- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Synology NAS
- Google Chrome
- Aliexpress tapasztalatok
- DIGI internet
- Facebook és Messenger
- Crypto Trade
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Excel topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
Miklós315
aktív tag
Szép napot!
Amíg idetalál több releváns fórumozó, kettőt kérdeznék.
1. Mi fogott meg ebben a szemléletben? (Vagy ha innen nézve könnyebb, akkor: hogyan találtál rá erre az útra?)
2. Ez alatt mit értesz (mit jelent): "Jóllehet az egyetemes hanyatlás az általunk belátható időtől folyamatos"?Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
MageRG
addikt
Honnan tudod hogy ez nem csak az emberi nosztalgiára apellál? Eleve a változás mindig kockázatos, ezért szeretünk ragaszkodni a beválthoz.
Egyébként hogy az "idők jelei" állandóan tetten érhetők, az csak arra bizonyíték, mennyire semmitmondó az állítás.
A hanyatlás szemléletét nem mindenki osztja: elolvashatod Steven Pinker könyvét, például."What is bravery, without a dash of recklessness!"
-
Miklós315
aktív tag
Köszönöm a válaszodat!
Van ez a két mondat a jugák kapcsán:
"A világkorszakok isteni tudatállapotok kivetüléseinek is tekinthetők…"
"A négy korszak időrendben követi egymást, mindegyik korszak erkölcsileg alacsonyabb rendű értéket képvisel mint az előző."Te biztos többet tudsz erről nálam, így a kérdésem:
Az isteni tudatállapotok és a négy, egyre romló korszak közti összefüggés miből fakad?
Itt tehát arra gondolok, hogy vajon az isteni természet vegyes (jó és rossz) vagy esetleg egy eltávolodás leképezése lenne az, hogy a kezdettől a végig egyre borzasztóbb az ember, a világ, hogy aztán az új kör kezdetén ismét egy isten-közeli, ideális állapotból induljon ki a mindenség?
( Vagy - de ez teljesen önkényes ihletettségű - olyannak tűnik ez a folyamat, mintha az isteni eredő (a transzcendens) "elfáradna", "elaludna" , ebből ered a romlás, és a következő körben, új reggelen, új erőre kapva, ismét "fitt" a világ, az "elme", az "erkölcs - az ember...? )"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
"mert alapvetően metafilozófiai szolipszista a szemlélet."
Ez érdekes. (Nem provokatív, inkább kíváncsi szándékkal: ) nem "üti" logikailag a szolipszizmus a hind-gyökerű misztikus-teologikus szemléletet? Van feloldása, vagy inkább szimbolikusan értendő az egész?Az "egyszerűsödéshez": ha elvonatkoztatok mindentől, és csak a mintázatot figyelem, akkor egyfajta közösség-felé (egység felé) haladást látok, azaz valóban egy egyszerűbb, mindenki számára elérhetőbb közös nyelv/szimbólum (pl. az emojik is, de pl. a metematikai nyelv is) kezdeti fokát, ami legvégül pl. a (digitális) közös tudat felé mutat...
Ez a misztikus megközelítés szerint a világkorszakokba illeszthető áramlással összeegyeztethető?Illetve a "kiszakadás" - ha jól értem - a körforgásból való (nem a megsemmisülés, hanem az) istenivel közösségre jutás általi "kilépés"?
"Szerintem."
-
Fred23
nagyúr
A hinduizmus világáról képben vagyok. A saját értelmezéseim szerinti változatait nagyra is becsülöm. De gyenge ateistaként, illetve panteistaként határozom meg magam, valamint nagyrészt liberálisként. Nincsenek vallási meggyőződéseim, és nem is szeretném túlértékelni azt az intellektuális játékot, amit a témával kapcsolatban időnként űzök.
Szerintem összességében az emberiség egyre jobban él, nem vagyunk lemenőben, és nem vagyunk romlottabbak sem, mint eddig bármikor. (Bár persze ez ilyen mihez képest dolog ugye... -megfelelő célt feltételezve lehetünk valóban nagyon vacak szinten/állapotban is.)
Hamvas Bélát régen olvastam, pár év alatt elfelejtettem kábé minden sorát, vagyis nem hagyott bennem mély nyomot.
René Guénon-t viszont fogok olvasni, kíváncsi lettem rá!
[ Szerkesztve ]
-
Fred23
nagyúr
Mivel bevallottan nem vagyok a metafizikai tradíciók szerelmese, számomra ez az írásod inkább a fogalom kábé formai/logikai védéseként fogható fel, a tartalom értékének védése nélkül. A ki nem fejtett prekoncepciókra és miértekre gondolok. Például arra, hogy egy metafizikai tradícióhoz ragasztani magunkat miért hasznosabb, igazabb, jobb, célszerűbb, mintha a tudományos hipotézisek szintjén kezelnénk a metafizikai "igazságokat".
