Hogyan nyomtathatunk a legolcsóbban?

Lézert az irodába

Sok mindent láttunk már nyomtatókkal kapcsolatban. A mátrixnyomtatók uralták a nyolcvanas éveket és a kilencvenes évek elejét, különféle mikrogépeken és PC-n egyaránt. Aztán kezdtek elterjedni az akkor még borzasztóan drága, de kezdettől kiemelkedő kontrasztot és jó szövegkontúrokat nyújtó lézerprinterek – csak ne kerültek volna olyan sokba! Néhány év kellett csak, hogy megjelenjenek a HP és Epson első tintaköpői, majd a többi gyártó tintasugaras nyomtatói, melyek akkor még nem voltak túl olcsók, de azért jóval kevesebbe kerültek, mint egy lézernyomtató. Normál papíron leginkább szövegek nyomtatására voltak használhatók, akkor még elég visszafogott kontraszttal. A kétezres évekre már bármelyik modell nyomtatott fotót, és megértük, hogy drágább a tinta, mint a printer maga. A tintasugaras technológia nagyon erőteljesen felzárkózott az irodai dokumentumok minőségét illetően is, aztán jöttek az utántöltők, alternatív kellékanyaggyártók – és persze a hamisítók is. Sokat fejlődtek a lézernyomtatók is, ami a színes, fotószerű képek kezelését illeti és mára kialakult, hogy melyik technológiát mire érdemes bevetni.

Mátrix nyomtató

A lézernyomtató (és az úgynevezett ledes nyomtató is) a fénymásolókhoz hasonló száraz elektro-fotografikus nyomtatási módszert alkalmaz: nem tinta, hanem festékpor (toner) kerül a papírra, így nincs esély arra, hogy a nyomat elmaszatolódjon. A kontúrok élesek, a kontraszt jobb már nem is igen lehetne, az élénk színek (színes lézernyomtatóknál) nagyon jól hatnak egy hírlevélen vagy egyéb marketinganyagon normál irodai papíron is, prémium minőséghez nem kell jobb papírt vásárolnunk. A duplex használata is természetesebb lézernyomtatóval, mint tintasugarassal, a toner ugyanis semmiképpen nem üt át a papíron, és lapfordítás előtt nem kell várni arra, hogy megszáradjon, vagyis általában gyorsabb a kétoldalas nyomtatás. (Azért csodákat ne várjunk, az egyoldalas nyomtatás tempójában dolgozó duplexek csak a milliós árú lézerprinterekben szoktak előfordulni, a 20-150 ezer forintos és még drágább lézerek és tintasugarasok zöménél a kétoldalas nyomtatás jóval lassabban zajlik az egyoldalasnál.) Beszáradásról persze szó sem lehet és egy lézernyomtató nem pazarol festékanyagot a fejkarbantartásra (a tintások igen).

Ugyanakkor vannak a lézeres technológiának is gyenge pontjai. Várni kell a felfűtésre, ami komoly energiamennyiséget emészt fel, azaz a lézernyomtatók áramfelvétele jóval nagyobb, mint a tintásoké. A toner nem alkalmas arra, hogy színeket keverjenek vele, így fotónyomtatásra és fotójellegű kreatív anyagokhoz nem a legjobb választás egy lézernyomtató. A mai precíz nyomtatóművek és az igen egységes szemcseméretű, vegyileg növesztett tonerek képesek majdnem fotószerű eredményt produkálni, mely marketinganyagokhoz is teljesen megfelelő, ám nem túl olcsón teszik ezt, ezekre a célokra jobb egy tintasugaras printer, esetleg a Xerox szilárdtintás technológiája vagy a digitális nyomda lehet az ésszerűbb megoldás.

Lézernyomtató

A lézerek legnagyobb hátránya, hogy összetett elektromechanikai konstrukciók, különösen a színesek, és a képelőállítás folyamatából nem lehet lépéseket kispórolni. A képet eredményező elektromos töltéseket fel kell vinni a fényhengerre (lézeres vagy ledes gerjesztéssel), a felület itt a töltött pontokban magához vonzza a tonert, amit aztán át kell vinni a papírra, majd magas hőmérsékleten fixálni. Tucatnyi henger játszik szerepet a folyamatban és mind kopik, különösen a fényhengerek, a gyorsabb színes printereknél pedig több elemből négyszer annyi van. Ezért a kellékanyagok között sok minden szerepelhet, olyannyira, hogy a gyártók a kisebb készülékeknél előszeretettel alkalmaznak kompakt tonerkazettákat, ami nagyban leegyszerűsíti a feltöltést. Ezek viszont nyilván viszonylag drágák, a lézernyomtatás költségét otthoni kisirodai viszonylatban eredeti kellékanyagokkal dolgozva nemigen lehet monokróm oldalanként 6-8 Ft alá szorítani, a színes oldalköltség pedig 30-60 Ft is lehet. (Itt ne fotókra gondoljunk, hanem az ISO/IEC 24711 által meghatározott irodai jellegű, 5 százalék alatti telítettségű mintákra.) Akinek ez sok, az kereshet más technológiát vagy alternatív kellékanyagot.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Dolgozna call centerben? És ha nem annak látszik?

    Az online szállásközvetítő új irodát nyitott. Nem éppen klasszikus elrendezés és rengeteg természetes anyag jellemzi.

Előzmények

  • A nyomtatók jövője: egyre több drága készülék és mobilos nyomtatás

    Az OKI magyar képviselete sikeres évet zárt tavaly, és ez főképp a fehér toneres készülékeknek köszönhető, de jól teljesítettek a színes nyomtatóknál és a kellékanyagoknál is.

  • A HP is beszáll a 3D nyomtatásba

    A cég júniusban fogja ismertetni a területre vonatkozó terveit, és első körben a vállalati szektorra fog koncentrálni. Meg Whitman vezérigazgató szerint a HP nyomtatói komoly minőségi ugrás kínálnak majd.