Tegnap az Európai Unió Bírósága nemcsak azt a számunkra lényeges döntését hirdette ki, mely szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg idő előtt az adatvédelmi biztos hivatalát, hanem egy igen fontos ügyben is állást foglalt, mégpedig úgy, hogy érvénytelenítette az adatok megőrzéséről szóló irányelvet.
Az irányelv létrehozásának célja, hogy harmonizálja a tagországokban az adatmegőrzés szabályozását. A bíróság határozatában kifejti, hogy adatmegőrzésre szükség van, „hogy az említett adatok olyan súlyos bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak, mint például a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények. Így az irányelv előírja, hogy a fent említett szolgáltatók kötelesek megőrizni a forgalomra vonatkozó adatokat, a helymeghatározó adatokat, valamint az előfizető vagy a nyilvántartott felhasználó azonosításához szükséges kapcsolódó adatokat. Nem teszi lehetővé viszont a közlések tartalmának és a lehívott információknak a megőrzését.”
Túlterjeszkedő és hiányos
Az unió bíróságához két tagállami testület, az ír ítélőtábla (High Court), valamint az osztrák alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof) fordult állásfoglalásért, és arra kérték a bíróságot, hogy „különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított két alapvető jog – nevezetesen a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog és a személyes adatok védelméhez való alapvető jog – tekintetében vizsgálja meg az irányelv érvényességét.” A tagállami bíróságok azért kérték mindezt, hogy előttük fekvő ügyekben fel tudják használni az Európai Bíróság jogértelmező határozatát.
A bíróság megállapította, hogy:
- két ellentétes érdek ütközik (a magánélethez való jog, illetve bűnüldözés hatékonyabbá tétele), ám az egyik itt most sokkal erősebbnek tűnik, ugyanis a jelenlegi „irányelv – ezen adatok megőrzésének előírása és az illetékes nemzeti hatóságok számára az azokhoz való hozzáférés lehetővé tétele révén – különösen súlyosan beavatkozott a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba. Az továbbá, hogy az adatok megőrzésére és későbbi felhasználására az előfizető vagy a nyilvántartott felhasználó erről való tájékoztatása nélkül kerül sor, azt az érzést keltheti az érintett személyekben, hogy a magánéletük folyamatos felügyelet alatt áll”
- habár az az alapvető jogokba való beavatkozás a bűnüldözés társadalmilag különösen fontos munkájának segítése érdekében indokolt, illetve több ponton biztosítékokat is tartalmaz, a jelenlegi „irányelv elfogadásával az uniós jogalkotó azonban túllépte az arányosság elvének tiszteletben tartása által megkövetelt korlátokat”
- szigorú felülvizsgálatra van szükség, ugyanis az irányelv több ponton is aggályos:
- az irányelv általános módon kierjed minden egyénre, elektronikus hírközlési eszközre és forgalommal kapcsolatos adatra bármely – a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló cél alapján tett – különbségtétel, korlátozás vagy kivétel nélkül
- az irányelvben nem szerepel egyetlen objektív kritérium sem, amely lehetővé tenné annak biztosítását, hogy az illetékes nemzeti hatóságok csak olyan bűncselekmények büntetőjogi megelőzése, kivizsgálása és üldözése céljából férhessenek hozzá az adatokhoz és használhassák fel azokat, amelyek a szóban forgó alapjogokba való beavatkozás terjedelmére és súlyosságára tekintettel kellően súlyosnak tekinthetők e beavatkozás igazolásához
- az adatmegőrzés időtartamát illetően az irányelv legalább hat hónapot ír elő anélkül, hogy bármilyen különbséget tenne az adatkategóriák között az érintett személyek alapján, vagy az adatoknak a célkitűzéshez viszonyított esetleges hasznossága alapján
- az irányelv nem ír elő kellő biztosítékokat, amelyek lehetővé tennék az adatok hatékony védelmét a visszaélés veszélyével szemben, valamint az adatokhoz való bármely jogtalan hozzáféréssel, illetve azok bármely jogtalan használatával szemben
- az irányelv nem írja elő, hogy az adatokat az Unió területén őrizzék
Mindezek alapján a bíróság érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzésről szóló irányelvet.
