Új hozzászólás Aktív témák

  • #13260800

    törölt tag

    válasz Alex91 #150 üzenetére

    Ezért kapja a pénzét. Oldja meg. Tanulja meg. Így van ez az élet más területén is. Nem megoldhatatlan feladatot kaptak az iskolák. Sajnos olyan világot élünk, hogy nem engedheti meg magának az ország az ugyan kiváló de drága Microsoft termékeket. Ez van.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    válasz #13260800 #149 üzenetére

    azok, akik eddig windowst üzemeltettek, azoknak újdonság lesz, hogy a linuxot nem érdemes úgy üzemeltetni, mint a windowst.

    nemrég például azon kellett vitatkoznom itt valakivel, hogy tisztán linuxos hálózatba nem rakunk ad-t. na ezen a szinten (se) állnak az iskolai rendszergazdák.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • ViZion

    félisten

    Háát ilyen alapon kb. 20 igazi pedagógus van az országban?
    Nem lesz rendes FTP vagy levelező szerverük, mert _Linux_-ra váltottak? Akkor eddíg sem volt. Azért ez már vicc,komolyan. Mindent meg lehet oldani, ha partnerek benne. De ilyen hozzáállással szerintem Nektek még Linus T. sem felelne meg :D
    Sebaj, majd megoldják valahogy ezt is. Továbbra sem ez miatt fáj a legtöbb igazgató feje, ebben biztos vagyok.

    Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

  • Alex91

    félisten

    válasz #13260800 #151 üzenetére

    Meg fogja oldani, csak mig egy cegnel mondjuk valoszinuleg ezt jol elokeszitve meg tudjak oldani, egy iskolanal ez mar nehezebben megy... Nem lehet azt mondani, hogy akkor adjatok ezt, vagy azt az atalashoz, de azert mukodjon minden ugy, mint elotte...

    Dicsõséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros.

  • #13260800

    törölt tag

    válasz bambano #152 üzenetére

    Az iskolákban eleddig se nagyon használtak címtárszolgáltatást. Még ha tudta is a szerver (vagy be volt ugyan állítva de mégse használták vagy kliens oldalon volt letojva). Sajnos nagy általánosságban el lehet mondani, hogy a legtöbb iskolai rendszer összecsapott munka. Köszönhető ez a valóban nagyon alacsony béreknek ami miatt mindenki csak ugródeszkának használja az iskolai rendszergazdai állást. Én nem hiszem, hogy ez lenne a legnagyobb gond. És a rendszer a későbbiekben is bővíthető lesz..

    Állítom nagyon sok helyen emiatt még jobb lesz a rendszer. Ugyanis most rendbe kell tenni.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    válasz #13260800 #155 üzenetére

    tehát szerinted összecsapott, gány a rendszer, más helyről tudjuk, hogy az anyagi lehetőségek nem bővülnek, ráadásul az átlag iskolai rendszergazda számára ismeretlen cuccot kell majd használnia, és ezek után szerinted most rendbe fogják rakni?
    a legszolidabb, amit erre mondhatok, hogy optimista vagy :)

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • #13260800

    törölt tag

    válasz bambano #156 üzenetére

    Aki nekem szól az nem fog csalódni :D (bocsánat ez volt a reklám helye) , hogy a kérdésedre is válaszoljak reménykedem benne. Miért ne? :)

  • DJS

    tag

    #59
    "Amúgy ez sem egy máról-holnapra dolog volt, pár éve már lehetett tudni, hogy ez lesz, és ehhez nem kellett államtitkárnak lenni"
    Írod ezt egy olyan hírhez, ami arról szól, hogy most indult egy oldal, hogy összegyűjtsék a váltáshoz szükséges tudást a rendszergazdáknak...

    #62
    "Szerintem is szarul volt ez az egész megjátszva, de lehetett tudni, hogy gond lesz előbb vagy utóbb."
    Ezzel az a baj, hogy a kockázat meglehetősen kicsi volt eddig (minden kormány mindig meghosszabbította a szerződést), míg a kockázat elhárításának költsége nagy, mert a legális szoftverek nem olcsóak (egy iskola költségvetéséhez viszonyítva), a Linux telepítéséhez meg sokszor hardvercsere kellett volna, ami megint nem olcsó mulatság.

    #85
    "Legyen windows is de azt fizesse meg mindenki MAGÁNAK ha akarja. Az emberek 90%-nak elég egy linux mondjuk egy Ubuntu vagy egy Chakra (szerintem ez fullra hasonlít a windows-ra)... A mai embernek mi kell? Facebook, Zene, Film, Net... Semmi más."
    És szerinted mit tanítsanak majd a hetente egy informatikaórán elsőtől nyolcadikig? hogy hogyan kell elindítani a lejátszón a zenét? Az iskoláknak a minisztérium írja elő, hogy mit oktassanak, jelenleg a torrentezés nem szerepel a tananyagban, viszont az államilag támogatott tankönyvekben csak MS szoftverekről vannak képernyőképek.

    #129
    "Na akkor mondd el nekünk is, de a "lustaság", és a "butaság" érveket hagyd ki, csak a többi érdekel."
    Elmondom helyette én. Pofonegyszerű: egy kisebb rendszerben kevesebb hiba lehet. A Linux pedig rengeteg redundáns megoldást használ (KDE, GNOME, LXDE, XFCE, OpenBox... egyetlen feladatra, csak a legismertebbek), ezek közül is bármelyiket feltelepítheted, bármilyen kombinációban, több tucat verzióban. Egy ekkora kódtömeget nem könnyű átlátni, hibakezelni, ellenőrizni, naprakészen tartani, az egyikben történt fejlesztéseket átvezetni a többihez, az egészet letesztelgetni minden kombinációban, dokumentációkat írni, tankönyveket írni hozzá, stb. Sokkal könnyebb, ha az embernek van egy darab programja, és azt évtizedekig használja. Az MS állítólag ezt is csinálta: állítólag a Windows egyes részeinek forráskódja 1992 óta, az NT óta nem változott, egészen a Vistáig, amikor újraírtak sok kernelfunkciót. Még könnyebb a fejlesztés, ha nem csak a szoftver egységes, hanem a hardver is (lásd: Mac).