Úgy érzem magam kicsit, mint mikor turbómagyaroktól kérdezgettem, hogy tulajdonképpen mi az a nemzeti tradíció, amire ők olyan nagyon büszkék. Lejutva a konkrétumok szintjére kiderült, hogy igazából semmijük sincs, csak talán így élnék ki a fölény- és/vagy biztonságvágyukat. Megnyugtatja és rendezi az életüket a baromira értékes néptánc, népviselet, házi pálinka, Túró Rudi, disznótor, stb. Talán a nem túl fejlett személyiségüket/identitásukat is kiegészíti, minimum a láthatóság szintjén. Van mire végre büszkének lenni. Mik az Általad kedvelt metafizikai tradíciók igaz vagy legalább hasznos konkrétumai? (Az igazságban már magában van valamekkora sajátérték, habár időnként összességében mégis az jön ki, hogy az igazság ártalmas a közhaszon szempontjából.)
Szerintem a kiválók most is tudnak érvényesülni, szép életet élni, és maximum az egyetem végéig kénytelenek elviselni rengeteg olyan "igazságot", amivel úgy általában az embereket tömik. Bizonyos dolgokon meg nem akadnak fönn. Elismerik, hogy sokat adtak a rómaiak is.
"A demokrácia esetében a minőség helyét átveszi a mennyiség. Hozzátéve, hogy a demos sosem uralkodik, mert mindig a fejére nő egy hatalmi csoport"
Akkor hol a problémád? Ott a nemességed; vagyis az a hatalmi csoport, aki mások fejére tud nőni. Igaz, metafizikai tudásukkal talán nem vagy elégedett, de lehet, csak képmutatnak Általad is igazolható célból, közben meg ők az egy igaz metafizikai tradíció földi helytartói.
A helyzet drámai, az újabb és újabb generációknak egyre nehezebb/lehetetlenebb kitörniük az alacsonyszintű létből.
Milyen Szerinted a magasszintű lét? Azzal kezdődik, hogy meggyőződéses, már-már fanatikus hívővé válik valaki, mert annak lenni valami megkérdőjelezhetetlen érték? A tudományos szemlélet, a hipotézisek csinálása már romlottságnak minősül? -
Habár én enyhén szólva nem vagyok oda a tradicionalizmusért, de szerintem ez nagyon jól körülírja a problémát:
"Minden jel arra vall, hogy a legközelebbi korszakban a föld uralkodó lénye nem az ember lesz. Leginkább madárhoz hasonlít éspedig nagyságban és alakban a keselyűhöz. Félig madár, félig rovar. Szárnya nem tollas, hanem szaruhártyás, amikor repül, úgy zúg, mint a bogár. Nyaka, lába is ilyen szaruréteggel borított és éles, üvegszerű karmai vannak.
Több száz, néha ezer lény él egy csoportban, de minden rend és vezető nélkül. Maguk között sem okosabbat, sem hatalmasabbat nem tűrnek meg. Szüntelenül veszekszenek, tökéletesen értelem nélkül, egymást lökdösik, tépdesik és taszigálják, ok nélkül egymást mardossák, vagy, lesből, egymás fejére ütnek, egymás oldalából, vagy combjából húsdarabokat tépdesnek ki és lenyelik. Ezek szerint mindegyik csaknem állandóan tele van vérző sebekkel. Mivel a sebek, természetesen, fájnak, a lények ingerültek és folyton egymást figyelik, mihelyt az egyik csak gyanús mozdulatot tesz, támadásnak vélik, odakapnak és felvisítanak. A másik erre dühében szárnyával csapkodni kezd és visszavág, eszeveszetten forgolódik, horgas csőrével jobbra-balra csapdos, tekintet nélkül arra, hogy mit és kit talál. Most a többi is odafigyel, odasereglik, vijjogni kezd, csődület támad, azonnal két párt alakul. Az egyik a másikat szidalmazza és piszkolja. Megrohanásra azonban nem kerül sor, mert egy perc múlva a pártok már egymás között is összevesznek és így civódnak tovább.
A sok száz madár-rovar berregő zúgással repül, de rendesen nem nagyon messzire. Néhány mérföld után leszállnak, mert elunják és amilyen lármásak, rendetlenek, piszkosak, amilyen eszeveszetten veszekszenek, éppen olyan restek. Ahol megtelepszenek, ott pillanatok alatt mindent fölfalnak, állatot, hangyát, tetűt, egeret, gilisztát, békát, levelet, füvet, a fa levelét, kérgét, rügyét. Ahonnan eltávoznak, ott sivatag támad, puszta föld és a kövek.
