Új hozzászólás Aktív témák
-
Tetsuo
aktív tag
Isten hozott!
A szemléletben az ragadott meg, hogy a világ működését tekintve, az izmusok és ideák területén jó pár könyv elolvasása után ez tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak, a legigazabb "filozófiának", emellett a többi csupán szofizmus.
Minden klasszikus tradíció szerint az ember és világa egy őseredeti tökéletes állapotból az ontológiai bukás okaként szellemiségében, léte viszonyában nem fejlődik, hanem hanyatlik, a folyamat kedete túlmutat az általunk történelmileg (retrográd) belátható időkön.
A keresztény doktrína szerint a paradicsomi állapotból az emberi bűn (ez több, mint morális aspektus) hatására Jézus második eljöveteléig (amikoris a világot megsemmisíti, majd újat kreál) az emberiség mindinkább Sátán uralma alá kerül, nagyon sokan elkárhoznak.
Az ind-hind hagyomány a Szatja-jugától Kali-jugáig tartó létromlásról, és a létforgatagba egyre inkább beleragadt emberről beszél, ami az esszenciától a szubsztancia felé haladás iránya egészen egy brutális kataklizmáig, egy korszakváltásig (Kalki eljöveteléig, aki elpusztítja az emberiséget).
Ez a romlás, a Biblia "idők jelei" tettenérhető egész történelmünkben, modern világunkban.
-
Tetsuo
aktív tag
Az Isten a középpont, az esszencia, a fény, a "szeretet", a szépség az attól való távolodás minden "jótól" való távolodás, a legtávolabbi "terület" a "Pokol".
Ha az ember üdvözül, Isten mellett foglal helyet, de ahhoz a keskeny, nehezebb utat kell bejárnia, ha pokolra kerül, onnan nem jön vissza, az a "második halál", megsemmisül.
Az "Isten mellett" az metafizikai szempontból vele egyéválást jelent, magát az Abszolútumot tapasztalja meg az egyén, pontosabban Én, mert alapvetően metafilozófiai szolipszista a szemlélet.
A klasszikus hindu vallások lényegében egyistenhitűek, és az Átma-vádában teljesedik ki a magyarázat.
A jó-rossz az ember értelmezési köre, Isten végsősoron nem morális, hanem törvényszerű.
A kereszténységben a jó, a rossz vagy például a hit sokkal mélyebb, tartalmasabb jelentéssel bír, mint ahogy azt ma a többség érti.
Sajnos a nyelvek is egyszerűsödnek, "alászállnak" (a szellemi hierarchia vertikumán), züllenek, mint minden más, így az emberi kifejező lehetőségek, akár a szimbólumok megértése, egyre inkább korlátozódik. Emiatt a szent szövegek általi kinyilatkoztatást a modern ember nem tudja felfogni, az újabb generációknak kvázi lehetetlen, annyira a deviációk (de - fosztóképző, via - út) hatása alatt állnak, elveszve az illúzióban, radikális, vagyis (radix) gyökeres változtatás kell, hogy kiszakadjunk belőle. -
Tetsuo
aktív tag
A nyelvek hanyatlásaként fogható fel azok egyszerűsödése, illetve azok leváltása egyszerűbbre.
Az egyszerűség nagyon felületesen nézve hatékonyságot jelezhet, de valójában az emberek kifejezései és gondolkodásuk csökevényesedik, alacsonyabb rendűvé alakul.
A magyar nyelv annakidején több múltidővel rendelkezett, az emberek finom jelentéskülönbségekre pl. több jelzős szerkezetet használtak a köznyelben is.
A nyelvújító mozgalom hatására - bár volt pozitív hozadéka - az addig használt latin és német szavak helyett sokat magyarral váltottak ki, így elmondható, hogy a magyar szókincs nőtt, de a magyarok szókincse nem.
A XX. században devalválódott igazán nyelvünk sok más európai nyelvhez hasonlóan, amikor is leginkább a technicitás és (vulgáris) szcientizmus terjedésének eredményeként talán mennyiségileg bővült a valóban használt szavak készlete, de minőségben mindenképpen alábbhagyott.
Tudomásom szerint egyik újlatin nyelv nyelvtani összetettsége sem mérhető a "közös ős" latinéhoz (a francia megközelíti).
A valamennyire ismert nyelvek közül a kifejezés csimborasszója a védikus óind lehetett, az európai nyelveknél összetettebb mai szanszkrit, csak halovány árnyéka annak.
Érdemes levéltárakban, könyvtárakban fellelhető régi iratokat, leveleket, könyveket olvasni, láthatóvá válik egy magasabb minőség és kifinomultság, ami jelenünkből hiányzik.