    Egy könnyebb feladatot pedig könnyebb megoldani, és ugyanannyi idő alatt jobb megoldások születhetnek rajta. Ezért a hobbiból készülő rendszerek eleve hátrányból indulnak a kereskedelmi fejlesztőkkel szemben: nem azt fejlesztik, amit a leginkább célszerű, hanem azt, amihez kedvük van. Ha nekik nincsen kedvük ahhoz, hogy egységes vágólapkezelést írjanak minden programba, hanem helyette csinálnak egy N+1. FPS-t, akkor nem lesz jó a vágólap, és kész. Hiába van minden feladatra kismillió megoldás, ha ezek közül csak három-négy tud mindent, amire szükség van, vagy éppen egyik se.

    A szabad szoftveres modell a kisebb programok fejlesztéséhez jó. Nagyobb rendszerek esetén sokszor kell kompromisszumot kötni, sokszor kell döntéseket hozni, és sokszor kell egyetlen változtatást végigvezetni az egész rendszeren, sokszor kell unalmas feladatokat ellátni, mint például a dokumentáció. Mindezeket a szabad szoftverek rosszabbul csinálják, mert nem kapnak pénzt az unalmas munkák elvégzéséhez, és nincs erős vezetés a döntésekhez (mert nincs egyvalaki, aki osztja a pénzt). Nagy rendszerek készítésében a nyílt forráskódú rendszerek eleve hátrányból indulnak.

    Persze vannak előnyeik is: a GPL-es programok forráskódját nem muszáj nulláról megírniuk. Ezért sikerült a Google-nek néhány havi munkával egy jól használható böngészőt készítenie. De egyáltalán nem biztos, hogy ezek az előnyök kompenzálják a hátrányokat.

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz DJS #158 üzenetére

    Elég sok marhaságot sikerült összehoznod.

    Egy iskolában nem kell 100-féle ablakkezelő, vagy asztalkörnyezet. A "hobbiból készült rendszerek" mára olyanná nőtték ki magukat, hogy még a Microsoft is ír kernel drivereket Linuxhoz, ráadásul a "hobbifejlesztők" célfeladatra készítik az alkalmazásokat, nem akarnak egy nagy szoftvert, ami mindenre jó, mert akkor az semmire nem lesz igazán jó. Tipikus példa pl. a Nero. Vágólapkezelés van, mi több, három default vágólapod van pl. egy GNOME-os Linuxon, copy-paste mindegyiken műxik. Ellenpélda pont a Microsoft, ahol még mindig nem sikerült megoldani, hogy mindenhol azonos billentyűkombinációkat használjanak ugyanazon funkció eléréséhez.

    A szabad szoftveresek egyébként annyira szarul csinálják, hogy a desktop rendszerek kivételével mindenhol komoly kihívói minden más rendszernek, de egyes területeken szinte egyeduralkodók. Pénzosztás nélkül.

    https://www.coreinfinity.tech

  • bambano

    titán

    válasz DJS #158 üzenetére

    szokásos gondolkodásmentes fud...
    a linux mint hobbiból készült rendszer? el vagy maradva vagy 18 évvel.

    "Ha nekik nincsen kedvük ahhoz, hogy egységes vágólapkezelést írjanak minden programba, hanem helyette csinálnak egy N+1.": play tada.wav nem a programok vágólapoznak, hanem az X. hogy a programokban is van (ami ugye megintcsak nem a programokban van, hanem a hozzájuk tartozó toolkitekben), az már csak ráadás.

    "Egy könnyebb feladatot pedig könnyebb megoldani, és ugyanannyi idő alatt jobb megoldások születhetnek rajta.": így van, ezért jobb a linux. kisebb, egyszerűbb, jobban átlátható komponensekből áll. Az, hogy ha pl. kde-ben bug van, a gnome esetén nem focizik, tehát az összehasonlításod fals. Kb. mintha azt mondanád, hogy ne vegyél toyotát, mert a mazdákban gyári hibák vannak.

    "A szabad szoftveres modell a kisebb programok fejlesztéséhez jó.": ezt is meg lehetne cincálni, de nagyon.

    "Mindezeket a szabad szoftverek rosszabbul csinálják, mert nem kapnak pénzt az unalmas munkák elvégzéséhez, és nincs erős vezetés a döntésekhez": na itt kezdtem el kiröhögni az egész hsz-t. Nincs erős vezető? egyszemélyi? Linus Torvalds nem erős vezető? Ezt kezd el hangosan mondani sokfelé, mindenkit fel fogsz vidítani vele. Szerinted hány embernek van joga a legfőbb kernelforrásba piszkálni? Mondjuk fő kiadásonként? Maradjunk az egyben, mint helyes válasz. Nincs erős vezetés? egy ember képes volt fenntartani magának ezt a jogot és nem erős vezető? rotfl

    "Nagy rendszerek készítésében a nyílt forráskódú rendszerek eleve hátrányból indulnak.": szokásos fud. nagy rendszerek fejlesztésében a zárt forráskód hátrányból indul. hint: több szem többet lát c. mondás.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Namelesske

    addikt

    válasz sh4d0w #159 üzenetére

    Persze van ellen példa is, nézd meg mi megy android-dal. Jó tudom nem Linux, de a kernel és kb a licence ugyan az. Az ingyenességnek is ára van. Méghozzá a felhasználó szívja meg a legjobban.

    Ha érdekel amiket csinálok: shorturl.at/inoxV

  • bambano

    titán

    válasz DJS #158 üzenetére

    "Linux pedig rengeteg redundáns megoldást használ (KDE, GNOME, LXDE, XFCE, OpenBox... egyetlen feladatra, csak a legismertebbek), ezek közül is bármelyiket feltelepítheted,": igen, tehát windowsból egy van, nincs 95,98,2k,xp,vista, w7 (ezekből 98 még van az iskolákban, mint itt elhangzott), és ezekből nincs kiadástól függő darabszámú inkompatibilis service pack sem, ezen túlmenően nem kell azzal foglalkozni, hogy dx9, dx10, dx10.x, dx11 vagy mi van a rendszerben.

