2. Cikkek
  3. Szoftver

A Windows ára visszajár?

A Windows-adó problémája

Nem – mormolta magában a választ Kamil Páral arra a kérdésként értelmezendő állításra, amellyel újonnan vásárolt Lenovo notebookjának első bekapcsolása után szembesítette őt a gépre előtelepített Windows Vista. A cseh felhasználó azért nem tett pipát az „Elfogadom a jelen feltételeket” mondat mellé, mert nem volt szüksége a Microsoft operációs rendszerére, ahelyett Linuxot akart használni. A licencfeltételekben szerepelt ez a mondat is: „A szoftver használatával Ön elfogadja a jelen feltételeket. Amennyiben Ön nem fogadja el a feltételeket, úgy ne használja a szoftvert, hanem forduljon a gyártóhoz vagy a telepítőhöz a vételár visszatérítésére vagy jóváírására vonatkozó visszatérítési rend meghatározása érdekében.”

Ezen felbátorodva Páral a Lenovo helyi képviseletének terméktámogatási munkatársaihoz fordult, akik hosszas egyezkedések után azzal a feltétellel ajánlottak neki majdnem 2000 koronányi visszatérítést a nem használt operációs rendszerért, ha aláír egy titoktartási szerződést, és senkinek sem beszél az esetről. A férfi ebbe nem egyezett bele, inkább megírta a kálváriája történetét egy helyi linuxos oldalnak. Végül aztán a pénzről sem kellett lemondania: a lap szerkesztői a sztoriért cserébe honoráriumként kifizették neki a Lenovo által megajánlott összeget.

Ez az augusztusi eset jó példa arra, (1) hogy állhatatossággal és kitartással visszaszerezhető a gyártótól az új számítógépre fölöslegesen előtelepített Windows ára; (2) hogy a gyártók ezt a lehetőséget nem akarják reklámozni. Annyira nem, hogy ezzel kapcsolatban a vevő tájékoztatást alapértelmezés szerint sem a boltokban, sem a termékhez járó dokumentációban nem kap, sőt a supporttól is csak akkor, ha olyan gyártóval hozta össze a szerencséje, amelyiknek van e kérdésről kidolgozott állásfoglalása, és azt a help deskes munkatársak felé kommunikálja is.

Adó vagy sem?

De miről is van szó? A világ legtöbb országában – ahogy Magyarországon is –, a márkás számítógépek előtelepített operációs rendszerrel, az esetek túlnyomó többségében a Microsoft Windows valamelyik változatával vásárolhatók meg. Ennek azonban nem mindenki örül. Leginkább azok nem, akik nem szeretnének Windowst használni a számítógépükön, és ezért nem szívesen fizetnék ki a Microsoft-rendszer árát, amelyet a gyártók beépítenek a PC vagy a notebook árába. Ezek a jellemzően linuxos vonzalmú vásárlók néhány éve elkezdték tesztelni, hogy mi történik akkor, ha megpróbálják visszakérni az újonnan vásárolt gép árából a Windowsét.

Meglepő módon sokan sikerrel jártak, és ha egyezkedés útján nem ment, hát a bíróságon kényszerítették ki az általuk Windows-adónak nevezett felár visszatérítését. Az ügy köré idővel mozgalmak szerveződtek – ezek közül az egyik legismertebb a francia linuxos és szabad szoftveres szövetség, az AFUL által támogatott racketiciel.info –, melyek tanácsokkal és esetenként jogi képviselettel is segítik a kéretlen Windowst visszaszolgáltatni akaró felhasználókat. (Egy tipikus „Hogyan járd ki a jóváírást?” útmutató olvasható, angol nyelven, például a Linux.com oldalán.)

Ez az oldal úgy véli, hogy az operációs rendszer telepítése nem a gyártók, hanem a felhasználók feladata, nekik kell dönteniük arról, hogy a piacon elérhető alternatívák közül melyiket választják. A gyártók viszont működő terméket akarnak a vásárlók kezébe adni, és mivel a hardver önmagában, operációs rendszer nélkül az emberek többségének szemében használhatatlan vas, telepítenek rá operációs rendszert. Ez az esetek túlnyomó részében a Microsoft Windows valamelyik kiadása, elsősorban azért, mert a felmérések szerint erre van igény, de az is szempont, hogy míg a Windows használatát marketingtámogatással is ösztönzi a gyártója, az alternatívák esetében ilyenre nem számíthatnak.