Az említett változás évtizedes léptékben is érzékelhető. Pl. Ernest Hemingway: Az öreg halász (aki valójában horgász) és a tenger vagy Fekete István: Vuk nem túl bonyolult regények "természetes" szókincsét, nyelvi brillírozását egyik mai író sem múlhatja felül. -
Fred23
nagyúr
válasz
Miklós315
#13
üzenetére
Annyira nem mélyedtem el benne, de nekem a szolipszista-miszticista vonal simán oké lehet. Tippre behozza a hinduizmusból ismert un. Felsőlelket, Önvalót, Bhagavánt, és arra játszik, hogy mindenki találja meg a belső isteni részét, ismerje fel magát istene valamilyen részeként, akarjon az istenébe olvadni. Vagy valami hasonló.
-
Fred23
nagyúr
válasz
Miklós315
#25
üzenetére
Szerintem teljesen jó, amit írtál, én is kábé így gondolom.
Viszont akik már annyira túltolják, hogy a fenti idézeteket nyomatják, ott már általában az a helyzet, hogy valami komoly baj lehet a háttérben, és már nem egy elhárító mechanizmust működtethetnek fejben. Aránytévesztés, egyensúlyvesztés, beszűkülés, álomvilág.
"Jakab 4:4 "Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek."
Utoljára ezt például egy 38 éves, szűz, de heteroszexuális férfitól hallottam, aki minimálbérre van bejelentve. Sokan mondták, hogy meleg, de szerintem tényleg nem az, csak iszonyatosan béna. Szörnyű bajai vannak szerintem fejben, de képes volt mindenben felmenteni és kimagyarázni magát, a világot, a rendszert, és kábé rajta kívül szinte mindenkit pedig elítélni, leminősíteni, hibáztatni. Kifogásokat keresett és talált minden hibájára, életképtelenségére.
Tetsuo is mintha célzott volna arra, hogy ideális személyiségekre lenne szükség, de olyanok már nincsenek. (Mobilról vagyok, nem nézem végig, de ez is lejött valamelyik hozzászólásából.) Ezzel részben én is egyet tudok érteni. Másrészt meg szerintem most is vannak ideális, szuper személyiségek, sok is. Nálam az ilyenek ott kezdődnek, hogy szeretik az életet belefeszülés nélkül, de tevékenyen, meglátják a saját és mások földi, evilági létezésének gyönyörűségeit, és bizony hajszolnak is számukra szuper élményeket. Tudják, hogy mikért és kikért szeretnek élni itt a Földön, és tesznek a reális céljaik megvalósulásáért. Nem tagadják a sok létező sz@rt sem, de nem helyezik azokat életük középpontjába, és a nem túlvilági élet értelmét és értékét SOSEM kérdőjelezik meg, mert magától értetődően jónak minősítik már tudat alatt is. És nem vallási fanatikusok, szeretik a laza, kényelmes, hasznos -ugyanakkor szükség esetén eldobható hipotéziseket vallási/filozófiai téren is. Igen, ez részben a szerencsés genetika függvénye.
Mobilról csak ennyit... -illetve annyit, hogy nekem ez a szplín nagyon nem jön be, kerülöm a világfájdalmas, pesszimista embereket. (Azokat is, akik maguk szerint csak realisták, de....)
[ Szerkesztve ]
-
Tetsuo
aktív tag
válasz
Miklós315
#32
üzenetére
Amíg megjönnek a szakértők, röviden leírom a véleményemet, talán valakit érdekel:
Előrevetítem, hogy kamaszkoromban nagy rajongója voltam a sci-fi irodalomnak sőt filmeknek, William Gibson cyberpunkjának, Ray Kurzweil munkásságának (zenei oldalról is), így némileg megismertem a poszt-/transzhumanista elképzeléseket, agymenéseket eleinte naiv érdeklődéssel.
A belinkelt rövid cikket (vagy inkább könyvidézetet) korrektnek, lényeget feltárónak tartom.
Alexander Dugin orosz politológus és filozófus remekül látja jelen világunk folyamatait; egyébként itt egy könyvismertető videó - érdemes meghallgatni, majd a könyvet elolvasni. (Én a könyvet még nem olvastam.)
Tudomásom szerint René Guénon volt az első, aki az embernek elmagyarázta, mert a modern embernek már el kellett, a minőségtől a mennyiség felé, az esszenciától az anyagiságba (ezt szolidifikációként nevezve) irányuló mozgást. A szellemtől való eltávolodás, annak megtagadása automatikusan a demiurgoszi tökéletlen konkrét megvalósulásokba, anyagi világunkba való süllyedésként mutatkozik meg, ennek eklatáns példája a kommunista falanszter és a transzhumanizmus, amit a fenti idézet nagyon jól prezentál.
A materializmus mellett megjelenik az álspiritualitás álvallásokkal, mint a szcientizmus/technicizumus, amely hamisan igazolja a modern/progresszionista ideákat.
