az arcképmásból úgynevezett arcképprofilt (az arcképmásból képzett alfanumerikus adatsor) hoz létre.

Honnan vannak a BM-nek arcképprofiljai?

A nyilvántartásokat vezető szervek (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, idegenrendészeti nyilvántartás, menekültügyi nyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás) az általuk nyilvántartott emberek mindegyike esetében egy úgynevezett technikai kapcsoló számot képeztek, amely egy betűkből és számokból álló adatsor, és a célja az illető személyazonosító adatainak és az arcképmásának az arcképprofilhoz történő hozzárendelése.

A nyilvántartást vezető szerv ezeket a technikai számokat, az arcképmást és ahhoz tartozó metaadatokat (mikor került a kép nyilvántartásba, illetve az illető születési éve és neme) megküldte a BM-nek, akik ezekből arcképprofilokat képeztek, és azokat, illetve a metaadatokat és a technikai kapcsolódó számokat nyilvántartásba vették (ez az úgynevezett arcképprofil nyilvántartás). Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy mondjuk az okmányirodában a személyihez készített fényképet és annak adatait (mikor készült a kép, milyen nemű az illető és mikor született) illetve a nyilvántartást vezető szerv által generált számokból és betűkből álló adatsort (technikai kapcsolódó szám) megküldik a minisztériumi nyilvántartás számára.

Hogyan működik a gyakorlatban?

Az igazoltatás során megküldött képből készült adatsort a BM egy informatikai szoftver (arcképelemző rendszer) segítségével összeveti a rendszerben található más arcképprofilokkal. Ha eredményes a folyamat, akkor az első 5 legnagyobb egyezőséget mutató arcképprofilhoz tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki az eszköze segítségével a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket.

Fontos megjegyezni, hogy a rendőrség az így kapott adatsort csak az igazoltatás során, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatja fel, és legkésőbb annak átvételét követő 30 napon belül törölnie kell. Adatvédelmi szempontok miatt indokolt volna úgy módosítani a rendelkezést, hogy a lehető legrövidebb időben belül, legkésőbb 30 napon belül törlik – jegyzi meg az Amnesty.

Hasonló automatizált eljárás vált egyébként elérhetővé az elektronikus ügyintézést igénybe vevő személyek ellenőrzésére, illetve a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok kiadása során is.

Eddig nem használtak arcfelismerést?

De, korábban is volt lehetősége a hatóságoknak (ügyészség, rendőrség, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, büntetésvégrehajtási-intézet, Országgyűlési Őrség, nemzetbiztonsági szolgálatok stb.), hogy meghatározott esetekben kérjék a BM és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) Arcképfelismerő Elemző Osztályának (mint az arcképelemző tevékenységet végző szerv) a segítségét emberek azonosításában, személyazonosságuk ellenőrzésében.

Az újdonság, hogy péntektől az igazoltatások, illetve az elektronikus ügyintézés és a hatósági igazolványok kiadásánál már nem lesz szükség arra, hogy az NSZKK két elemzője egymástól függetlenül megállapítsa az egyezést, hanem ezekben az esetekben ezt az informatikai rendszer egyedül, az embert kikapcsolva végzi majd ezt el, és azonnal (korábban a folyamatra 8 nap állt rendelkezésre) értesíti mondjuk az igazoltató rendőrt az eredményről.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábbi állásfoglalásában még úgy alakította ki a véleményét, hogy a biometrikus személyazonosítás-támogatás, valamint a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatások kizárólag emberi közreműködéssel történnek, ami természetes korlátját jelentik a feldolgozható adatok mennyiségének, így adatvédelmi szempontból biztonságosabbak. Ehhez képest lényeges újdonság, hogy mostantól automatizált biometrikus ellenőrzésre is van lehetőség, amellyel kapcsolatban még nem ismert a NAIH álláspontja.