Az elektronikus aláírást elvileg már sokan használhatnák Magyarországon, de ma még csak 3000 "adóalany" él ezzel a lehetőséggel az APEH-kapcsolataiban, illetve még a magánnyugdíjpénztáraknál érezhető bizonyos mozgolódás. Tegnap egy új terület jelentkezett az alkalmazási palettán, ugyanis a NetLock Kft., Magyarország egyik minősített hitelesítés- és időbélyeg-szolgáltatója a Wizz Air Hungary Kft. részére ünnepélyesen kibocsátotta hazánk első elektronikus számláját.

"A Wizz Air éves szinten több 10 millió forint megtakarításra számít az elektronikus számlázás használata révén" – nyilatkozta Hajdu András, a Wizz Air pénzügyi és informatikai vezérigazgató-helyettese.

A jogi környezet rendezése érdekében 2004. május 1-én új rendeletet léptetett hatályba a Pénzügyminisztérium, mely a "20/2004. (IV. 21.) PM-rendelet az elektronikus számláról" címet viseli, és kimondja, hogy fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített időbélyeg együttes használata esetén – vagy alternatívaként EDI rendszer segítségével – az elektronikusan kibocsátott számla megegyezik jogi értelemben egy papíralapú számlával.

*

Mire is van szükség egy elektronikus számlázáshoz?

Először is meg kell állapodniuk a feleknek a számlázás módjáról, amely pl. egy webboltnál nem más – a vonatkozó rendeletek szerint –, mint egy egyszerű "pipa" tudatos beillesztése a megfelelő helyre (checkbox). Az EDI rendszer esetében nem mehet az egész folyamat elektronikusan, ott megkövetelnek havonta egy papír alapon létező összesítő jelentést is a számla kibocsájtójától.

Az elektronikus számla kibocsátásához szükséges alkalmazásokat persze be kell szerezni és lehetőséget kell biztosítani az időbélyegző szolgáltatás elérésére. Mindezek mellett a kibocsátott elektronikus számlákat öt évig meg kell őrizni – igaz, az elektronikus aláírást tartalmazó dokumentumok archiválásának csak az (idei év második felében várható) elektronikus aláírási törvény módosítása után lesznek tisztázottak a feltételei.

A fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz a tanúsítványt egy hitelesítés-szolgáltatótól kell beszerezni, és – bár az elektronikus aláírási törvény nem teszi kötelezővé ezen a szinten a biztonságos aláírás-létrehozó eszköz használatát – érdemes intelligens kártyát (smart card) használni, ahol a titkos kulcsot tárolhatjuk.

Mit nyerhetünk az elektronikus számlázással?

„Pénzt, pénzt, pénzt...” és időt! No, meg az sem mindegy, hogy elég-e egy DVD a 61000 elektronikus számla tárolásához (kb. ennyi egy DVD-lemez kapacitása), vagy el kell viselni, hogy egy 15 méter magas papírtorony éktelenkedik a drágán bérelt irodánkban. No persze, az önbecsülésünknek sem árt, ha elmondhatjuk magunkról, hogy a számlázásunkkal az információs társadalom krémjéhez tartozunk!

*

Az új technológia adta lehetőségeken már sokan gondolkodnak. Több cég is jelezte a PM felé, hogy a már eleve meglevő EDI rendszerét szeretné használni elektronikus számlák kibocsátására, de a jövőben a többség valószínűleg inkább az elektronikus aláírást fogja használni elektronikus számlák kibocsátásához – a hitelesítés-szolgáltatók nagy-nagy örömére.

A NetLock témával kapcsolatos sajtótájékoztatóján is hosszas, érdemi vita bontakozott ki az "elektronikus számlák, mint strukturált adatok" formátumával kapcsolatban. A PDF és egyéb képi formátumok ellen szólaltak fel a legtöbben, és – a mai irányoknak megfelelően – a nyílt szövegként felhasználható XML nyelven leírt (XSD, XML sémák) állományokat javasolták inkább, amelyek tartalmát – többek közt az EDI rendszerekkel való legkönnyebb együttműködési lehetőség érdekében – az EDIFACT szabvány adhatná. Az EDIFACT üzenetek XML sémák révén történő leírásával az ISO (ld. ISO TS 20625) és az OASIS ebXML munkacsoportja is foglalkozik.

Szabó Áron (BME IK ITSec – IHM-együttműködés)