Jelenleg az ember, ha "problémát old meg", azzal több és nagyobb problémákat okoz, mindezt a fejlődő technika segítségével, mert kétség sem férhet ahhoz, hogy bár a világ morálisan, szellemileg stb. hanyatlik, a technika fejlődik, burjánzik, önmagát gerjeszti. Ahogy mindinkább a Kali-jugát jellemző sötét erők érvényesültek, úgy állt ezek szolgálatába a technikai fejlődés és úgy lett a metafizikai tradíció ellensége.Isten az embert (Adam Ha-rison) saját képmására teremtette. Aki kezdetben közel volt Istenhez, szent volt, a bűnbeesés hatására azonban egy szellemi vertikum mentén zuhan, emiatt romlik az ember környezete és önmaga, az emberalattiságon át egyre közelebb kerülve az anyagisághoz, a számossághoz, a hamissághoz, Sátánhoz.
Az említett dekadens folyamatokba illik a digitalizáció, a virtuális valóság és az emberi test "tökéletetesítésére" irányuló törekvések.[ Szerkesztve ]
-
Tetsuo
aktív tag
válasz
Miklós315
#34
üzenetére
Egyetértek veled, bár nem tudom, mennyit nyom a latban a tervezett elavulás. Ha a marketingosztály és mérnökök nem tervezik, akkor is elavulnak a dolgok, mert ilyen a fogyasztói társadalom. Tény, hogy létezik, csak az arányával nem vagyok tisztában.
Ha hirtelen a kormányok, piacszabályozó szervezetek összefogva szigorítanának a termékek tartóssági, garanciális előírásain, akkor sem lenne sokkal jobb a helyzet, mert minden aspektusban és az alapoktól rossz a helyzet.
A #17-ben leírtam, hogyan látom a mai társadalom emberét, most is csak azt írnám.
A miértekre a metafizikai tradíciót vizsgálva kaphatunk válaszokat. -
Tetsuo
aktív tag
válasz
Miklós315
#36
üzenetére
Másokra rákényszeríteni nem lehet a felébredést. Aki nem keresi maga, aki elutasítja az igazságot, aki beleájult az illúzióba, azzal képtelenség megértetni a lényeget - a legtöbb ma élő ember pedig ilyen. Régen nem ez volt a helyzet.
A különféle doktrínákmenti utak nem valók mindenkinek, ezért is van a beavatás, majd további lépcsők, ami során sok próbálkozó "kihullik".
A magyarázatoknak is különböző szintje van egy-egy hagyományon belül. Az archaikus szimbólumoknak sokféle jelentése, kapcsolata van, egyre nehezebb ezeket még az igazságra éhes, kitartó és alázatos embernek is megfejteni, a XXI. században hiába "hevernek a földön" a legkülönfélébb szent iratok, általában süket fülekre találnak és teljesen félreértve, kiforgatva adják elő különböző álvallású közösségek.„Azok számára beszélek, akiknek a szemét csak kevés por fedi, tehát nem azok számára, kiknek szemét nem fedi por, és nem is azoknak, akiknek a szemét teljesen beborította a por".
Gautama BuddhaA kereszténység szerint minden ember a maga TUDÁSA, az ez alapján hozott döntések szerint lesz megítélve. Önmagában a tudás ergo nem elég sőt, nagyobb felelősség.
-
Tetsuo
aktív tag
válasz
Miklós315
#39
üzenetére
Nem teljesen értem, amit írtál. Mindenesetre azt tudni illik, hogy a ma élő emberek többsége nem képes kizökkenni a létforgatagból, az anyagi világ rabja lesz és bizony elveszik, elkárhozik.
Ahogy Sátán uralma realizálódik, úgy egyre nehezebben járható az igazság útja.
A felismerés, a tudás önmagában még nem elég, tettek kellenek.
Ne csak tudjuk, mi lenne a helyes, hanem tegyük azt. Ne csak beszéljünk a megfelelő életmódról, hanem valósítsuk meg, különben sokat nem ér az egész.
A hedonista, emberalatti, Krisztustagadó lét sokak számára taszító, ezért vannak bódítószerek, virtuális világok, hazugságspirálok, amikkel átlátszóan/kevésbé átlátszóan igazolást nyerhet az ördögi légkör és attitűd.Meghallgattad Baranyi Tibor Imre #30-ban linkelt előadását (Útvesztőben), amiben vázolja a konkrét doktrinák követhetőségét?
Ott elhangzik, a kereszténységet nagyon nehéz követni, szabályait betartani, mert a maximálisat követeli, valójában Jézusként kell(ene) élni, akkor és úgy kell imádkozni, ahogy a szituáció megkívánja, követve lelkiismeretünket, eszerint üdvözülhet az alany. Míg a későbbi és utolsó kinyilatkoztatás, amit egyáltalán a mai ember talán felfoghat, az Iszlám szerint pontos, formális meghatározásokat betartva juthatunk a Mennyországba.