Egyetlen állat sem tud ellenük védekezni, mert amilyen aljasak, hitványak, sóvárak, olyan vérszomjasak és mohók. Elefántot, orrszarvút éppen úgy pillanatok alatt szétszednek, mint oroszlánt, vagy krokodilust. Nincs szenny, amit el ne kapdosnának, különösen egymás elől. Ha valamelyik a falatot már nem tudja lenyelni, el akarja dugni. A többi azonban résen van és akit azon kap rajta, hogy ételt elrejt, azt azonnal véresre püföli.A hím cementszürke, horkoló hangon berreg, körülbelül, mint a motorkerékpár, vagy a géppisztoly. A nőstény eszeveszetten tarka, piros, sárga, kék, lila, zöld szarutollaival kelleti magát, szakadozott fejhangon visít, csőrével szüntelenül tollait fésüli, peckesen illegeti magát. A hím brutális, zaklatott, tele méreggel és lihegve sürgölődik a koncért és a nőstényért, lecsap, veszekszik, kurrog, tolong. A nőstény, mint a vámpír, ha egyszer hímhez jut, folyton nyakán lóg, szidja, bántalmazza, alvás közben is fölzaklatja, követelőzik, sértődik, duzzog, siránkozik, panaszkodik, pletykál, zsivajog. Bár a lény faja rovar, mégis elevenszülő. Gyermekeiket úgy nevelik, hogy azokat a hím a nőstényre, a nőstény a hímre uszítja, amíg a kis rovar az undortól mindkettőt megcsalja, meglopja és becsapja.
Az új faj neve csirihau. Latin, illetve tudományos neve csirihau communis. Többféle varietasban szerepel, van europeus, africanus, asiaticus, americanus és itt is többféle alfajt különböztetnek meg.A csirihau szemmel láthatólag azt hiszi, hogy amit csinál, az az egyedül józan és ésszerű élet. Amit lehet, felfalni, amit nem lehet, a többi elől eldugni s ami ereje ezen felül marad, párzani és horkolni. A létezés egyetlen lehetősége azonnal mindent bekapni és a nőstényt lerohanni, aztán vijjogni és verekedni. Vezetésről szó sem lehet. Egyik se hisz a másiknak egy szót sem. Így valósul meg a teljes egyenlőség. Csak az él meg, aki éppen olyan kegyetlen, komisz, zsivány, aljas, vérszomjas, alattomos, kéjsóvár, sunyi, mohó, erőszakos, mint a többi. Sohasem tisztálkodnak. Régebben a varietas germanicusnál szokás volt a fürdő úgy, hogy vezényszóra a vízből hol kiugrottak, hol bele. A szokás már idejét múlta. A többi fajta más szokást honosított meg éspedig, hogy ürüléküket egymásra kenik. A szenny így vastagon és csomókban áll rajtuk, a koszfoltok között üt át a sebzett véres hús és az ótvar. Sok csirihau tele van fekéllyel, soknak fél lába van, félszeme, vagy bevert feje. Különösen kedvelt szokás, hogy egymást szárnytövön vágják. Akkor nem tud röpülni, a többitől lemarad, az idegen törzs elkapja és széttépi. Néha vele marad nősténye, de csak azért, hogy a hímet agyonüsse, felfalja és csürhéjét ismét megkeresi.
A csirihau józanságával igen meg van elégedve. Azt hiszi, hogy sikerült az életet tökéletesen leegyszerűsíteni a maga teljes realitására. Ez a valóság, a többi csak mellébeszélés. Ez a létezés kvintesszenciája, minden fölösleges szentimentalizmus nélkül. Ez az úgynevezett létért való küzdelem, mindenki csak magára gondol, magát biztosítja, önmagának szerez annyit, amennyit tud, mindegy, milyen áron és milyen úton. Ez az ésszerű, a józan, az okos, a praktikus. Aki mást mond, az csak saját érdekeit védi raffináltan és valami trükkel akarja ugyanazt. A csirihau az ilyesmin keresztüllát. Az élet alapvetően önző. A rend és az uralom arra lenne való, hogy egyesek a többi rovására jól élnek. Ezt megszüntették. Náluk nem lehet hazudni. Mindegyik amúgy is tudja a másikról, hogy zabálni akar, zabálni és párzani és horkolni, a többi tökéletesen érdektelen."
