Új hozzászólás Aktív témák

• #2722 vágányzár tag

  Új Válasz 2008-01-05 00:51:05 #2722

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vágányzár

  tag

  a rendelkezésemre álló információkat alapul véve világaink mint permanens mágnes pólusai, olybá különböznek, látszólag elkülönülő halmazaink egyetlen közös metszete az apaság, no ezen vékony fonálon -egyházellenes elfogultság generálta túlsúllyal- egyensúlyozgatom irányodba kíváncsiságtól hajszoltan. Nem „offolni” gyüttem , pontosan nem tudom mit akarok(azon kívül, hogy még egy pár sört szívesen elkortyolnék)
  Repülés, magasan a felhők felett, repülök, fütyül a seggem alatt a szél és ez halálra rémiszt, mert iszonyú tériszonyom van, mi az idő kerekének forgásával mind sebesebben húz a mélybe, de alászállani nem merek, rettegek attól, hogy porrá zúzva magamat a földnek csapódom. Tutira szörnyet halok, még a gondolatától is. Maradok fenn és félelem tölti ki a szívemet, az agyam borzongva merítkezik a dermesztő tehetetlenségbe.
  Szóval valami hasonlatosat érzek…… mikor, elkerülhetetlenül újra és újra átjárják agyamat hívatlan gondolatok.
  kiskölök vótam, apámat váratlanul sarokba szorítva, sorsdöntő kérdésbe döntöttem:
  -Apa, egyszer mindenki meghal?
  -Igen. Válaszolta nyugodt hangon. Ez nem is vágott földhöz, mit nekem mindenki, amikor én csak én vagyok………..majd folytattam :
  -Én is meghalok?
  -Igen, egyszer mindenki meghal, ez az élet rendje. És vége, vártam volna valami felmentést, de nem vót………….
  Természetesen én ezt már „túlélem” . De aggaszt a gondolat, mikor az idő beér, én sem fogok felmentést adni Csengének, és félek, hogy szemének fénylő csillogása , apának válaszával -kitől bizton fogódzót remélt- a semmibe zuhan. Ártatlan szemecskéiben a lobogó tűz fátyolossá, fénytelen kiszüremléssé válik.
  Oly fedezet nélküli jegyet, miben nem hiszek, nem adhatok mankóul alá.
  aszem aki hisz annak könnyebb. Ezzel nem azt mondtam, hogy hinni könnyebb. Hittelt élve sem lehet egy tuti szilárd ülőhelyes utazás a kanyargós hepe-hupákkal telebaszarintott úton, de legalább mindig van biztos szabad fogódzkodó……..
  belenyaltam a sörbe, bele gabajlyjodtam a betűkbe, nem akartam konkrét kérdéseket megfogalmazni, csak beszéltem egy érzésről.
  azé az szimpi, hogy az avatarod nem egy fehér galamb, hanem egy, a szarát „szégyentelenül” szétpermetező , jogosan veszéjlyjes agresszívnek titulált állat.

  [ Szerkesztve ]

  felsővezeték

Új hozzászólás Aktív témák