Tény, hogy az emberek nagy többsége egy első pillanattól használható számítógépet akar vásárolni, nem szeretne vesződni – sőt szakértelem hiányában általában nem is tudna – egy operációs rendszer telepítésével. Jóval szűkebb azoknak a tábora, akik megelégednének egy csupasz géppel. Az eltérő igények kiszolgálására kézenfekvő megoldás lenne, hogy míg a többség megkapja a maga előtelepített Windowsát, a kisebbség visszakaphatja annak árát. Csakhogy.

A szoftverért nem jár visszatérítés

A Windows nem választható le

A Microsoft szerint az előtelepített Windows árának önálló visszatérítésére nincs mód, és a licencszerződés idézett kitételét („forduljon a gyártóhoz vagy a telepítőhöz a vételár visszatérítésére vagy jóváírására vonatkozó visszatérítési rend meghatározása érdekében”) nem úgy kell értelmezni, ahogy Kamil Páral és társai tették. Amint a hazai leányvállalat PR-menedzsere, Szűcs Julianna kérdésünkre elmondta: visszatérítésre kizárólag akkor van lehetőség, ha a vásárló dobozos – azaz hardver nélkül és az OEM-verziónál drágábban árusított – terméket vett. Ilyen esetben a magyar jogszabályoknak megfelelően a viszonteladó 3 munkanapon belül köteles azt visszavenni, a termék árát pedig visszatéríteni a felhasználónak.

„OEM (előtelepített) termék esetében lényegesen összetettebb a helyzet, hisz a Microsoft licencszabályzata értelmében az OEM-szoftver fizikailag nem választható szét a hardvertől. Ebben az esetben a felhasználó ismét a viszonteladói csatornával került vevői-eladói jogviszonyba, így visszatérítési igényét is ezen az úton tudja érvényesíteni, azzal a különbséggel, hogy a szét nem választhatóság következtében a teljes számítógép kerül visszavásárlásra (a törvényi szabályzásnak megfelelően), majd ezt követően a felhasználó választhat egy olyan számítógépmodellt, amely nem Windows operációs rendszerrel kerül forgalomba” – magyarázza Szűcs.

A szoftvervállalat tehát azt mondja, hogy a hardver és a rá telepített Windows olyan egységet alkot, mint például egy televízió vagy mobiltelefon és annak vezérlőszoftvere: a kettő nem szétválasztható, mindkettő szükséges alkotórésze a terméknek. Amikor egy ügyfél egy windowsos PC-t választ, a konfigurációt az operációs rendszerrel együtt fogadja el, és ha szoftvert mégis vissza szeretné adni, azt csak a hardverrel együtt teheti meg.

„Amennyiben lenne arra precedens, hogy valamely gyártó pénzbeli visszatérítést fizet a vásárlójának, egyedi alapon történő elbírálás alapján tesz ilyet, és ez az ő saját üzleti ügye. Az ilyen egyedi esetekre trendet alkotni, szabályt húzni nem lehet” – magyarázta Szűcs arra kérdésünkre válaszul, hogy a hardver és szoftver elválaszthatatlanságát kimondó licenc ellenére miért találni arra mégis példát, nem is keveset, hogy felhasználók megkapták a kért jóváírást.

Nincs igény Linuxra

A gyakorlat valóban azt mutatja, hogy egységes, minden PC-gyártóra érvényes irányelvek, szabályok nem léteznek az OEM-szoftverek árának visszafizetésére, gyártója válogatja, hogy miként reagál egy ilyen vásárlói igényre. A Hewlett-Packard például a Microsoft-licenccel összhangban nem ad jóváírást a nem kért Windowsért – legalábbis ez a hivatalos álláspont. A legnagyobb PC-gyártó Európában érvényes visszatérítési szabályzata szerint az a vásárló, aki nem fogadja el az előtelepített rendszer licencfeltételeit, a teljes termék (azaz a szoftver és a hardver) árát kaphatja vissza abban az esetben, ha a vásárlást követően megszabott időn belül visszaviszi azt a kereskedőhöz – közölte érdeklődésünkre a hazai leányvállalat.

