Új hozzászólás Aktív témák

• #42803 And veterán csabyka666 #42800

  Új Válasz 2016-03-06 13:04:18 #42803

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz csabyka666 #42800 üzenetére

  "Sajnos a WiFi elméleti sebessége tényleg csak elméleti, a 150Mbps-t soha sem fogja tudni a gyakorlatban."
  Erről már nagyon sokszor volt szó itt és a hasonló témájú topikokban: A wifi linksebesség vagy jelzési sebesség (802.11g: max. 54 Mbps, 802,11n: x*150 Mbps) nem elméleti érték, hanem nagyon is gyakorlati, csakhogy nem a felhasználói szinten, hanem a legapróbb fizikai egységek, az átvitt elemi szimbólumok szintjén. Ráadásul ezek az értékek fixek, az alkalmazásbeli 'gyakorlati' sebességek viszont egy csomó olyan dologtól is függenek, amelyeket a körülmények és egyéb felhasználói beállítások szabnak meg. Tehát nem, laboratóriumi - jelentsen ez bármit - körülmények között sincs meg soha felhasználói szinten, alkalmazásokban, viszont az elemi adat csomagok, szimbólumok szintjén mindig megvan (természetesen akkor, ha a vételi térerő nem korlátozza le kisebb, de még mindig szabványos értékekre a link sebességét).
  "Egy példa. 60Mbps internet, 54Mbps routerrel a routertől pár méterre 18-20Mbps-t mérek"
  Mert körülbelül ez az, ami elvárható tőle.
  "A WiFi antenna tórusz alakban sugároz, látható, hogy közvetlenül az antenna mellett gyakorlatilag nincs is lefedettség."
  Ez ismét egy gyakorlati / elméleti ellentét: ahhoz, hogy ez a valóságban is érvényesüljön, visszaverődésektől teljesen mentes környezet, illetve közel nulla kiterjedéssel rendelkező kliens-antenna kellene, ezek viszont a valóságban sosem állnak elő. A túlzott közelség egyébként valóban hathat károsan a link sebességére, de ennek nem az antennák karakterisztikája az oka, hanem az AP és/vagy a kliens eszköz vevőegységének a nem megfelelő linearitása, túlvezérlése.
  Mellesleg a kép, amit linkeltél az nem a lefedett tér konkrét alakját adja meg, hanem iránykarakterisztika. Vagyis úgy kell elképzelni, hogy adott szögben eltérve a fő sugárzási irányhoz (ami körsugárzó, pl. függőlegesen állított dipól esetén a teljes vízszintes sík) képest mennyire csökken a térerő. Körsugárzó mellett konkrétan a fő irányból adódóan maximális a térerő, tehát pont az ellenkezője a helyzet annak, hogy ne lenne ott térerő. Éppen hogy alatta illetve felette nincs lefedettség, mármint elméletileg.

Új hozzászólás Aktív témák