    A nagyobb, követésre érdemes linux disztrókból összesen kevesebb van, mint windows x service pack kiadásból. De ezek a tények ne zavarják meg a fudolhatnékodat.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Namelesske

    addikt

    válasz sh4d0w #163 üzenetére

    Hát arra, hogy kb a gyártók ott szopatják a felhasználókat ahol akarják. A biztonsági frissítéseket is lusták elkészíteni, nem hogy az új verziókat. Vannak akik még a bootloadert is lezárták és bármilyen openszósz ingyenes szabad szoftver a felhasználó magasról levan szarva. Csak a gyártó és a google érdekei érvényesülnek. Pedig elvileg mindenhonnan azt hallom, hogy linuxon ilyen nem fordulhat elő, csak a csúnya ms csinálja ezt.

    Elég megnézni egy WP7 telefont. Az első generáció most vígan fut mangóval...

    Mod:

    Erre reagáltam

    A szabad szoftveresek egyébként annyira szarul csinálják, hogy a desktop rendszerek kivételével mindenhol komoly kihívói minden más rendszernek, de egyes területeken szinte egyeduralkodók. Pénzosztás nélkül.

    Mert hogy az Android nem desktop és nagy kihívója a többieknek, de attól még lehet valami fos.

    [ Szerkesztve ]

    Ha érdekel amiket csinálok: shorturl.at/inoxV

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz Namelesske #164 üzenetére

    Nem állítom, hogy nincs igazad, de egyrészt vmiért mégis fut az Android szekere, másrészt a Google most fog keményebb kézzel nyúlni az Androidhoz - állítólag. A lehetőséged egyébként megvan arra, hogy lecseréld a rendszered az Androidos telefonodon, ugyanakkor amit eddig láttam főzött ROM-okat, azok mind rosszabbak voltak, mint a gyáriak.

    https://www.coreinfinity.tech

  • Namelesske

    addikt

    válasz sh4d0w #165 üzenetére

    Kell is a szabályozás. Jelenleg ez hiányzik a Linuxokból. A szabályozás. És jó áltatni magunkat, hogy ez nekünk nagyon jó, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem. De szigorúan hangsúlyozom nem azonosítom az Androidot a Linux disztribúciókkal.

    Ha érdekel amiket csinálok: shorturl.at/inoxV

  • bambano

    titán

    válasz Namelesske #166 üzenetére

    milyen szabályozást hiányolsz a linuxból?

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • #13260800

    törölt tag

    válasz Namelesske #166 üzenetére

    "De szigorúan hangsúlyozom nem azonosítom az Androidot a Linux disztribúciókkal."

    Szerintem meg az. Van kernele, csomagjai, csomagkezelése stb... Pont mint más Linux disztribúcióknál.

    Kádár mondta annó.

    "A krumplistészta az legyen krumplistészta!"

    Te minek hívnád húsos fagylaltnak? :)

  • floatr

    veterán

    válasz DJS #158 üzenetére

    A most indult oldal tűzoltás, amit el lehetett volna kerülni, ha legalább az egyik oldalon megvan az akarat/ész hozzá. Maga a kockázat ciklusonként egyre nőtt, bár ha most azt vesszük, hogy megint sakkozás van, úgy is fel lehet fogni, hogy "minden rendben lesz, most sem kell mozogni, mert hullámzik" tehát nincsen kockázat, majd pörgünk egy kicsit, sakko lesz licenc mindenre. A jajveszékelés kiváló eszköz mindenre: figyelem, pénz, erőforrás, problémák megoldása -- egyszerre működik minden téren.

    A kockázat elhárításával kapcsolatban is van némi ellenvéleményem. Amikor tűzoltás van, akkor baromi drága mert a gyorsan-jól-olcsón hármasból az első kettő játszik. Kapkodás, megfelelő emberek keresése, megfelelő megoldások kikutatása -- ez mind drága, időigényes mulatság, ilyenkor szokott az a megoldás lenni, hogy inkább fizetünk, csak működjön minden tovább úgy ahogy eddig.
    Ha netán valaki észrevette volna a trendeket, ahogy a legtöbben nem, akkor be tudott volna tervezni megfelelő embereket, megoldások keresését 2-3 év alatt lassacskán, akár -- most figyelj mert káromkodás következik -- számítástechnikai szakkör keretében :) mert ezek a középiskolások már csak olyanok, hogy vannak köztük tehetséges érdeklődők, akik marha mód még lelkesen segítenének, mint ahogy mi tettük az előző évezred sötét időszakában. Sőőőt, egy ilyen lelkes középiskola lelkes szakköre akár a nagy lelkesedésben környékbeli általánosokat is kisegíthetett volna. Persze ehhez akarat kellett volna, leleményesség, meg szervezés, meg együttműködés -- micsoda avítt fogalmak. Amúgy nem hiszem, hogy ennyire szarul állnánk, mivel nagyon jól tudom, hogy pl. itt a kerületi tévénél technikusként egy csapat középiskolás dolgozik/segít, mert lelkesen érdeklődnek. Ja, az ilyeneket észre kéne tudni venni...

    Ja még valami: ez a mentalitás jellemző sokakra, hogy majd más megoldja helyettem. Majd az önkormányzat, majd a misztérium, majd az államtitkárság, majd bárki, csak ne én. Ha ők nem tesznek semmit, nekem mit kéne pörögnöm, ki vagyok én, csak egy igazgató/gazdasági vezető/informatikai vezető/rendszergazda...

