2018. augusztus 15., szerda

Gyorskeresés

Ez a trükk a külföldről érkező hívások mögött

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Nagyon messzi országokból csörgetnek meg embereket, arra számítanak, hogy vissza fogják őket hívni. De hol ebben a biznisz és mit lehet tenni ellene?

Bárkit hívhatnak

Körbefutott a neten az elmúlt napokban, hogy sokan tapasztalták, hogy egzotikus számokról érkezik a telefonjukra hívás. Mondjuk uruguayi, ugandai, szamoai hívószámot jelez ki a készülék (és sok telefon már ilyenkor azonosítja az országkódot és kiírja a szám mellé), amit az esetek többségében esélytelen felvenni, mert olyan rövid ideig csöng ki. Pont ez a lényeg: a csalók arra utaznak, hogy az emberek egy része rutinból rábök a visszahívás opcióra, vagy egyszerűen megöli a kíváncsiság, hogy ki keresi ilyen számról.

Hirdetés

A Magyarországról, magyar SIM-ről indított nemzetközi hívások percdíja magas, főleg akkor, ha EU-n kívülre telefonálunk, Európán belülre nem vészes a helyzet, olyannyira nem, hogy már vannak a piacon olyan tarifák, ahol nem különböztetik meg ezeket a hívásokat a belföldiektől, éppen ezért próbálkoznak roppant messzi helyekről intézni a dolgot. Több száz forint is lehet percenként egy ilyen visszahívás díja, Ugandát hívni például a Telekom hálózatából 319 forint, a Telenornál 204 forint, a Vodafone-nál 280 forint minimum. Ez nem azért van így, mert a hazai szolgáltatók nyerészkedni akarnának, egyszerűen annyira messze van a célállomás, hogy több hálózaton keresztül jut el a hívás a megadott számra, ezeknek a használata pedig sokba kerül. A különböző szolgáltatóknál az eltérések abból adódnak, hogy a korábbi forgalom alapján súlyozzák, hogy mennyi hívás megy vezetékes, mennyi mobil és mennyi emelt díjas irányba (ezeknek különböző a végződtetési díjuk) és vonnak egy átlagot, hogy ne bonyolítsák túl a tarifát azzal, hogy X országba a vezetékes ennyi, a mobil pedig amannyi. Sőt, ha egzaktak vagyunk, akkor ezt nem is okvetlenül a hazai szolgáltató határozza meg, hanem azok a közvetítő hálózatok, amelyek a nemzetközi hívásokat egymásnak átadják.

De miért éri meg bárkinek Ugandában, hogy magyar számokról várjon visszahívásokat? A dolog egyszerű, bizonyos országok bizonyos szolgáltatóival lehet úgy szerződni, hogy a nemzetközi hívások fogadásával keletkező operátori bevétel (végződtetési díj) egy bizonyos százalékát a telefonszám tulajdonosa megkapja. Hazánkban is vannak emelt díjas szolgáltatások, de ezeket a számokat nem lehet külföldről hívni, máshol viszont nem veszik ezt olyan szigorúan. Ráadásul ellentétben a hazai gyakorlattal, sok helyen nem csak egy szintje van az emelt díjas hívásoknak, hanem akár több is lehet, a legalacsonyabb lépcső pedig nem is sokkal drágább, mint egy normál hívás. Így aztán hívásonként nem nagy összeg csorog vissza, de az esetek számossága alapján összességében egész tetemes is lehet végeredményben, pláne, hogy a trükközők számítógépes rendszereket használnak, amelyek szőnyegbombázás jelleggel egyszerűen végighívnak egy betáplált számtartományt és fogadják a visszahívásokat, ahol persze nem szól bele a senki a vonalba, sőt. További átverős megoldásokat használnak, például az automata szinte egyből felveszi a bejövő hívást, de olyan hangot játszik be, mintha még mindig kicsörögne a vonal, hogy minél tovább ketyegjen a percdíj a másik oldalon. Van olyan is, hogy az a trükk, mintha megszakadna a hívás, egy halk kattanás után síri csöndet hallani a hívó oldalán, sokan ilyenkor már rutinból nem is nyomnak a hívásmegszakító gombra, csak félrerakják a telefont, ami szépen tartja a vonalat, hiszen a GSM szabvány megjelenése óta az a szabvány, hogy ha az egyik oldalon megszakítják a hívást, akkor az bontásra is kerül (ellentétben a korábbi analóg, vezetékes kapcsolatokkal).


[+]

Az így pénzt szerezni próbáló csalók nyilván tudják, hogy nem lehet a dolgot állandóan csinálni, ezért kvázi országról-országra mennek, előbb-utóbb egyre több emberhez jut el, hogy ne hívja vissza az ilyen számokat (plusz a szolgáltatók is lépnek és tiltják a számmezőket), ilyenkor továbblépnek, keresnek egy új számtartományt egy másik országban, illetve ők maguk is variálnak, másik távoli ország másik szolgáltatójával szerződnek le, más számokról hívva az áldozatokat. Bennünk nyilván felmerült a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki ezt fordítva szeretné megcsinálni. Bemehet-e bárki egy szolgáltatóhoz azzal, hogy szeretne szerződést kötni és kér vissza pénzt a végződtetési díjakból? Volt erre itthon egyébként publikus példa is, sok-sok évvel ezelőtt a Vodafone-nak volt olyan feltöltőkártyás konstrukciója, ahol az ügyfelek jóváírást kaptak az egyenlegükre, ha másik hálózatból fogadtak hívást, de ez a hazai végződtetési díjak jelentős csökkenése és a Vodafone megerősödése miatt okafogyottá vált.


[+]

Egy nemzetközi hívás felépülésénél rengeteg szereplő együttműködéséről van szó. A hazai hálózat továbbadja annak a szolgáltatónak a hívást, amelyik továbblöki egy központba, ott megint (a hívás iránya alapján) átkerül egy másik szereplőhöz, aztán végül eljut a célországba a dolog és felépül a kapcsolat. Ezek a köztes szereplők (carrierek) is természetesen leszedik a maguk részét a percdíjból, ugyanakkor napi szinten monitorozzák a rajtuk keresztülmenő hívások díjszabását és ha kiugró változást érzékelnek, akkor intézkednek, tiltanak tartományokat, vagy csak jelzik a hívásindító partnerüknek, hogy kénytelenek megemelni az egységárat, mert megnőtt a magasabb díjszabású hívások száma, ami nyilvánvalóan anyagi érdekük nekik is. A dolgot tovább csavarja az a tény, hogy ma már szinte bárki igényelhet akár online is külföldi hívószámot, aminek nem is kell az adott célországban kicsörögnie, viszont felhívni ugyanannyiba kerül, mintha végigfutna az összes hálózati partneren. Ezekkel jobban tudnak keresni a csalók, például ha Magyarországról indul egy hívás, ami végül adott esetben Hollandiában megáll (noha nem is holland a hívószám, csak ott van egy doboz, ami fogadja a hívásokat), akkor egyrészt kisebb a lebukás esélye, mert a köztes szolgáltatókon nem fut végig a dolog, másrészt nagyobb lehet a profit is hívásonként.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.