Szeretnénk-e táblagépről és mobilról nyomtatni?

A hálózati csatlakozás a helyi hálózaton mindenképp biztosít megosztási lehetőséget, a wifi pedig még kényelmet is, de van ennél tovább is. A modern, okostelefonos és táblagépes életmódhoz jól jöhet a mobil nyomtatási lehetőség, aminek szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele a vezetékes Ethernet, illetve a wifiadapter megléte – rendszerint az ilyen modellekhez használható a gyártó mobil print alkalmazása. (Van olyan vezetékes, wifi nélküli modell, amit szintén felfedez a mobil alkalmazás a helyi hálózaton, de akad olyan is, amit nem – ez gyártó- és modellfüggő.)

Szinte minden esetben rendelkezésre áll az iOS- és Android-változat, azonban változó, hogy az app csak a nyomtatást vagy (többfunkciós printerek esetén) a beolvasást is támogatja-e: ezeket a lehetőségeket modellspecifikusan ellenőriznünk kell a gyártó honlapján vásárlás előtt. Ha tényleg nap mint nap használunk okostelefont, és ott gyakran nézünk e-maileket, akkor valóban sokat segíthet, ha olyan nyomtatási megoldásba ruházunk be otthon is, amivel csak pár érintés a csatolt dokumentum vagy fotó kinyomtatása, és nem kell emiatt „beröffenteni” a PC-t, majd kivárni a rendszer indulását.

Magában nem internetképes, szerényebb nyomtatóból is képezhetünk mobilról elérhető végpontot a Google Cloud Print segítségével, ha olyan NAS-t vagy routert használunk, mely tartalmazza a Cloud Print klienst vagy letölthető rá az alkalmazás. Legvégső esetben egy jól beállított, kis fogyasztású PC is megteszi, nyilván ennek használata a legbonyolultabb, emellett energiafogyasztása is magasabb.

Hogyan számítsuk ki a várható kellékanyagköltségeket?

A Hogyan nyomtathatunk a legolcsóbban? című írásunkban már igyekeztünk felvázolni annak módját, hogy miként úszhatjuk meg kevesebből. Most arra térünk ki, hogy miként lehet pontosabban felmérni a várható oldalköltségeket.

Leszögeznénk, hogy a pontos kellékanyagköltség változó, a nyomatok telítettsége ugyanis nem állandó, egy szimpla szövegoldal talán 3%-ot nyom, de egy A4-es fotó ennek sokszorosát, különösen, ha a Komoly kéményseprők az alagútban áramszünet idején (ismeretlen szerző) című művet reprodukálnánk. A gyártók általában az ISO előírás alapján előírt irodai próbanyomatokkal, folyamatos nyomtatás alapján adják meg, hogy átlagosan hány oldal előállításához használható egy patron/kazetta tartalma. Ez többszöri méréssel és átlagolással számítják, de persze mi nem ugyanezeket nyomtatjuk.

Egy lézernyomtató (pontosabban LED-nyomtató, de itt mindegy) költségeit követhetjük nyomon az alábbi ábrán (táblázatként itt olvasható) (az árak elavultak, csak a példa kedvéért szerepelnek!). Lényeges, hogy a táblázatban szerepeltessünk minden kellékanyagot és kopóalkatrészt, úgy, hogy lézer jellegű nyomtatók esetén megkülönböztetjük a képalkotó egység élettartamát külön színes és monokróm nyomtatásra. (Az elektrofotografikus nyomtatási eljárások során a színes kép előállítása több alkatrészt koptat.) Hasonlóképpen, ha üzleti tintasugaras nyomtatónk van, korlátozott élettartamú (hosszú időnként cserélendő) fejekkel, akkor ezt is vegyük számításba. Mindkét esetben csak akkor szükséges a fényhengerek, képalkotó egységek illetve cserélendő nyomtatófejek kopását beszámítani, ha várhatóan el is jutunk a 20-30 ezer oldalas oldalszámig.

Az Egy oldalra eső költség oszlop értékeit úgy kapjuk meg, hogy a bruttó ár oszlopot elosztjuk a kapacitással. Alul, a Monokróm oldalköltség sorban csak azokat a tételeket összegezzük, melyek fekete-fehér nyomtatáskor merülnek fel, míg a CMYK oldalköltség sorban mindent, ami színes munkához kell (nyilván a képalkotó egység kopását monokróm terheléskor nem, mert akkor a CMYK színes nyomtatáskor a fekete komponens koptató hatását kétszer rónánk fel).

Végül, ne feledjük, hogy bár nem szokás hozzászámolni, de végső soron a készülék teljes bekerülési ára elosztva a várható, oldalszámban kifejezett élettartammal, szintén hozzá tartozik a költségekhez. Ráadásul ebből lejönne igazság szerint az induló (a gyártó által mellécsomagolt) kellékanyagkészlet számított ára is, mivel az oldalköltségeket fentebb a kereskedelemben elérhető kellékanyag-kiszerelések alapján számítottuk. No és akkor ott van még az energiaköltség is és a papír ára, így becslésünk becslés marad, viszont a modellt nem igazán éri meg finomítani, mert az előzetes felméréshez így is tökéletesen megfelelő.

Ha a gyárilag mellékelt (általában feles töltetű) kellékanyagok is egy évre előre biztosítják számunkra az otthoni nyomtatás lehetőségét, akkor valamiért talán kicsit feljebb lőttünk, mint amire elvileg szükségünk lehet, illetve nagy eséllyel nincs szükségünk erősebb masinára. Ugyanakkor – főleg színes lézernyomtatók és LED-nyomtatók esetén – készüljünk fel rá, hogy egyszerre kell majd jelentősebb összeget kiadnunk tomerre – egy kazetta ára még a belépő készülékek körében is gyakran eléri a tizenötezer forintot is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!