- Hamvas Béla, 1962
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
-
Miklós315
aktív tag
Már korábban belefutottam Dugin könyvébe, de hezitáltam... Ha tudok, rámegyek - meghoztad a kedvem Számomra az tűnt fel, hogy mennyire szűklátókörűek (vagy naivak? vagy nem tudom) az emberek, amikor nagy mellénnyel, arrogánsan pöffeszkednek, hogy modern, felvilágosult, tájékozott, racionális lényekként letudták, hátrahagyták a "babonákat", de persze még szidják ezeket, mert ma is ugyanúgy gátolják őket a még jobb világ elérésében, mint anno is...
Közben őrülten igénylik a "valami többet", ami kiemeli őket a hétköznapokból, a tömegből, ami megnyugtatja, ami megoldást nyújt. És ott is vagyunk, hogy úgy rámennek a legújabb telefonokra, tv-kre, stb. mintha létszükség lenne a sok kacat. Eszközökre tekintenek megoldásként.
És mégis: szidják ezeket (teló, mosógép, laptop, hűtő, stb.), hiszen a tervezett elavulást mindenki ismeri...Ennek ellenére hisznek a Mars-utazásban, a Space-X-ben, a térerő-lefedettségben, az évente újra és újra kijövő újdonságokban, mert most "még tökéletesebb", mint háromnegyed éve volt az előző "tökéletes" kiadás...
Ilyenkor hol a racionalitás? Nem logikus, hogy a csodás "feljavító", "örök életet" nyújtó szebb jövő ugyanolyan kamu, mint az aktuálisan "tökéletes" termék?
Nem logikus, hogy a 3d nyomtatott, horribilis hitelre vehető művese és műszem is tervezett elavulással készül majd, mint most a kenyérpirító? Hiszen a profit a valódi "isten" e "szekuláris vallásban", a liberálkapitalizmusban...Komplett szórakoztató iparág nyomja a "misét" (hírek, magazinok, zenék, könyvek, filmek, kampányok), hirdetik az "evangéliumot" a híveknek, akik teljes önátadással viszonyulnak hozzá.
Nem értem, miért
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
+1
Megrögzött mániám (sci-fi alapján) az az ív, amit úgy írhatunk le, hogy:
1. Isten teremtése - tökéletes ('perpetuum mobile')
2. Ember alkotása - tökéletlen ('transzcendentális esztétika')
3. Gépek termelése - zsákutca/vakvágány ('sorozat-másolás')Márpedig e felé haladunk (előbb a transzhumanizmus szintjén átvezetve) a digitális személyiségeken át a mesterséges közös tudatig, amit ki tudja kik, hogyan, mire fognak használni... majd egyszer, ha odaérünk.
A metafizikai része nagyon távolinak hat a legtöbbek számára és (elvben) nem nyújt kézzelfogható módon semmit, szemben a technokrata/bürokrata "ittésmost" világ kínálatával (ezzel a hamis dilemmával lehet leginkább direkt rossz útra terelni sokakat), pedig logikus, és a "földi síkon" (politika, környezetvédelem, kultúra, gazdaság, technológia, stb.) is jól megragadható, hogy megmerevedett hatalmi/uralmi rendszerben vergődve tk. semerre sem tartunk.
Ha nem is egyből "durr bele a közepébe" alapon, de hogyan lehetne "felébreszteni" a másikat (a szemét felnyitni valakinek) - jól közelíteni ehhez -, aki "vak" ezekre?
(Persze nem a tutit, inkább csak valamely véleményt/bevált tapasztalatot kívánok, amit ki lehet próbálni. Azt tapasztalom, hogy könnyebben elutasítók sokan, mint hogy elgondolkozzanak a felvetéseken...)[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Beavatás: No igen, ez egy hosszú, téttel, tartalommal bíró dolog, de ma már semmi "nem szereti" az időigényes, mélyre hatoló megközelítéseket (politika, piac, még a vallások is felszínessé válnak, vagy legalábbis a hívek nyomást gyakorolnak a könnyedség felé törést illetően).
Szimbólumok (kapcsolódva a beavatáshoz): a tetoválások is anno jelentéssel bírtak, szintlépést - tehát sok időt, befektetett energiát, megértést - igazoltak, jelezték, hol tart az illető. Ma meg mindenki mindent gyorsan, olcsón...
Tudás: Igaz, bár részleteiben annyi, hogy a tudás elengedhetetlen (pl. az igazság is tudás, az pedig roppant fontos), talán a gond az, ha megelégszünk az elmélettel a gyakorlat elhagyásával (arra már nincs idő, energia, igény).
"Szerintem."
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Futás, futópályák
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- OTP Bank topic
- Azonnali informatikai kérdések órája
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Autós topik
- Vezetékes FEJhallgatók
- Politika
- Horgász topik
- További aktív témák...
