2017. január 24., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Mérleg rovat

Alkotmánybíróság: egy lépés az internetes cenzúra felé

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A tegnap kihirdetett határozat roppant szigorúan lép fel a weboldalak üzemeltetőivel szemben, amikor gyakorlatilag korlátozás nélkül teszi őket felelőssé felhasználóik hozzászólásai miatt, teljesen mindegy, hogy moderálják-e őket vagy nem.

Botrány

A magyar online sajtóban, illetve a szakértői és laikus blogokon gyakorlatilag egyhangú elutasítás fogadta az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett döntését, és ez nem meglepő, ha idézzük a határozat legfontosabb részletét, mely a jogsértő tartalmú kommentekre vonatkozik: „A jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.” Ez azt jelenti, hogy egy weboldal üzemeltetője mindenképp felelősségre vonható egy jogsértő komment miatt – akár folytat moderálást fórumán, akár nem.

Mielőtt a lehetséges – a magyar online sajtót és az olvasókat roppant hátrányosan érintő – következményekről szólnék, nézzük meg röviden, hogy miképp jutottunk el odáig, hogy a magyar alkotmánybíróság egy ilyen kiemelten szigorú, az internetes véleménynyilvánítást korlátozó döntést hozott.

Minden fokon Deákné vászna

Az alaptörténet: a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), melynek egyik kiemelt célja, hogy feltárja és üldözze a tisztességtelen viselkedést, üzleti gyakorlatot az interneten, néhány éve közölt egy cikket, melyben két, ingatlanokkal foglalkozó honlapot, így az azokat üzemeltető céget, azok viselkedését kritizálták élesen. Ezt az írást több más oldal is átvette. Ezek után az érintettek pereltek jó hírnév megsértése miatt, de nemcsak a cikk tartalmát kifogásolták, hanem a cikkhez érkezett kommentek tartalmát is. Vagyis a kommentek miatt az azoknak helyet adó MTE-et perelték be. (Az első fokon meghozott ítéletben szerepelnek is a kifogásolt kommentek – nem meglepő módon csak a szokásos: igen durva hangnemben szidják az ingatlanközvetítőket.)

Az ügy három bírósági fokozatot járt meg, mielőtt az Alkotmánybíróság elé került. A szóban forgó cikk tartalmát illetően már első fokon elutasították a felperes keresetét, ám a kommentek megítélése szűnni nem akaró vihart kavart. A különböző fokokon különböző értelmezések születtek, de minden egyes esetben az MTE-t marasztalták el, akik minden döntés után fellebbeztek, és minden perben arra hivatkoztak, hogy ők a törvény szerint közvetítő szolgáltatónak minősülnek, a cikkekhez írott kommentek tartalmáért nem felelősek, és a törvény a közvetítő szolgáltatók számára kötelező moderálást sem ír elő. Fontos megjegyezni: a sértő tartalmú kommenteket a MTE gyorsan törölte a honlapról.

Elsőfokon: olvasói levél

A Fővárosi Bíróság úgy találta, hogy:

Ugyanakkor a bíróság a kapcsolódó kommentekkel összefüggésben kimondta, hogy azok az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, szerkesztett tartalomnak minősülnek, ezért tartalmukért az alperes jogi felelősséggel tartozik. Mivel ezeket a bíróság kifejezésmódjukban indokolatlanul bántónak, sértőnek találta, ezek tekintetében – az alperes kizárólag közvetítő szolgáltatói mivoltára vonatkozó érveit figyelmen kívül hagyva – megállapította a jogsértést.

Másodfokon: híresztelés

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kommentek nem olvasói levelek, hanem magánjellegű megnyilvánulások voltak, ezért nem tartoznak az Ektv. [az elektronikus kereskedelemről szóló törvény] tárgyi hatálya alá, így az alperes sem mentesülhetett a közvetítő szolgáltatóra vonatkozó (számára kedvezőbb) szabályok alapján, ezért a felperes igényét a bírósági eljárások idején még hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)alapján kellett elbírálni.

És ezek alapján:

Az Ítélőtábla szerint mivel az indítványozó teret adott a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak, híreszteléssel megvalósította a jóhírnév sérelmét. Annak, hogy a kommenteket az indítványozó haladéktalanul törölte a honlapról, a bíróság szerint nem a jogsértés objektív megállapítása körében van jelentősége, hanem a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés körében; így az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására e tekintetben a másodfokú bíróság nem látott okot.

Harmadfok, Kúria: felelős

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, és a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítéletében megállapította, hogy a jogerős ítélet helytállóan foglalt állást arról, hogy azzal, hogy az indítványozó a honlapján blogbejegyzések megtételére biztosított lehetőséget, nem vonatkoztatható rá az Ektv. 2. § l) pontja lc) alpontjában meghatározott tárhelyszolgáltató korlátozott felelőssége, így nem mentesülhet a jogsértés megállapítása alól sem. Utalt arra is, hogy ha az alperes internetes oldalán különböző hozzászólások elhelyezésére ellenőrzés nélkül biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy „azok között jogsértő közlés is szerepel”

A Kúria szerint a személyhez fűződő jogok megsértése objektív ténykérdés. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, a régi Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján alanyi jogon kérheti a jogsértés megállapítását.

Vagyis a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéletet, ráadásul egy igen súlyos kijelentést is tett:

…álláspontja szerint annak, hogy az indítványozó [az MTE] a kommentezést előzetes moderáláshoz nem köti, illetve hogy a sérelmes hozzászólást haladéktalanul eltávolította, csak a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés kérdése körében van jelentősége.

Ezzel a Kúria gyakorlatilag azt mondta ki, hogy csak akkor van esély az esetleges felelősségre vonás elkerülésére, ha egy weboldal üzemeltetője előzetesen szűri a hozzászólásokat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.