    [ Szerkesztve ]

  • sztikac

    őstag

    válasz sh4d0w #159 üzenetére

    Ellenpélda pont a Microsoft, ahol még mindig nem sikerült megoldani, hogy mindenhol azonos billentyűkombinációkat használjanak ugyanazon funkció eléréséhez.

    még szerencse, hogy linuxon mindenhol azonos billentyűkombinációkkal éred el ugyanazokat a funkciókat... oh wait :DDD
    Most akkor mi is a kilépés? Ctrl + Q vagy Ctrl + W esetleg Ctrl + Shift + Q ?? :U

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz Namelesske #166 üzenetére

    Van szabályzás, úgy híják: Linux Standard Base. Ez egy. Kettő: a különböző protokollok implementációja a Linuxban megfelel az RFC-knek, szabványoknak - ezt elmondhatja magáról a Microsoft? Például a Kerberos kapcsán?

    sztikac: nem tudom, mely szoftverekről beszélsz, de a kilépés mindenhol alt+f4. Keresés ctrl+f, mentés ctrl+s, megnyitás ctrl+o - csak hogy a leggyakoribbakat említsem.

    Alex91: nem, nem tudom, nem vagyok gondolatolvasó; de legalább bizonyítja, hogy van szabályzás.

    [ Szerkesztve ]

    https://www.coreinfinity.tech

  • Alex91

    félisten

    válasz sh4d0w #171 üzenetére

    Te is tudod, hogy nem ilyenre gondolt...

    Dicsõséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros.

  • bambano

    titán

    válasz sztikac #170 üzenetére

    a linuxosok legalább az azonos gyártótól való programokban meg tudták ezt oldalni, gnome-ban mindenhol minden ugyanaz. ez a ms office-re és az ms ie-re sem igaz, tehát egy fokkal rosszabb, mint a linux.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • sztikac

    őstag

    válasz bambano #173 üzenetére

    Firefox: Ctrl + Q
    Gnome-terminal: Shift + Ctrl + Q
    Banshee: Ctrl + W
    pdf document viewer: Ctrl + W

    #171: A windows alatt hol nem működik az Alt + F4 pl.? Az hogy egy-két 3rd party szoftverben, másra tették a mentés másként, meg a kerest, az szerintem nem a gonosz MS műve :U

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    válasz sztikac #174 üzenetére

    ablak bezárása firefoxban: ctrl+w (ne keverjük a firefox backend leállításával!)
    ablak bezárása a szabvány gnome-os böngészőben: ctrl + w

    kilépés firefoxban: ctrl+q
    kilépés tbirdben: ctrl+q
    kilépés gimp-ből: ctrl+q
    ablak bezárás a szabvány képnézegetőben: ctrl + w
    kilépés a szabvány képnézegetőből: ctrl + q
    kilépés a szabvány médialejátszóból (totem): ctrl + q
    kilépés vlc-ből: ctrl + q

    jól láthatóan azoknál a programoknál, ahol egy program több ablakban is futhat, ctrl + w zárja az ablakot és ctrl + q lép ki, egységesen. A terminál azért lett megkavarva, hogy a szabvány kiléptető gombot a terminálban futó programnak lehessen átadni, ne nyelje le a terminál maga.

    az ms cuccokban (word, excel, ie) a keresés gomb pl. mind máshol volt a ribbon előtti időszakban.

    fentiek szerint a gnome-os cuccok még mindig egységesebbek, mint a windows cuccok.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • ViZion

    félisten

    válasz sztikac #174 üzenetére

    A Terminál rossz példa volt, mert ezt direkt csinálták így -amúgy gconf-editorban át lehet írni (GUI program) én is megtettem, mert valóban az a megszokott.
    Ezeket legalább lehet állítgatni :)

    Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

  • bambano

    titán

    válasz ViZion #176 üzenetére

    terminálban is meg lehet változtatni, nem kell hozzá gconf.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • ViZion

    félisten

    válasz bambano #177 üzenetére

    De VAN GUI szinte mindenre, mert a terminál a legfőbb érv a linuxok ellen...
    Mondjuk egy win helyreállítás is többnyire parancssoros dolog, csak azt user nem látja, mert viszi a szervizbe...

    Nincs akkora különbség a felhasználó szempontjából, lassan úgyis minden a neten van. Az meg nem tök mindegy, hogy a böngészőnek hol az ikonja? :D

    Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

  • rybank

    senior tag

    válasz ViZion #178 üzenetére

    Van GUI, de én is a terminált favorizálom. Nem szeretem, ha ezer program fent van. Csakhogy a parancsoknak, beállításoknak GUI-t adjon

  • bambano

    titán

    válasz ViZion #178 üzenetére

    akkor úgy mondom, hogy nyilvánvaló legyen: a terminál az egy grafikus program, aminek van menüje és a terminál saját gui-jában lehet megváltoztatni. klikkelősen.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • DJS

    tag

    #159
    "Egy iskolában nem kell 100-féle ablakkezelő, vagy asztalkörnyezet."
    Sehol nem kell egyszerre százféle ablakkezelő vagy DE... De ha te fejlesztőként meg akarod adni a választás szabadságát, akkor mindegyiket támogatnod kell valamilyen szinten, és ez megbonyolítja a dolgod.

    "ráadásul a "hobbifejlesztők" célfeladatra készítik az alkalmazásokat, nem akarnak egy nagy szoftvert, ami mindenre jó, mert akkor az semmire nem lesz igazán jó."
    Összekeverted a felesleges funkciókat a szükséges funkciókkal. A nagyobb programokban sokféle funkcióra lehet szükség, ellenben a nyílt megoldásokból sokszor a legnyilvánvalóbb eszközök hiányoznak. (A zárt megoldásokból is, de ez állítólag jobb lehetne náluk...)

