Új hozzászólás Aktív témák

• #23039 lezso6 HÁZIGAZDA MageRG #23038

  Új Válasz 2019-12-10 14:33:36 #23039

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lezso6

  HÁZIGAZDA

  LOGOUT blog

  válasz MageRG #23038 üzenetére

  De már megint tudományosan közelítesz egy olyan dologhoz, ami filozófia kérdése. Egyrészt nem tudod bizonyítani annak létezését (vagy nem létezését), ami a létezésen túli. Másrészt egy adott filozófia sem egy bizonyítás levezetéséből következik.

  Egyébként én nem hiszek istenben, s egyáltalán nem tartom lényegesnek. Mindössze arról van szó, hogy a fenti háromféle magyarázatot egyszerűen csak el tudom fogadni, mint Isten-képzet. Az antropomorf istenképet vagy a személyes lényt pedig csak egy leegyszerűsítésnek tartom, amit azért találtak ki, hogy a középkori nagyon hülye ember is fel tudja fogni, illetve hogy ne legyen rossz, különben Isten megbünteti.

  Nem, mert a téridő is túl konkrét, pl az erkölcs nem vezethető le a téridőből. Az Isten az a nyelvben olyan, mint a wildcard a regexp-ben.

  [ Szerkesztve ]

  A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

• #23044 Tetsuo aktív tag MageRG #23038

  Új Válasz 2019-12-10 15:53:36 #23044

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Tetsuo

  aktív tag

  válasz MageRG #23038 üzenetére

  Már hogyne lenne rá bizonyíték? A különböző kultúrkörnyezetben kifejlődött vallások és egyéb tradíciók magja ugyanaz, az ősi szimbolizmusok egyezőségével, egy (közös) egyetemes lényegre próbálnak rávilágítani, illetve egy-egy sajátos beavatási utat biztosítani. Vallástörténeti szempontból látható még a romlás kifejlődése is.
  Emellett a vallást gyakorló egyén a saját életét érintően fedezhet fel egyre több bizonyítékot a metafikai tradíció megnyilvánulásáról.
  A vallásos "hit" nem egy bizonytalan elhívés, hanem tényeken alapuló bizonyosság, aminek egy fokozata a cselekvés.

  A modern tudomány tekintélyre való hivatkozása (már ami az elméletek elfogadását illeti, pl. a kozmológia nagyrészét jellemi) mellé odatehetjük múltunk nagy gondolkodóit, egyházatyákat, teológusokat stb. kik legalább akkora rátekintéssel voltak a világra, mint a profán tudósok.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák