Új hozzászólás Aktív témák
-
Szuper... a Musk és Bezos félék meg saját privát műholdflottát akarnak épp felküldeni, tízezernél több keringő ócskavasjelölttel.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
-
Fantörpikus, pár hónapja olvastam róla, nem ugrott be a pontos szám. Ha csak évi 5-10db hullik szét valami random okból, máris lesz bőven űrszemét-utánpótlás. Annyi mondjuk pozitív, hogy ezek viszonylag alacsony pályán mozognak, szóval túl sokáig nem marad fent a törmelék.
Az ISS egyébként kb 400km magasságban kering, a starlinket pedig a kezdeti 600 helyett 550km alá definiálták, szóval az esetleges széthulló holdak apróléka valóban találkozhat az űrállomással.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
Akkor ezt most gondoljuk végig számokkal alátámasztva:
A föld felszínének területe 510 072 000 km2. Mondjuk, hogy ezzel számolunk, és elengedjük azt a tényt, hogy 400-500 km magasságban egy nagyobb felszíni területű gömbbel kellene számolni.
510 072 000 km2-t osszuk el jóindulatúan 50 000 műhold darabszámmal, az annyi lesz, mint 10 201 km2/műhold. Magyarán 10 201 km2-re jut 1 db műhold, melynek mérete egyes írások szerint asztal nagyságú, adjunk neki 10m2-t, bár az már egy bazi nagy asztal.Eddig jó a számítás?
Ha igen, akkor adott a kérdés: Mekkora a valószínűsége annak, hogy a 10 201 km2-nyi területen egy 10m2-es műhold találkozik egy 3 centis csavaranyával, vagy a Perseida raj egy tagjával?
Amúgy úgy tudom, hogy már akkor is kellett űrszemét miatt kerülni, amikor még se a SpaceX, se a Blue Origin nem volt a kanyarba sem.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Perseidából nem 3db szokott hullani - ráadásul az csak az egyik komolyabb meteorraj. 40e darab holdnál már vannak esélyek. De arra is, hogy egy kínai alkatrész random sztrájkba kezd. Szimplán túl nagy a darabszám ahhoz, hogy atombiztos hóttziher 100.00000% megbízhatóságot várhass el.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
Persze, minél több van valamiből, az esély egyre nő. De én nem reagálnám túl, több dolog miatt:
1. az ISS magasságát rendszeresen szokták változtatni, ha nem űrszemét miatt, akkor magasság kalibráció miatt, tehát az, hogy emeltek a pályamagasságán, nem egy nagy dolog.
2. nyilván minden űrkutatási hivatal tisztában van azzal, hogy épp mekkora az űrszemét által jelentett veszély. Ha túl kockázatosnak tartják, akkor nyilván megteszik a szükséges lépéseket. Mindig van ott pár parkoló űrhajó, amivel vészhelyzet esetén haza tudnak jönni az űrhajósok.
3. Ezek az alkatrészek csak akkor jelentenek veszélyt, ha nem észlelik őket, de erre is már elég kiterjedt hálózat figyel.
+1 a nagyon kicsi méretű űrszemét, amiből a legtöbb van, nem valószínű, hogy ha ütközik is az állomással, fatális problémát okoz. Volt már, hogy kilyukadt az iss valamely moduljának fala, szivárgott az oxigén, de az egyes modulok hermetikusan lezárhatók, így közvetlen életveszély nem alakul ki, a lyukat pedig ki lehet javítani.
De a világűr hatalmas, szóval nem úgy kell elképzelni, hogy naponta lavíroznak a szemét között az űrhajósok.[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
azbest
félisten
Az aggodalmakra legfeljebb azt tudom mondani, hogy éppen ideje lenne a falak elnyelési képességein felül más megoldásokat is kutatni és alkalmazni, mert hosszú távon mindenképpen szükség lesz rájuk más területen is.
Az pedig, hogy hatalmas fejlődési ugrásnak vagyunk épp tanúi, inkább örvendetes. Az a szomorú, hogy előtte 50 év alatt nem nagyon törekedtek fejlesztésre, ahhoz képest, hogy az utóbbi pár évben mi mindent véghez tudtak vinni. Mert minden cég és ügynökség csak a langyos tutiban pihengetett, mondván úgyis kifizetik a csillagászati összegeket, ami egy-egy felvitelért elkértek. Most meg 10 év alatt úgy néz ki eljutunk oda, hogy lényegében bárkinek felkerülhet készüléke elfogadható áron.
Szóval hajrá, ideje meghódítani a világűrt és nem folyton panaszkodni, hogy a régi dolgok már kevésbé tűnnek hasznosnak és jaj az új dolgok miatt rosszabb lesz. Ha olcsó lesz, akkor a csillagászoknak sem kell a Föld légkörével küzdeni, hanem pályáról is lehet vizsgálódni egész rajnyi felszereléssel.
-
<stdio.h>
csendes tag
Az amcsik meg az ESA már nem állíthatnak pályára úgy semmilyen űreszközt, hogy ne legyen megoldás a légkörbe való visszajuttatására. Sajnos a kínaiak oroszok japánok ezzel nem nagyon foglalkoznak így inkább ők jelentenek nagyobb problémát nem a Starlink.
-
-
Yodafon
senior tag
Ez mióta IT hír?
I'm gangsta!
-
Ezekiell
veterán
Starlinkkel nem az űrszemét a fő probléma, hanem a földfelszíni csillagászat nehezítése (bármennyire is mondja Musk, hogy 550km-en nem tükröződik - nem a lószart nem...). + hogy követi a példát az Amazon/többi cég/nemzet is, és hamarosan két nagyságrenddel több műhold lesz fenn, mint most. Erre nincsenek felkészülve egyátalán még a rendszerek...
Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.
-
-
Találnak neki megoldást, pl segélyt. A netért az fizet, akitől kér érte a szolgáltató, feltételezem nem a 3%-nyi afrikai középosztályt célozzák a seregnyi holddal, hanem jóval nagyobb tételben gondolkoznak hosszabb távon.
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
oriic
HÁZIGAZDA
Megidezem Cifu-t.
Live-Die-Respawn
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #20 üzenetére
A netért az fizet, aki kéri a szolgáltatást.
Néhány konkrét információ az árakról:[link]
"During a 2015 speech, Musk suggested it could come at a steep price. The CEO floated the idea of a figure somewhere around $100 and $300.
That means, all in all, Starlink could launch for somewhere around the $80 per month mark, plus an extra $100 to $300 for installation costs."Minden starlink küldetésnél elmondják példákkal, hogy mi az a starlink, és kiknek szól, főleg a légitársaságokat, és hajótársaságokat emelik ki, mint potenciális felhasználói kör.
Kár itt "dzsungellakózni", mert nem a szegényebb réteg a célcsoport, akik pedig Afrikában élnek, és hozzá tudnak férni az internethez azoknak szerintem helyben van olcsóbb alternatíva is (lásd a linkelt cikkben összehasonlítják pl az amerikai internetszolglátatók áraival) és biztos lehetsz abban, hogy nem fogják ingyen, segély alapon osztogatni, tekintve, hogy az infrastruktúra megteremtése elég költséges, és egy profitorientált cégről beszélünk.
Persze az elképzelhető, hogy egy-egy szegényebb közösség összefog, összedobja a pénzt, és befizet rá, de nem hinném, hogy nekik az lenne a prioritás, hogy rohannak alira, meg amazonra rendelni, és elverni azt, ami nincs is.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Akkor viszont sok gyakorlati haszna nem lesz. Azért toljuk tele villogó sz.rokkal az eget, hogy kakukkmarcsa tudja csekkolni a fészbúkját egy London-Bp úton? Ne fárasszanak már, a 90es években még kézzel írtam levelet és nem halt ki az emberiség. Most se, amikor kibírok elvonási tünetek nélkül egy London-Szingapúr vonalat...
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #23 üzenetére
Szerintem kicsit tágabb látókörrel kellene szemlélned a dolgokat és nem csak magadból kiindulnod.
Először is, hallottál-e üzleti utakról? Akármilyen hihetetlen, nem mindenki azért használ internetet, hogy a fb-ot csekkolja.
Egy több órás, több 10 órás, esetleg 20 órás repülőút tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy az idő egy részét munkával töltse az ember, különösen, ha munkaügyben utazik.
Vagy több hetes/hónapos hajóutakról?
És esetleg olyan területekről, pl Amerikában, ahol nem érhető el semmi féle internetszolgáltatás, és meg is tudják fizetni ezt? [link][ Szerkesztve ]
We were here
-
Ezekiell
veterán
Itt a műholdak által okozott károk (környezeti/asztrológiai/"űrszemét"/stb) vs adott értékük a probléma. A repülőutakon dolgozás marginális (és eddig is lehetett netet venni, tudom, hisz mindig veszek amikor repülök), az ilyen hajóutak jellemzően nyaralás célúak (az átszelem-a-földet-egy-tutajon kutyát nem érdekel, a kutatási célú utakon meg már van megoldás, nem kell hozzá Starlink), a szárazföldön pedig sokkal olcsóbb/kör nyezetkímélőbb módszerek is vannak (ha ebből a pénzből földi infrastuktúrát fejlesztenének, mindenhol üvegszál lenne kb...).
Szóval a Starlinknél a haszon/kár arány elég alacsony... mondom ezt úgy, hogy go SpaceX, menjünk a Marsra most, és Teslát akarok venni.
[ Szerkesztve ]
Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.
-
Tuomas
addikt
Lehetséges, hogy így van, azonban úgy tűnik, hogy az internetszolgáltatók nem feltétlenül törekedtek eddig arra, hogy mindenhol kiépítsék a jobb minőségű és mondenhova elérő szárazföldi infrastruktúrát.
Lehet, hogy Musknak egy távközlési vállalatot is kellett volna indítania.Az újabb generációs starlink műholdaknál már spec. bevonatot vagy mit használnak, hogy csökkentsék a fényességüket, nem tudom, ez működik-e a gyakorlatban is.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Ezekiell
veterán
Hát azt még nagyon senki se tudja (a bevonatot), arra kíváncsi leszek. De mivel nem láthatatlanok, így a hosszú expozíciós felvételeknél akkor is eltakarják a mögöttük levő űr jó részét...
Arra meg +1, hogy távközlési vállalatot is kellett volna indítania Musknak Csak az ugye nem szexi, az infrastruktúra sose az - kivéve ha alagutakban akarsz fénysebességgel autókat vinni (ez is elég véleményes amúgy), meg ha csitrilliárd műholddal akarsz netet szórni
Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.
-
Annyira, hogy az utaim 90%-a üzleti és viszek is magammal munkát. Rakás reptéren letöltött e-mailre is tudsz ám válaszolni offline, majd elmegy a cucc leszállás után.
Cserébe nem terheljük irgalmatlan mennyiségű szennyezőanyaggal a környezetet (ismeteteim szerint a műholdak nem tölgyfán teremnek és maguktól röppennek fel a pályájukra). Persze ott van még a kolléga által említett profi és amatőr csillagászat is. (A rádiócsillagászatra is kíváncsi lennék, milyen hatással van a world-wide wifi...)
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #29 üzenetére
Ezt én elhiszem, hogy te így működsz, de a saját életmódodat nem várhatod el a többi, x milliárd embertől.
"Cserébe nem terheljük irgalmatlan mennyiségű szennyezőanyaggal a környezetet (ismeteteim szerint a műholdak nem tölgyfán teremnek és maguktól röppennek fel a pályájukra)."
Ebben igazad van, de legalább már vannak törekvések ilyen irányban is a fenntarthatóságra és a gazdaságosságra (egyre nagyobb arányban újrahasznosítható rakétaalkatrészek, metán alapú hajtóanyag a Starship esetén).
A csillagászos részével nem vitatkozok, abban egyetértünk, hogy nem optimális az amatőr csillagászok számára (profi szinten szerintem van valami módszerük a szűrésükre), de ott is látni kell, hogy van törekvés arra, hogy kevesebb galibát okozzon.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #32 üzenetére
Nemtom mennyi várja. Te tudod? Ha nem, akkor miért jelented azt ki, hogy "Akkor viszont sok gyakorlati haszna nem lesz."?
A folyékony metán (bár nem vagyok kémikus) úgy tudom égés közben nem képez káros szennyeződéseket, és nyilván előállítani sem kell, mert bőven megtalálható, pl az általad is említett szarvasmarha szektorban.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Ezekiell
veterán
Irónia volt, hangsebességgel se tud, nem is akar (bár a hangsebességtől az elméleti maximum nem nagyon maradna el, csak egy 100 mphval)
Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.
-
Ezekiell
veterán
Igen, a hyperloopra gondoltam. Annak az elméleti maximuma(amivel szállítananak autókat) szerintük 600 mph körül van, míg a hangsebesseg 767 mph
[ Szerkesztve ]
Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes békénkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes békénkben nem bízik, az áruló.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #34 üzenetére
A környezetterhelés már akkor elkezdődött, amikor az ember rájött a tűzgyújtás fortélyaira. Mégse mondhatjuk azt, hogy nem volt gyakorlati haszna, mert azzal a saját társadalmi létezésünket ássuk alá.
Ugyan így kiemelhetem a műanyag feltalálását (és talán ez a legjobb példa). A legkörnyezetkárosítóbb dolog az emberiség életében, és az autógyártás forradalmasítása ösztönözte. Mégis, valószínűleg most te magad is egy műanyag dobozról pötyögsz, egy csomó műanyag cuccal a környezetedben. Ki lehet jelenteni, hogy nem volt gyakorlati haszna? Szerintem nem, holott akkoriban még csak az autóiparban hasznosították és előre nem lehetett látni azt, hogy mekkora hatással lesz az emberiségre. Az élet csupa paradoxon.
Lehet tudni milyen haszna lesz egy ekkora műholdflottának, vagy akár egészében az űrkutatásnak? Szerintem még nem, mert az egész egy viszonylag új tudományág (főleg az elmúlt 10 évet tekintve készülődik valami féle forradalom ebben az ágazatban) és már most rendkívül sok hasznos mellékterméke van (gyógyászatban, új, akár sokkal környezetkímélőbb anyagok feltalálásában, meg úgy összességében a komplett tudományos életet tekintve, stb.). Nem tudjuk mit hoz a jövő, és ezért szerintem nem is lehet mindenre alapból kijelenteni azt, hogy nincs gyakorlati haszna, mert egy csomó olyan dolog születhet belőle, amire akkor nem is gondolnánk.
Én így látom, természetesen értem azt, hogy mire szeretnél kilyukadni, és megértem, el is fogadom, sőt, maximálisan tiszteletben tartom a véleményedet! De nem 100 %-ban értek vele egyet, ugyanis szinte semmi sem fekete vagy fehér.BTW témától függetlenül a személyes véleményem az, hogy jó látni/tapasztalni, hogy ugyan ellentétes álláspontot képviselünk a témában, mégis képesek vagyunk mindketten észszerűen érvelve, kulturált módon képviselni saját álláspontunkat.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #40 üzenetére
Ezt most nem értem, hol írtam én ilyet?
Lehet elkiabáltam az észszerűen érvelve, kulturált módon részt.De ha én is kisarkítom így, ahogy te is tetted, akkor visszadobom a labdát: Miért használsz internetet, miért használsz műanyag termékeket, miért fűtesz, miért közlekedsz, stb., stb., stb. amikor tudod, hogy ez mind-mind terheli a környezetet? Írtad, hogy repültél már, tudtad, hogy a repülés a leginkább környezetszennyező közlekedési módozat? Ha tudatában voltál vele, miért ültél repülőre, elvégre az elveid a szöges ellentéte ennek.
Én pl sose ültem repülőn, ha mindenki így viselkede, ahogy én, akkor a légi közlekedés tönkremenne, és sokkal zöldebb lenne a környezetünk, ugyanis környezeti szempontból a repülésnek semmi haszna.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Ezeket az utóbbi időben mind-mind minimalizálom és ésszerűsítem. A lehető legkevesebb műanyagsz.rt veszek, zacskókat ha lehet nem használok, ha igen, akkor ameddig bírja újrahasználom, soha semmi sincs kidobva a természetbe. Sőt, természetben járva még én gyűjtöm be sokszor más műanyagszarát. Balira se repülök évi 2x mint sok munkatárs.
Az űrrepkedés/világűrbe mindenféle kacat felnyomása óriási környezeti lábnyommal jár. Érthető, vannak létfontosságú szolgáltatások, amik már mentettek emberéleteket (GPS, műholdas vészjelzőrendszer, meteorológia), de az, hogy mindenáron mindenhol legyen internetünk nem alapszolgáltatás és semmi szükség rá, hogy azzá váljon. Kb olyan, mintha a szállodai szobaszervizt ipari alpin kivitelben felküldenénk a szálloda tetejére, mert lehet hogy van ott egy éppen megéhezett munkás. Poén? Persze. csak akkor nem, amikor a szokásos minimálbér helyett a vaskos ipari alpin spéci számlát kell kiegyenlíteni.
Ha valakinek a csendes óceán közepén mindenképp szüksége van létfontosságú kommunikációra, azt 100éve megtehette rádiós úton, ma pedig műholdas telóval. Nem fog rajta fészbúk meg p0rnhub videókat nézni, de az alapinfó átmegy (=anyósod a túlvilágra költözött, okt. 13-án lesz a buli, milyen rumot rendeljek?).
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #42 üzenetére
Aha, és azt honnan tudod, hogy 5-10-15-20 év múlva az Csendes-óceán közepén az internet felhasználásának milyen módozataira lehet szükség?
Esetleg a nyílt vízen megújuló energiával működő telepek real-time kommunikációjában és monitorozásában, ami máris lehet, hogy kivált néhány szénerőművet?
Újonnan létesülő kutatóbázisok ellátásában, ami segít fenntarthatóbbá tenni a világunkat?
Honnan tudod, hogy nem jön egy olyan újítás, ami máris kitágítja a jelenlegi rendszer működésének lehetőségeit, határait és közvetett módon hozzájárulhat pl a környezeti fenntarthatósághoz?[ Szerkesztve ]
We were here
-
Ne legyen rá szükség, az ember már bőven sokkal nagyobb területet pusztított-lakott le a bolygóból, mint amennyi járna neki. Legfőbb ideje, hogy visszafogjuk magunkat.
A kutatóbázisoknak ma sincs nethiányuk, az Amundsen-Scott bázisról is emailezhetsz - lehet az instaribanckodás nem fog menni, de attól nem lesz egy mm-re se előrébb a kutatómunka.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #44 üzenetére
Hát, feladom.
A probléma, hogy szélsőségesen egy oldalról nézed a dolgokat, + valahogy mindig a közösségi hálózatoknál kötsz ki, mintha csak arra lehetne használni az internetet.
Mi abban a meredek, hogy stabilabb és gyorsabb internetkapcsolattal, gyorsabban jobban és hatékonyabban halad a munka? Akármilyen hihetetlen de lehetnek olyan munkák, amik nem merülnek ki az e-mailezésben, hanem nagyméretű adatcsomagokkal kell dolgozni, ami minél inkább valós időben történik, annál hatékonyabb.
Lehet, hogy van a kutatóbázisokon net, de ha van mód stabilabb és gyorsabb kapcsolatra, akkor hatékonyabb is lehet az ott végzett kutatás, és mondjuk egy felfedezés, vagy akármi 20 év helyett 5 év alatt megvalósul.
Betárcsázós nettel is lehetett emailt küldeni, szóval nem értem, hogy egyátalán mi szükség volt az internet sebességének és elérhetőségének a fejlesztésében.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Nehezen tudok elképzelni olyan óceánközepi munkát, ahol szükség lenne instant igencsakszélessávú kapcsolatra. (a jelenlegi infrastruktúra sem teljesen elhanyagolható)
A téveszmék elkerülése végett: a legtöbb természettudományos kutatótevékenség nem kíván sem hetente frissülő csilivili winfosch-t sem BD ISO-k lewarezolására alkalmas netsebességet. A műszerek legtöbbször pár kb-os adatsorokat mérnek (tudom, csináltam, nemcsakkukabúvármagyarisztáni laborban), amit gyerekjáték továbbítani. Az meg még ritkább, hogy az adattovábbítás limitáló tényező legyen egy konkrét projectben, azaz ha valahol tényleg terabyte-okat gyűjtenek (pl a fentebb említett műholdakkal összeszemetelt csillagászati képek), akkor ne férjen bele az, hogy egy szaki egy winyóval ne szálljon gépre és vigye be személyesen a 3 hónap munka termését.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #46 üzenetére
Amiket leírsz, az alapján nekem úgy tűnik, hogy a közösségi médián és az emailezésen kívül más tevékenységet is nehezen képzelsz el, és teljességgel kizárod azt, hogy egy 5-20 éves távlatban még mi minden kifejlődhet a világunkban és mi minden újdonság jelenhet meg, akár pozitív hozadékokkal is, aminek ez a rendszer csak egy apró építőeleme.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Új, bontatlan Samsung S24+ 256 GB black
- Dell Latitude E7270, 12,5" HD Kijelző, i5-6300U CPU, 8GB DDR4, 256GB SSD, W10, Számla, Garancia
- Amazfit I T-REX 2 I GTS 3 I GTR 3 I GTR 3 Pro
- Új Latitude 7440 2-in-1, FHD+ IPS kihajtható érintő, i7-1365U, 32GB DDR5, 512GB NVMe, IR kamera, gar
- Beszámítás! GB H610M i5 13400F 32GB DDR4 1TB SSD RTX 3070Ti 8GB MONTECH AIR 1000 Lite Corsair 650W