    Én például most képeket vagdosok. Az Ubuntu beépített fényképkezelőjével, az f-spottal ezt kvázi lehetetlen megcsinálni, nem tudom pixelre pontosan beállítani, hol vágja el. Felraktam a gthumbot, amiben fejlett a képvagdosó, viszont van egy idegesítő hibája: ha beállítok egy 1000x768-as keretet, és utána egérrel vonszolom oda, ahol a fontos képrészlet van, akkor vonszolás közben átméretezi a keretet néhány pixellel. Így lesz egy 1002x768-as képem, vagy éppen egy 999x766-os. Ezért azt csinálom, hogy gthumbbal levágom, ahol kell. Ha jó, jó; ha kisebb lett, akkor újravágom, hogy picit nagyobb legyen, aztán átmegyek gimp-be, aminek nincs ilyen hibája, azaz pixelre pontosan akkorát vág, ahová beállítod, de hülye a felülete, nem könnyű benne áthelyezni a keretet. Ha nagyobb lett, szintén.

    Összességében 1 feladatot csak 2 program használatával tudok megoldani, ez hol célszerű? Nekem jobban megfelelne a szabadság helyett az, ha mondjuk nem lenne ötvenöt képnézegető, viszont lenne egy, amelyikkel normálisan el tudom végezni az ilyen "nehéz" feladatokat.

    "Vágólapkezelés van"
    Van, csak ne próbálj meg összetett táblázatokat másolni, és ne zárd be az ablakot, amiből másolsz...

    #160
    "Az, hogy ha pl. kde-ben bug van, a gnome esetén nem focizik, tehát az összehasonlításod fals. Kb. mintha azt mondanád, hogy ne vegyél toyotát, mert a mazdákban gyári hibák vannak."
    Ez addig igaz, amíg egy adott disztró beépített környezetét használod. Ha neadjisten élni akarsz a szabadságoddal, és feltelepíteni egy gnome-os környezetbe egy kde-s programot, akkor már focizik. Akkor is focizik, ha egy szerencsétlen disztrónak az az ötlete támad, hogy kiadja magát többféle környezettel is (az opensuse pl. ilyen, van kde-vel és gnome-mal is).

    "Nincs erős vezető? egyszemélyi? Linus Torvalds nem erős vezető? Ezt kezd el hangosan mondani sokfelé, mindenkit fel fogsz vidítani vele. Szerinted hány embernek van joga a legfőbb kernelforrásba piszkálni? Mondjuk fő kiadásonként? Maradjunk az egyben, mint helyes válasz. Nincs erős vezetés? egy ember képes volt fenntartani magának ezt a jogot és nem erős vezető?"
    Torvalds a kernelt fejleszti, nincsen szava másban. Például a legtöbb disztró Gnome-ot használ, míg Torvalds maga utálja a Gnome-ot, sokszor kritizálja is. Ha a Linux egy multicég lenne, akkor Torvalds nem a vezérigazgató lenne, hanem egy termékmenedzser, vagy osztályvezető.

    #162
    "A nagyobb, követésre érdemes linux disztrókból összesen kevesebb van, mint windows x service pack kiadásból."
    XP-hez 3 SP készült, Vistához 2, 7-hez 1. Ez összesen 6 SP tizenkét év alatt. Csak Debianból ugyanennyi idő alatt 7 kiadás is készült. A többit nem sorolom.

  • DJS

    tag

    válasz bambano #175 üzenetére

    Kipróbáltam a kellékeket:

    Gnome feladatütemező: se Ctrl+Q, se Ctrl+W nem működik.
    Alkalmazás-kereső: dettó.
    Fájlok keresése: dettó.
    Nyomtatási feladatok kezelése: dettó.

    Pedig ezek a Gnome beépített programjai. Asszem. Lehet, hogy a nyomtatási feladatok kezelése az Ubuntu része.

    [ Szerkesztve ]

  • bambano

    titán

    válasz DJS #181 üzenetére

    "ne zárd be az ablakot, amiből másolsz...": nyugodtan bezárhatod, működik.

    Torvalds egy példa volt, minden nagyobb szoftvernek van ugyanilyen vezetője.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz DJS #181 üzenetére

    "De ha te fejlesztőként meg akarod adni a választás szabadságát, akkor mindegyiket támogatnod kell valamilyen szinten, és ez megbonyolítja a dolgod."

    Frászt. Linuxon a legjobb GUI-s CD-/DVD-író program a K3b, KDE-re készült, gyönyörűen használom GNOME 2.32 alatt.
    A képvágáshoz: ne a szoftverek hibája legyen a pebkac. Tanuld meg rendesen használni a GIMP-et és akkor nem kell még másik szoftver is.
    A vágólapkezeléssel meg gondom csak akkor volt, ha IE-ből, vagy Microsoft doksiból kellett másolnom vmit, opensource esetén soha.

    A sok funkció felesleges funkciókat is jelent, tipikus példa erre bármelyik irodai szoftvercsomag, ugyanis sem a LibreOffice-ban, sem a Microsoft Office-ban nem használsz minden funkciót. Jó-e szövegszerkesztésre bármelyik csomag? Jó, de egyes dolgokat sokkal nehezebb bennük megcsinálni, mint vi-ban. Jó-e kiadványszerkesztésre bármelyik csomag? Egy bizonyos szintig jó, de nem érnek fel sem az Adobe kiadványszerkesztőjével, sem a Scribus-szal.

    https://www.coreinfinity.tech

  • rybank

    senior tag

    válasz sh4d0w #184 üzenetére

    Az utolsó bekezdésedet én is szeretném alátámasztani. Tapasztalataimmal.

  • DJS

    tag

    válasz sh4d0w #184 üzenetére

    #183
    "Torvalds egy példa volt, minden nagyobb szoftvernek van ugyanilyen vezetője."
    Először is, nincs minden nagyobb szoftvernek ugyanilyen erős vezetője, másodszor: még ha lenne is, az is csak azt jelentené, hogy egyenrangú felek vitatkoznak. Nincs, aki megteremthetné az egységet, ha bármilyen vitás kérdés van.

    #184
    "Linuxon a legjobb GUI-s CD-/DVD-író program a K3b, KDE-re készült, gyönyörűen használom GNOME 2.32 alatt."
    De külön kompatibilitási csomagra van szükség ahhoz, hogy ezt megtehesd, és az plusz idő, plusz figyelem, plusz hibalehetőség.

    "A képvágáshoz: ne a szoftverek hibája legyen a pebkac. Tanuld meg rendesen használni a GIMP-et és akkor nem kell még másik szoftver is."
    A gthumb hibája nem pebkac. A GIMP-ben pedig hatalmas célszerűségében kétféleképpen is lehet vágni, ebből az egyik volt az, amiben nem lehet jól áthelyezni a keretet.

    "A sok funkció felesleges funkciókat is jelent, tipikus példa erre bármelyik irodai szoftvercsomag, ugyanis sem a LibreOffice-ban, sem a Microsoft Office-ban nem használsz minden funkciót. Jó-e szövegszerkesztésre bármelyik csomag? Jó, de egyes dolgokat sokkal nehezebb bennük megcsinálni, mint vi-ban."
    Nyilván, de vannak alapvetően fontos funkciók, amiket illene jól tudniuk. Az f-spot és a gthumb mégse tudja, a gimp meg kétféleképpen teszi lehetővé nagy célszerűségében, és ebből az egyik nem is használható jól.

  • attila9988

    őstag

    válasz DJS #186 üzenetére

    Először is, nincs minden nagyobb szoftvernek ugyanilyen erős vezetője, másodszor: még ha lenne is, az is csak azt jelentené, hogy egyenrangú felek vitatkoznak. Nincs, aki megteremthetné az egységet, ha bármilyen vitás kérdés van.

    Itt van egy hatalmas tévedésed. A különböző project -ek egymástól teljesen függetlenül működhetnek, és fejlődhetnek, hiszen ezek különböző software -ek különböző feladatokra. Nem értem milyen egységet akarsz megteremteni közöttük. A windows -ra íródott több millió software fejlesztői sem kellett hogy egyezkedjenek bármiben is a microsoft -al, csupán a megfelelő ajánlások betartása volt szükséges.

    De külön kompatibilitási csomagra van szükség ahhoz, hogy ezt megtehesd, és az plusz idő, plusz figyelem, plusz hibalehetőség.

    Nem kompatibilitási csomag kell, hanem a qt. Kompatibilitási csomag a windows -on kell, amiből szintén van sokféle, ami a te értelmezésedben "plusz figyelem, plusz hibalehetőség."

    A gthumb hibája nem pebkac. A GIMP-ben pedig hatalmas célszerűségében kétféleképpen is lehet vágni, ebből az egyik volt az, amiben nem lehet jól áthelyezni a keretet.

    Minden software -ben lehetnek hibák. Ha a gimp -ben van, az megint nem az egységesség valamiféle hiánya miatt van, hanem mert a fejlesztők elcsesztek valamit. Ilyen esetben a windows -ra lefordított változat is hibás lesz.

    [ Szerkesztve ]

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • attila9988

    őstag

    válasz sh4d0w #184 üzenetére

    Jó-e szövegszerkesztésre bármelyik csomag? Jó, de egyes dolgokat sokkal nehezebb bennük megcsinálni, mint vi-ban.

    Mondjuk alapjában véve másra valók az "irodázós" szövegszerkesztők, mint a vi(m). Nem is biztos hogy szerencsés őket összevetni.

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • attila9988

    őstag

    válasz DJS #181 üzenetére

    Nekem jobban megfelelne a szabadság helyett az, ha mondjuk nem lenne ötvenöt képnézegető, viszont lenne egy, amelyikkel normálisan el tudom végezni az ilyen "nehéz" feladatokat.

    Ezek különálló project -ek. Pont az a jó ha van 1000 féle választási lehetőséged, és senki nem mondja meg melyiket használd. Nem mondják neked hogy márpedig meg kell venned a tetves ms word -öt, mert nem fogadnak el semmilyen normális formátumot, csak a doc -ot.
    Nem értem miért kell azon problémázni, hogy egy adott feladatra sokan készítenek programot. Keresd meg a neked megfelelőt. Ha egyik sem jó neked, és ipari méretekben kívánsz képeket vagdosni, akkor vegyél egy photoshop -ot egy oem winnel, és hajrá. Azt senki nem vonja kétségbe hogy a photoshop -nál jobb képszerkesztő nincs a piacon. Ha pedig az alá win kell, hát akkor az.

    Csak el ne felejtsük, hogy itt most az iskolákról van szó...

    Torvalds a kernelt fejleszti, nincsen szava másban. Például a legtöbb disztró Gnome-ot használ, míg Torvalds maga utálja a Gnome-ot, sokszor kritizálja is. Ha a Linux egy multicég lenne, akkor Torvalds nem a vezérigazgató lenne, hanem egy termékmenedzser, vagy osztályvezető.

    Itt is az a szindróma, hogy egyetlen cégnek kellene szerinted os -t fejleszteni, és minden egyes feladatra egyetlen egy megoldást szállítani, és kész. Biztos hogy jó lenne az úgy? Még a sz@ros mobiltelefonokon sem így van, ott sem egyetlen cég pakolja össze az összes alkalmazást, hát még pc -n. Hagyd már ezt a hülyeséget. Torvalds egy kernelt fejleszt. Na ná hogy nem fog foglalkozni a gnome -al. Nem is értem miért kellene neki.

    [ Szerkesztve ]

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz DJS #186 üzenetére

    Nem kell kompatibilitási csomag, ez nem Windows. A KDE-s libek kellenek, pont.
    Nem a gthumb hibája a pebkac, hanem a Tied: problem existing between chair and keyboard. Két alkalmazást használsz arra, amit egyel is meg lehet csinálni.

    attila: a vi a szövegszerkesztő, az Office-ok meg vmi mások.

    [ Szerkesztve ]

    https://www.coreinfinity.tech

  • attila9988

    őstag

    válasz sh4d0w #190 üzenetére

    a vi a szövegszerkesztő, az Office-ok meg vmi mások.