„Ahogy a legtöbb informatikai gyártó, a HP is egy terméknek tekinti a PC-t és az arra előtelepített operációs rendszert, utóbbi nem tekinthető az előbbitől független terméknek. A vállalat meggyőződése, hogy az előtelepített Microsoft Windowszal forgalmazott számítógépek nyújtják az ügyfelek nagy többsége számára a legjobb felhasználói élményt” – indokolja a cég a gyakorlatát, hozzátéve, hogy jelenleg nincs értékelhető piaca a Linuxszal vagy más alternatív operációs rendszerrel ellátott gépeknek. „A vásárlás előtt az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapnak arról, hogy a HP-számítógépen előtelepített Windows található, így ennek tudatában hozhatnak döntést” – mondták.

A vállalat hivatalos állásfoglalása szerint tehát a vásárlók Magyarországon – és általában az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló ún. EMEA régióban – csak windowsos HP-gépet vásárolhatnak, és az operációs rendszer árát ezeknél nem kérhetik vissza. Külföldi példák ugyanakkor vannak arra – egy amerikai esetről korábban lapunk is beszámolt –, hogy nem kevés kitartással és állhatatossággal az egyértelmű elvek ellenére is kijárható a jóváírás. Hasonló magyarországi esetről nem tudunk.

Vagy mégis?

Acer: a kivétel

Egészen más gyakorlatot követ az itthon legtöbb noteszgépet értékesítő Acer: a tajvani vállalatnak kidolgozott menetrendje van az előtelepített Windows árának visszafizetésére. Ha az ügyfél visszatérítést szeretne kapni, fel kell hívnia a központi szervizt, ahol tájékoztatják az eljárás menetéről – mondta kérdésünkre Pikószky András, a cég képviselője. A PC-gyártónak külön űrlapja („Windows-visszatérítési kérelem”) és árlistája van ilyen esetekre, ezekből a vásárló részletesen informálódhat a feltételekről.

Egy Windows XP Home vagy Vista Home Basic operációs rendszerért például 30, egy XP Professionalért 50, egy Vista Businessért 70, egy Vista Ultimate-ért pedig 90 euró visszatérítést kap a felhasználó az általa megadott bankszámlára. Bele kell viszont kalkulálni a képletbe, hogy a megvásárolt készüléket (az operációs rendszer és a recovery partíció, valamint az operációs rendszer eredetiségét igazoló, a gépre ráragasztott ún. Microsoft COA-matrica eltávolítása végett) el kell küldeni az Acer szervizközpontjába, a csehországi Brnoba, aminek 7000 forintos költsége a felhasználót terheli – ezért az olcsóbb Windowsok esetében a forint árfolyamának függvénye, hogy érdemes-e egyáltalán elindítani a procedúrát.


A címke sem maradhat

Szerettük volna megismerni a Fujitsu Siemens Windows-visszatérítési gyakorlatát is, a hazai leányvállalat azonban többszöri megkeresésre sem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Hé, jú! Giv det máni bek!

Ma nincs egységes, minden PC-gyártó által követett irányelv arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kezelni az előtelepített Windows árának visszatérítését kérő felhasználói igényt – mely korántsem általános, de egy szűkebb vásárlói körben kétségtelenül létezik. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a gyártók többsége – ha egyáltalán van erre vonatkozóan vállalati policy – hivatalosan nem támogatja a szoftver jóváírását, de a gyakorlatban kitartó érveléssel mégis rávehető erre. Erről azonban nem szívesen beszélnek. A kidolgozott visszatérítési eljárással rendelkező Acer nemcsak az általunk megkeresett három gyártó között, hanem a szélesebb mezőnyben is egyedi kivételnek számít azzal, hogy nyíltan felvállalja a Microsoft-licenccel szembemenő gyakorlatát.

Persze lehet, hogy az Acer csak elsőként tanult a bírósági tapasztalatokból. A vállalat ugyanis tavaly nyáron már elveszített egy ilyen ügyben indított pert egy francia ügyfelével szemben, aki végül közel 1000 eurót kapott vissza- és kártérítésként a 600 euróért vett noteszgépe mellé. És az eddig perre vitt esetek általában is azt mutatják, hogy bíróságok hajlanak arra, hogy a Microsoft-licenc korlátozásait felülírják a felhasználó választási jogának hangsúlyozásával, és könnyen megítélik a felperesnek az előtelepített szoftverek árát.

Barna József

Hasznos oldalak:

Azóta történt

Előzmények