Az elektronikus számlák "értelmezhetőségét (olvashatóságát)" – ahogy azt már a vonatkozó PM-rendeletet elemző írásunkban is kifejtettünk – az elektronikus dokumentum formátumának megfelelő meghatározása tudja biztosítani. Hosszú távon az erősen "védett" technológiáktól lehető legfüggetlenebb megoldást észszerű keresni, ezért – bár a célra alkalmas lenne például a PDF (Portable Document Format) formátum is – célszerűbb egyszerű, nyílt szövegként kezelhető állományokként tárolni az elektronikus számlákat (pl. egy XSD sémának megfelelő, UTF-8 szerinti kódolású Unicode karakterkészletet használó XML formátumú állományként). Az XML segítségével a különböző adatbázisok, számlázó alkalmazások közötti hordozhatóság nem fog problémát jelenteni. Az informatika világában egyre több területen jelentkezik igény az együttműködési képesség biztosítására, és ehhez sok esetben nyújt megoldást az adatok leírásánál az XML.

Az értelmezhető (olvasható), strukturált tartalom révén megoldhatóvá válik az elektronikus számlák automatizálható feldolgozása is. Nyilvánvalóan széles körben együttműködésre képes rendszerekkel lehet csak a problémától mentes működést elérni, ezért a nemzetközileg elfogadott (elsősorban az Európai Unió tagállamaira vonatkozó) szabványokat érdemes követni nálunk is az üzenetek formátumának meghatározásakor.

A kérdéses formátum kiválasztása azonban korántsem egyszerű. Bár az elektronikus számlák használata az Európai Unió tagállamaiban már 2004. január 1. óta lehetséges, a legújabb jelentések és szabványok az elmúlt napokban, hetekben kerültek csak napvilágra.

A jelenlegi helyzet szerint várhatóan a következő két megoldás lesz az irányadó a tartalomformátumnál:

• OASIS – Universal Business Language 1.0
• IDA e-Procurement protocol XML schemas initiative

Az eddig favorizált lehetséges megoldás – az ISO TS 20625 szabvány alapján történő EDIFACT üzenetek leképezése XML sémákra – csak átmeneti módszerként felel meg a CEN/ISSS dokumentum állítása szerint (CWA 14711), ahol egyben azt is leírják, hogy az OASIS ebXML technológiáját támogatják az elektronikus ügyvitel és kereskedelem terén, az ebXML pedig az UBL (Universal Business Language) XML sémákat fogja használni az eladó és a vásárló közötti kommunikáció üzeneteinél (pl. megrendelés, visszaigazolás, számlázás). Az ebXML technológiát az UNECE szervezeti egysége (UN/CEFACT) is támogatja. Az UBL v1.0 változatát 2004. május 1-én adták ki, és tették letölthetővé az OASIS honlapjáról.

Az IDA (Interchange of Data between Administrations) – az Európai Bizottság szervezeti egysége – az "e-Procurement" témakörön belül az "e-Ordering" és az "e-Invoicing" üzenetformátumait határozta meg a 2004 júniusában megjelent munkaanyagában. A dolog érdekessége, hogy az XML sémák kidolgozásánál három modellt vettek alapul: a brit OGC, a norvég eHandel és az OASIS UBL szabványát, azaz az UBL – kisebb-nagyobb módosításokkal, de – itt is megjelent, így mindenképpen irányadó lehet az Európai Unióban.

Azt lehet tehát látni, hogy kiforrott megoldás még nincs az elektronikus számla ezen területén, de annyi bizonyos, hogy ahol ma az XML technológia megjelenik, ott fontos szerepet játszanak az OASIS szabványai (pl. érdemes más területre, a dokumentumok tartalomformátumára is gondolni, ahol szintén a Microsoft és a Sun/OASIS OpenOffice XML sémáit tekinti az IDA iránymutatónak).

Szabó Áron (BME-IK ITSec Csoport – IHM együttműködés)