    Ez így van, ezzel nem vitatkozom. De éppen ezért nem lehet őket összehasonlítani.

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • bambano

    titán

    válasz attila9988 #188 üzenetére

    mondjuk minden, ami nem latex, tipográfiai környezetszennyezés :)
    latex-hez meg szerintem a vim a legjobb.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    válasz sh4d0w #190 üzenetére

    mi úgy mondtuk: a vi editor vagy programeditor, mint régen a ne.com, az office meg szövegszerkesztő.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Sianis

    addikt

    válasz bambano #193 üzenetére

    Szerintem meg az egyik szövegszerkesztő (text editor) a másik meg inkább dokumentumszerkesztő (word processor). Kicsit lehet erőszakolni a kettő közötti különbséggel az agyatokat. :)

    Sianis

  • bambano

    titán

    válasz Sianis #194 üzenetére

    nem kell nagyon erőltetni, amelyik rendes ascii text-et ment, az editor, amelyik telegórja mindenféle vezérlőadattal, az hulladék :)

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • attila9988

    őstag

    válasz bambano #192 üzenetére

    latex-hez meg szerintem a vim a legjobb.

    Kissé átszoktam a texmaker -re, mivel a vim latex-suite nem nagyon szereti a magyar billentyűzetkiosztást, utóhangolni kell picit. Latex-suite nélkül meg többet kell fárasztani az ujjaimat. :)
    De amúgy én is vim párti vagyok, emacs -nál lerohad az ember keze a sok keresztbe nyúlkálástól, az ezeknél butább cuccok meg kényelmetlenek..

    [ Szerkesztve ]

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • DJS

    tag

    #187
    "A különböző project -ek egymástól teljesen függetlenül működhetnek, és fejlődhetnek, hiszen ezek különböző software -ek különböző feladatokra. Nem értem milyen egységet akarsz megteremteni közöttük. A windows -ra íródott több millió software fejlesztői sem kellett hogy egyezkedjenek bármiben is a microsoft -al, csupán a megfelelő ajánlások betartása volt szükséges."
    Egy asztali rendszer nem csak programok halmaza, össze kell hangolni őket. Ha a program maga nem teljesen illik a rendszerbe, akkor át kell alakítani hozzá a programot. Ezt az összhangot még egy kereskedelmi cégnél is iszonyat nehéz megteremteni, az egymással nagyon laza kapcsolatban lévő nyílt fejlesztőkkel pedig még nehezebb. A felhasználókat viszont nem érdeklik ezek a nehézségek, őket az érdekli, hogy minden pöccre menjen. És ezt marha nehéz elérni kereskedelmi szervezetekkel is, a mai típusú szabad modellel pedig még nehezebb.

    "Kompatibilitási csomag a windows -on kell, amiből szintén van sokféle, ami a te értelmezésedben plusz figyelem, plusz hibalehetőség."
    Konkrétan készült olyan csomag, amitől normális megjelenést kapnak a Qt-s vezérlők Gnome alatt is. De a KDE-s libek bármilyen problémája is érinti azokat, akik Gnome alatt szeretnének egy KDE-s programot futtatni. Ha élni akarsz a szabadságoddal, akkor nem tudod megkerülni ezeket a problémákat.

    "Minden software -ben lehetnek hibák. Ha a gimp -ben van, az megint nem az egységesség valamiféle hiánya miatt van, hanem mert a fejlesztők elcsesztek valamit."
    Programhiba nincs, csak hülyén van megtervezve. Ugyanez igaz az f-spotra is. A gthumb jól van megtervezve, viszont abban vannak hibák. Ha ugyanezt a fejlesztői potenciált egy programra fordították volna három helyett, akkor egy jó programot csináltak volna. Így viszont szétforgácsolódott a munka.

    "Nem értem miért kell azon problémázni, hogy egy adott feladatra sokan készítenek programot. Keresd meg a neked megfelelőt. Ha egyik sem jó neked, és ipari méretekben kívánsz képeket vagdosni, akkor vegyél egy photoshop -ot egy oem winnel, és hajrá. Azt senki nem vonja kétségbe hogy a photoshop -nál jobb képszerkesztő nincs a piacon. Ha pedig az alá win kell, hát akkor az."
    A PS vágásra olyan lenne, mint ágyúval verébre lőni. Nem is erről van szó alapvetően, nem haltam bele annak a tizennégy képnek a szerkesztésébe. Csak arra hoztam ezt a példát, hogy ha három programot írsz egyszerre, akkor abban nagyobb eséllyel lesznek tervezési vagy programozási hibák, mint ha csak egyet. Egy kisebb feladatot könnyebb megcsinálni - a nyílt fejlesztők viszont bevállalják a nagyobb feladatot, ugyanarra a feladatra sok program készítését, disztrib esetén pedig sok program tesztelését, fordítását, csomagolását, támogatását. Ezért eleve hátrányból indulnak a kereskedelmi csomagokkal szemben, mert nagyobb feladatot vállalnak magukra.

    "Csak el ne felejtsük, hogy itt most az iskolákról van szó..."
    A szabad szoftveres modell problémái nem csak az iskolákat érintik, az iskolákat csak azért érintik jobban, mert valszeg nem lesz pénzük supportra.

    "Itt is az a szindróma, hogy egyetlen cégnek kellene szerinted os -t fejleszteni, és minden egyes feladatra egyetlen egy megoldást szállítani, és kész. Biztos hogy jó lenne az úgy?"
    Rendszertervezési szempontból jó lenne, gazdasági szempontból rossz. De az se lenne jó, ha mindenki maga tartaná karban a saját disztribúcióját (most nézd meg a distrowatchon, hány olyan kiadás van, amit egy nyelvre optimalizáltak). De szerencsére nem csak ez a két lehetőség van.

    "Torvalds egy kernelt fejleszt. Na ná hogy nem fog foglalkozni a gnome -al. Nem is értem miért kellene neki."
    Torvalds foglalkozik a gnome-mal, abban az értelemben, hogy valahányszor megkérdezik, elmondja róla a (lesújtó) véleményét. Ez nem változtatott azon, hogy a linux fő csapásvonala a gnome maradt. Torvalds tehát nem tölt be olyan erős szerepet a Linux egészében, hogy megoldhassa ezeket a szervezési problémákat.

    #190
    "Nem a gthumb hibája a pebkac, hanem a Tied. Két alkalmazást használsz arra, amit egyel is meg lehet csinálni."
    Hogyne. Természetesen az én hibám, hogy nem ismerem a Gimpet. Az viszont nem pebkac, ha a rendszer részét képező programból (fspot) hiányzik a keresett funkció, ott egyszerűen csak arról lehet szó, hogy ez a program nem pixelpontos vágásra lett tervezve, hanem r=1-es felhasználóknak. Persze ez sehol nincsen leírva, nyilván, erre neked kell rájönnöd; ha nem jössz rá, az a pebkac. Az sem pebkac, ha egy támogatott program, ami egyébként tudná (ígéri) ezt a funkciót, hibás (gthumb).

  • attila9988

    őstag

    válasz DJS #197 üzenetére

    Egy asztali rendszer nem csak programok halmaza, össze kell hangolni őket.

    Dehogy kell. Az OS, egy platform, aminek a használata adott. Ha én holnap írok egy szövegszerkesztőt, akkor csak a platform tulajdonságait kell figyelembe vennem, és nem kell hozzá levelet írnom Torvalds -nak, sem Ballmernek.
    Egyedül a gépközeli dolgokra igaz amit mondasz, de erre van a kernel.

    Konkrétan készült olyan csomag, amitől normális megjelenést kapnak a Qt-s vezérlők Gnome alatt is.

    Az csak külcsín. Anélkül is simán elfut a program, tehát ez nem kompatibilitási csomag.

    Programhiba nincs, csak hülyén van megtervezve. Ugyanez igaz az f-spotra is. A gthumb jól van megtervezve, viszont abban vannak hibák. Ha ugyanezt a fejlesztői potenciált egy programra fordították volna három helyett, akkor egy jó programot csináltak volna. Így viszont szétforgácsolódott a munka.

    Írj nekik levelet, hogy "fiúk... hagyjátok a programokat amit fejlesztetek, és csináljatok valamit együtt..." :D
    Mindenkinek megvannak a saját céljai, a saját programjával. A pc nem settopbox, ahol van egy menüd, és egy pár fix lehetőséget kiválasztva használhatod. A pc az egy számítógép, és ha nekem kell egy program, akkor megírhatom magamnak. Ha 30 másiknak is eszébe jut hogy akar ilyesmit, de más megközelítésben, megteheti.
    Te abban a tévedésben vagy, hogy a linux OS -nek valami nagy közös munkacsoport kellene, valami erős vezetéssel. De nem. A linux egy rendszermag, és pár alap funkcionalitással alkot egy platformot, amire aki akar, fejleszt. Ha te nem találtál vágásra megfelelő programot, akkor vagy nincs, vagy csak tovább kell keresned. Ha meg valamelyik rosszul működik, küldj bugreportot.

    ezt a példát, hogy ha három programot írsz egyszerre, akkor abban nagyobb eséllyel lesznek tervezési vagy programozási hibák, mint ha csak egyet.

    De ők nem írnak együtt 3 programot. Mindenki írja a magáét, a maga elképzelése szerint. Ha én holnap megírom a negyediket, mert nekem az említett 3 nem felel meg, az az én dolgom. Hülye szemlélet az, hogy mindenből csak egy lehet.

    De az se lenne jó, ha mindenki maga tartaná karban a saját disztribúcióját

    A céltól függ.

    Torvalds tehát nem tölt be olyan erős szerepet a Linux egészében, hogy megoldhassa ezeket a szervezési problémákat.

    De azt értsd már meg, hogy nem létezik olyan hogy "linux egésze". Olyan van, hogy linux kernel, meg olyan van hogy gnome project. Nekem itt pl freebsd -n fut a kde4. És egyiknek sincs köze Torwalds -hoz, hiába megy a kde4 az ő kernelén is. Érted?
    Ez windows -on is így van. A Mirosoft szállít OS -t, meg pár alap programot, de semmi köze ahhoz, hogy pl a nero mit fejleszt, vagy az adobe mit. Fejlesztőeszközöket ad ki, meg api dokumentációkat. Nyilván nem fog a világ összes fejlesztője napi kapcsolatban kérdezgetni, hanem elolvassa a dokumentációt, hogy hogyan kell fejleszteni adott platformra. Tehát olyan sincs hogy "windows egésze", mert nem is lehet.

    Ismét mondom. Ezek platformok, amikre írhatsz programokat - így nem kell gépi kódban nulláról fejlesztened. :) - de hogy te azt hogyan csinálod, vagy milyen céllal, az a te dolgod. Ezért van a számítógép. Ha van egy céged, akkor sem Ballmerrel összeborulva fejleszted a saját ügyviteli rendszeredet.

    [ Szerkesztve ]

    „Csak az apró titkokat kell védeni. A nagy felfedezéseket a nyilvánosság hitetlensége védi.” (Marshall McLuhan)

  • bambano

    titán

    válasz DJS #197 üzenetére

    "Ha ugyanezt a fejlesztői potenciált egy programra fordították volna három helyett, akkor egy jó programot csináltak volna": mert windowsra mindenből csak egy van és nincs szétforgácsolódva a munka? csak víruskergetőből ismerek vagy 6-ot...

    ne kérj már számon olyat a linuxon, amit soha senki más sem tartott meg vagy csinált meg.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz DJS #197 üzenetére

    Az fspot nem képezi a rendszer részét, legfeljebb a disztribúcióét. Ha simán felraksz egy GNOME-ot, szerintem abban nincs benne - nekem legalábbis nem rémlik, amikor még ilyesmivel baromkodtam.

    https://www.coreinfinity.tech

Új hozzászólás Aktív témák